A Jugoszláv labdarúgó-válogatott a Jugoszláv Királyság (1918–1941, 1929-ig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság), és Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1945–1991) nemzeti csapata volt, amelyet a Jugoszláv labdarúgó-szövetség ( vagy Fudbalski Savez Jugoslavije) irányított.
1992-ben a Délszláv háború idején kizárták valamennyi versenysorozatból, az ország pedig felbomlott. 1994-ben a kizárást feloldották és megalakult a Szerbia és Montenegró-i labdarúgó-válogatott (ekkor még a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság válogatottjaként).
A Jugoszláv labdarúgó-válogatott eredményeinek egyedüli jogutódja a Szerb labdarúgó-válogatott.
A válogatott története Az első nemzeti csapatot a két világháború között hozták létre. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságon belül 1919-ben, Zágrábban megalakult a Jugoszláv labdarúgó-szövetség (Jugoslovenski nogometni savez) néven és rögtön tagja lett a FIFA-nak. Az első hivatalos mérkőzésüket az 1920. évi nyári olimpiai játékokon játszották Antwerpenben, az ellenfél Csehszlovákia volt (0–7).
1930-as világbajnokság
1929-ben az országot Jugoszláviára nevezték át, így a labdarúgó-szövetség is új nevet kapott: Fudbalski Savez Jugoslavije. Az új székhelye Belgrád lett. Részt vettek a történelem legelső labdarúgó-világbajnokságán, ahol a negyedik helyen végeztek. A csoportban 2–1-re legyőzték Brazíliát.
1948. évi nyári olimpiai játékok
Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon Luxemburg 6–1-es legyőzésével nyitottak. A negyeddöntőben Törökországot, az elődöntőben pedig Nagy-Britanniát győzték le egyaránt 3–1-re. A döntőben Svédország ellen 3–1-es vereséget szenvedtek, így ezüstérmet szereztek.
1950–1968
A sikeres 1948-as olimpiát követően kijutottak az 1950-es világbajnokságra. A tornát Svájc 3–0-s és Mexikó 4–1-es legyőzésével kezdték, de a Brazíliától elszenvedett 2–0-s vereség miatt csak a második helyen végeztek a csoportban és nem jutottak tovább. Ez volt az egyetlen világbajnokság, amikor a négy csoportgyőztes körmérkőzéses rendszerben döntötte el a világbajnoki cím sorsát.
Helsinkiben az 1952. évi nyári olimpiai játékokon sorban aratták a győzelmeket. (India 10–1, Szovjetunió 5–5 (hosszabbítás után), 3–1 (megismételt mérkőzésen), Dánia 5–3, NSZK 3–1). A döntőben a korszak egyik legerősebb válogatottjával Magyarországgal, az Aranycsapattal találkoztak és 2–0-s vereséget szenvedtek.
Az 1954-es világbajnokság csoportkörében 1–0-ra verték Franciaországot, Brazília ellen pedig hosszabbítás után játszottak 1–1-et. A negyeddöntőben az NSZK-tól kaptak ki 2–0 arányban.
Melbourne-ben az 1956. évi nyári olimpiai játékokon zsinórban a harmadik ezüstérmüket szerezték, miután a Szovjetuniótól 1–0-ra kikaptak a döntőben.
Az 1958-as világbajnokságon Skóciával (1–1), Franciaországgal (3–2) és Paraguayjal (3–3) kerültek egy csoportba. A negyeddöntőben –akárcsak négy éve– az NSZK-tól kaptak ki 1–0-ra.
Az 1960-as év a jugoszláv válogatott történetének legsikeresebb éve volt. Az első ízben megrendezett Európa-bajnokságon (akkori nevén: Európai nemzetek kupája) fordulatos mérkőzésen 5–4-re legyőzték a házigazda Franciaországot és bejutottak a döntőbe. A Szovjetunió ellen Milan Galić góljával ugyan megszerezték a vezetés, de végül hosszabbítás után 2–1 arányban alulmaradtak. Az 1960-as római olimpián megszerezték az aranyérmet, miután a döntőben 3–1-re legyőzték Dániát.
Az 1962-es chilei világbajnokságon a Szovjetunió ellen egy 2–0-s vereséggel nyitottak. Uruguayt 3–1-re, Kolumbiát 5–0-ra verték. A negyeddöntőben immáron harmadik alkalommal is az NSZK ellen kellett pályára lépniük. Korábban kétszer is vesztesként jöttek ki a párharcból, de ezúttal a jugoszlávok győztek 1–0 arányban. Az elődöntőben Csehszlovákia 3–1-gyel bizonyult jobbnak, így Jugoszlávia számára maradt a bronzmérkőzés, melyet a házigazda Chile ellen 1–0-ra elveszítettek.
Az 1968-as Európa-bajnokság elődöntőjében Dragan Džajić góljával 1–0-ra verték Angliát. A döntőben Olaszország ellen hosszabbítást követően 1–1-es döntetlen született. A szabályok értelmében újrajátszották a találkozót, melyet az olaszok nyertek 2–0-ra, így ők lettek az Európa-bajnokok.
Az 1964-es Európa-bajnokságra, illetve az 1966-os és 1970-es világbajnokságra nem jutottak ki.
1970–1990 thumb|right|200px|Josip Katalinski gólöröme Zaire ellen 1974-ben. Az 1972-es Európa-bajnokságról lemaradtak, de kijutottak az 1974-es világbajnokságra. A tornán Brazília ellen kezdtek egy 0–0-s döntetlennel. Zairét 9–0-ra verték, amely a világbajnokságok történetének egyik legnagyobb arányú győzelme. Skóciával a harmadik mérkőzésükön 1–1-es döntetlent játszottak. A második csoportkörben az NSZK-tól 2–0-ra, Lengyelországtól és Svédországtól egyaránt 2–1-re kaptak ki.
Jugoszlávia volt az 1976-os Európa-bajnokság házigazdája. A négycsapatos torna elődöntőjében az NSZK (2–4), a bronzmérkőzésen pedig Hollandia (2–3) ellen szenvedtek vereséget hosszabbítás után, így a negyedik helyen zártak. Az 1978-as világbajnokságra és az 1980-as Európa-bajnokságra nem sikerült kijutniuk.
Az 1982-es világbajnokságon Észak-Írország elleni 0–0, a Spanyolországtól elszenvedett 2–1-es vereség és Honduras 1–0-s legyőzése csak a csoport harmadik helyére volt elegendő, így már a csoportkör után kiestek.
Az 1984-es Európa-bajnokságot három vereséggel zárták: Belgium (0–2), Dánia (0–5), Franciaország (2–3). Ez volt az utolsó Európa-bajnokság, melyen a jugoszláv válogatott részt vett.
Az 1986-os világbajnokság és az 1988-as Európa-bajnokság sikertelen selejtezői után az 1990-es világbajnokságra kijutottak. A sikeres szereplésre bizakodást adott az 1987-ben ifjúsági világbajnoki címet szerző válogatott, melynek tagjai közül többen is részt vettek az olaszországi tornán. A vb-t az NSZK elleni 4–1-es vereséggel kezdték. Kolumbiát 1–0-ra, az Egyesült Arab Emírségeket pedig 4–1-re győzték le. A nyolcaddöntőben Spanyolországot hosszabbításban 2–1-re verték. A negyeddöntőben Argentína ellen a rendes játékidőt és a hosszabbítást követően 0–0-ra végeztek, a büntetőpárbajban 3–2 arányban alulmaradtak és kiestek. Mint utólag kiderült ez volt a jugoszláv labdarúgó-válogatott utolsó mérkőzése rangos nemzetközi tornán.
Kizárás (1992) és bojkott 1990-ben Jugoszláviában kirobbantak a térségben évszázadok óta feszülő ellentétek, és Jugoszlávia erőszakos körülmények között több független államra esett szét. Kezdetét vette a délszláv háború. Az 1992-es Európa-bajnokságra ugyan még kijutottak, de egy ENSZ határozat értelmében kizárták őket a versenysorozatból. Érdekesség, hogy a helyükön induló Dánia, később megnyerte az Európa-bajnokságot. Jugoszlávia az utolsó válogatott mérkőzését 1992 tavaszán Hollandia ellen játszotta. Még korábban elkészítették az 1994-es világbajnokság selejtezőcsoportjait, amelyben az 5. csoportba kerültek a sorsolást követően, de az Egyesült Nemzetek szankciói miatt az utódállam: a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság válogatottja nem vehetett részt a kvalifikációban.
Felbomlás Miután Jugoszlávia felbomlott, csak Montenegró és Szerbia maradt az egykori államból. Megalakult a Szerbia és Montenegró-i labdarúgó-válogatott, amely egészen 2003-ig Jugoszlávia néven szerepelt a különböző versenysorozatokban, ekkor nevezték át Szerbia és Montenegróra. Az utódállamok a következők:
Bosznia-hercegovinai labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak, 1998 és a FIFA-nak, 1996 óta) Horvát labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak, 1993 és a FIFA-nak, 1992 óta) Macedón labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak és a FIFA-nak 1994 óta) Szlovén labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak és a FIFA-nak 1992 óta) Szerbia és Montenegró-i labdarúgó-válogatott, (A jugoszláv válogatott jogutódja) később Montenegrói labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak és a FIFA-nak 2006 óta) Szerb labdarúgó-válogatott (A Szerbia és Montenegró-i válogatott jogutódja) Koszovói labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak és a FIFA-nak 2016 óta)
Nemzetközi eredmények Világbajnokság Bronzérmes (1): 1930
15px Európa-bajnokság Ezüstérmes (2): 1960, 1968
20px Olimpiai játékok Aranyérmes (1): 1960 Ezüstérmes (3): 1948, 1952, 1956 Bronzérmes (1): 1984
Balkán-bajnokság Aranyérmes (2): 1934–35, 1935 Ezüstérmes (6): 1929–31, 1932, 1933, 1946, 1947, 1977–80 Bronzérmes (1): 1931
Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés
Világbajnoki szereplés ÉvEredményHelyMGyD*VRgKg 1930Elődöntő3.320177 1934Nem jutott be 1938 1950Csoportkör5.320173 1954Negyeddöntő7.311123 1958Negyeddöntő5.412177 19624. hely4.6303107 1966Nem jutott be 1970 19742. csoportkör7.6123127 1978Nem jutott be 1982Csoportkör16.311122 1986Nem jutott be 1990Negyeddöntő5.531186 1994Kizárva a selejtezőkbőlÖsszesenElődöntő8/1533147125542
Európa-bajnoki szereplés ÉvEredményHelyMGyD*VRgKg 1960Döntő2.210166 1964Nem jutott be 1968Döntő2.311123 1972Nem jutott be 19764. hely4.200247 1980Nem jutott be 1984Csoportkör8.3003210 1988Nem jutott be 1992Bejutott, de kizárták a Délszláv háború miattÖsszesenDöntő4/9102171426
Olimpiai szereplés ÉvHelyszínEredményHely1908 LondonNem vett részt1912 Stockholm1916Elmaradt az I. világháború miatt1920 Antwerpen1. forduló9.20022111924 Párizs1. forduló21.1001071928 Amszterdam1. forduló10.1001121932Nem volt labdarúgó-torna1936 BerlinNem jutott be1940Elmaradt a II. világháború miatt19441948 LondonEzüstérmes2.43011361952 HelsinkiEzüstérmes2.650126131956 MelbourneEzüstérmes2.32011331960 RómaAranyérmes1.53201761964 TokióNegyeddöntő6.520314121968 MexikóvárosNem jutott be1972 München1976 Montréal1980 MoszkvaElődöntő4.6312971984 Los AngelesBronzérmesJugoszlávia más szocialista országokkal ellentétben részt vett az 1984-es Los Angeles-i olimpián.3.650116101988 SzöulCsoportkör10.310244
Mezek a válogatott története során
A jugoszláv labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: kék mez, fehér nadrág és piros sportszár volt. A válogatott beceneve: a plávik (kékek) is innen ered. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.
Jugoszláv Királyság
Jugoszláv Szocialista SZK
Legtöbbször pályára lépett játékosok #JátékosIdőszakVál.Gól1Dragan Džajić1964–197985232Zlatko Vujović1979–199070253Branko Zebec1951–196165174Stjepan Bobek1946–195663385Branko Stanković1946–19566136Faruk Hadžibegić1982–19926167Ivica Horvat1946–19566008Vladimir Beara1950–19595909Rajko Mitić1946–1957593210Bernard Vukas1948–1957592211Vujadin Boškov1951–195857012Blagoje Marjanović1926–1938573613Jovan Aćimović1968–197655314Zlatko Čajkovski1946–195555715Fahrudin Jusufi1959–196755016Mehmed Baždarević1982–199254417Ivica Šurjak1973–1982541018Safet Sušić1977–1990542119Milorad Arsenijević1927–193652020Dragan Holcer1965–197452021Tomislav Crnković1952–196051022Milan Galić1959–1965513723Aleksandar Tirnanić1929–1940501224Vladimir Durković1959–196650025Milutin Šoškić1959–196650026Branko Oblak1970–1977508
Jegyzetek
Források
További információk Jugoszlávia futballtörténete, 1920–1992; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2008 (Stadion Hungary issue)
Kategória:Európai labdarúgó-válogatottak Labdarugovalogatott