A Brontotheriidae vagy Titanotheriidae kihalt emlős család a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéből, mely utóbbihoz a lófélék, orrszarvúfélék és tapírfélék is tartoznak. A család tagjai valószínűleg a lovak közeli rokonai voltak, de inkább orrszarvúhoz hasonló külsejűek lehettek. Mintegy 56-34 millió évvel ezelőtt élhettek, az eocén korszakban.

Leírásuk és evolúciójuk Első lábukon négy, a hátsón három ujjuk volt. Fogaik a viszonylag puha növényzet rágásához alkalmazkodtak, rágófogaik belső éle jellegzetes W alakú volt.

A jelentős észak-amerikai maradványanyagnak köszönhetően evolúciójuk viszonylag jól ismert. Legkorábbi képviselőik, mint az Eotitanops kis termetűek voltak, egy méternél nem magasabbak és nem volt szarvuk. A későbbi csoportok nagytestűekké fejlődtek, bár az eocén folyamán kis termetű csoportok is fennmaradtak, mint a Nanotitanops. Néhány nemnek, mint a Dolichorhinusnak jelentősen meghosszabbodott a koponyája.

A későbbi Brontotheriidae-fajok 2,5 méteres testmagasságot is elértek és szarvszerű képződményeket viseltek. Például az észak-amerikai Megacerops orra felett a hímek esetében nagyobb méretű dupla szarvat viselt. A nemi különbség a szarv nagyságában azt jelzi, hogy párzás előtt a hímek valószínűleg megverekedtek egymással. A szarvak az orrszarvúaktól eltérőn csontból volt, és nem egymás alatt, hanem egymás mellett helyezkedtek el.

Valószínűleg azért pusztultak ki, mert nem tudtak alkalmazkodni a szárazabbá váló éghajlathoz, illetve az oligocén során elterjedt durvább anyagú füvekhez.

Az Andrewsarchus, amelynek csontjait Mongóliában találták meg, vadászhatott a Brontotheriidae egyedekre.

Osztályozásuk Lent kétféle osztályozási rendszerük olvasható. Az első 43 nemet és nyolc alcsaládot tartalmaz és nemrégiben megjelent publikációból való (McKenna és Bell, 1997), de 1920 előtti kutatásokra támaszkodik és jócskán elavult. A második újabb kutatásokon alapul (Mihlbachler et al., 2004a, 2004b; Mihlbachler, 2005), több korábbi alcsalád nevet kiiktat de tartalmaz újabban felfedezett csoportokat. A Lambdotheriumot és a Xenicohippust korábban a brontotheriumok közé sorolták, de ma már máshová tartozónak tartják őket, bár a Lambdotherium a brontotheriumok legközelebbi rokonai közé tartozhat. A Xenicohippust ma már a lófélék, az Equidae közé tartozónak vélik..

Régi osztályozás (McKenna és Bell, 1997)Új osztályozás (Mihlbachler et al., 2004a, 2004b; Mihlbachler, 2005) Család Brontotheriidae Pakotitanops incertae sedis, Pakisztán Nanotitanops incertae sedis, Ázsia Alcsalád Lambdotheriinae Lambdotherium, Észak-Amerika Xenicohippus, Észak-Amerika Alcsalád Palaeosyopinae Palaeosyops (köztük az Eotitanops), Észak-Amerika, 0,5 m Mulkrajanops, Pakisztán, 1,25 m Alcsalád Dolichorhininae Metarhinus, Észak-Amerika, 1 m magas Sphenocoelus, Észak-Amerika, 1,25 m magas Mesatirhinus, Észak-Amerika, 1 m Alcsalád Brontotheriinae Duchesneodus, Észak-Amerika Brontotherium, Észak-Amerika Megacerops, Észak-Amerika, 2,5 m Alcsalád Embolotheriinae Titanodectes, Ázsia Embolotherium, Mongólia, 2,5 m Protembolotherium, Külső-Mongólia, 2 m Alcsalád Brontopinae Brachydiastematherium, Kelet-Európa, 2 m Pachytitan, Belső-Mongólia, 2 m Dianotitan, Kína, 2 m Gnathotitan, Belső-Mongólia, 2,5 m Microtitan, Belső-Mongólia, 0,75 m Epimanteoceras, Belső-Mongólia, 2 m Protitan, Belső-Mongólia, 2 m Rhinotitan, Belső-Mongólia, 2,5 m Metatitan, Mongólia, 1,5 m Protitanotherium, Észak-Amerika, 2 m Parabrontops, Mongólia, 2 m Oreinotherium, Észak-Amerika Brontops, Észak-Amerika Protitanops, Észak-Amerika, 2 m Pygmaetitan, Kína, 0,5 m Alcsalád Telmatheriinae Acrotitan, Belső-Mongólia, 0,3 m Desmatotitan, Belső-Mongólia, 1,25 m Arctotitan, Kína Hyotitan, Belső-Mongólia, 2,2 m Sthenodectes, Észak-Amerika, 1,25 m Telmatherium (köztük a Metatelmatherium), from North America és Belső-Mongólia, 1,5 m Sivatitanops, Ázsia és Európa Alcsalád Menodontinae Diplacodon, Észak-Amerika, 2 m Eotitanotherium, Észak-Amerika Notiotitanops, Észak-Amerika, 2 m Menodus, Európa és Észak-Amerika Ateleodon, Észak-Amerika Család Brontotheriidae Pakotitanops incertae sedis, Pakisztán Mulkrajanops incertae sedis, Pakisztán, 1,25 m Eotitanops, Észak-Amerika, 0,5 m Palaeosyops, Észak-Amerika, 1 m Alcsalád Brontotheriinae Bunobrontops, Ázsia Mesatirhinus, Észak-Amerika, 1 m Dolichorhinus, Észak-Amerika, 1,25 m Sphenocoelus, Észak-Amerika, 1,25 m Desmatotitan, Belső-Mongólia, 1,25 m Fossendorhinus, Észak-Amerika Metarhinus, Észak-Amerika, 1 m magas Microtitan, Belső-Mongólia, 0,75 m Sthenodectes, Észak-Amerika, 1,25 m Telmatherium, Észak-Amerika, 1,25 m Metatelmatherium, Észak-Amerika és Belső-Mongólia, 1,25 m Epimanteoceras, Belső-Mongólia, 2 m Hyotitan incertae sedis, Belső-Mongólia, 2,2 m Nanotitanops incertae sedis, Ázsia Pygmaetitan incertae sedis, Kína, 0,5 m Acrotitan incertae sedis, Belső-Mongólia, 0,3 m Arctotitan incertae sedis, Kína Qufutitan incertae sedis, Kína Tribe Brontotheriini Protitan, Belső-Mongólia, 2 m Protitanotherium, Észak-Amerika, 2 m Rhinotitan, Belső-Mongólia, 2,5 m Diplacodon (köztük az Eotitanotherium), Észak-Amerika, 2 m Pachytitan, Belső-Mongólia, 2 m Brachydiastematherium, Kelet-Európa, 2 m Sivatitanops, Ázsia és Európa Subtribe Embolotheriina Gnathotitan, Belső-Mongólia, 2,5 m Aktautitan, Kazahsztán, 2,5 m Metatitan, Mongólia, 1,5 m Nasamplus, Belső-Mongólia Protembolotherium, Külső-Mongólia, 2 m Embolotherium (köztük a Titanodectes), Mongólia, 2,5 m Subtribe Brontotheriina Parabrontops, Mongólia, 2 m Protitanops, Észak-Amerika, 2 m Notiotitanops, Észak-Amerika, 2 m Dianotitan, Kína, 2 m Duchesneodus, Észak-Amerika Megacerops (köztük a Menodus, Brontotherium, Brontops, Menops, Ateleodon, és az Oreinotherium), Észak-Amerika, 2,5 m

További információk Angol nyelven: Brontotheroidea at Mikko's Phylogeny Archive McKenna, M. C, and S. K. Bell. 1997. Classification of Mammals Above the Species Level. Columbia University Press, New York, 631 pp. Mihlbachler, M.C. 2004. Phylogenetic Systematics of the Brontotheriidae (Mammalia, Perissodactyla). Ph.D. Dissertation, Columbia University. 757 pp. Mihlbachler, M.C. , S.G. Lucas, and R.J, Emry. 2004a. The holotype specimen of Menodus giganteus, and the “insoluble” problem of Chadronian brontothere taxonomy. In S.G. Lucas, K. Zeigler, and P. E. Kondrashov (eds.), Paleogene Mammals. Bulletin of the New Mexico Museum of Natural History 26: 129-136. Mihlbachler, M.C., S.G. Lucas, R.J. Emry, and B. Bayshashov. 2004b. A new brontothere (Brontotheriidae, Perissodactla, Mammalia) from the Eocene of the Ily Basin of Kazakstan and a phylogeny of Asian "horned" brontotheres. American Museum Novitates 3439: 1-43.

Kategória:Páratlanujjú patások Kategória:Emlőscsaládok Kategória:Ázsia állatvilága az eocénben Kategória:Európa állatvilága az eocénben Kategória:Észak-Amerika állatvilága az eocénben Kategória:Fosszilis páratlanujjú patások