A Herrerasauridae család a dinoszauruszok egyik legrégibb csoportja. Első képviselőinek maradványai a 228 millió évvel ezelőtt, a késő triász kor idején keletkezett kőzetrétegekből kerültek elő, a család utolsó tagjai pedig még a triász időszak vége előtt kihaltak. A herrerasauridák kicsi és közepes méretű (4 méternél nem hosszabb) húsevő theropodák vagy bazális hüllőmedencéjűek voltak.
Felfedezés A család legismertebb tagjai Dél-Amerikából (Brazíliából és Argentínából) kerültek elő, ahol az első felfedezésük történt, az 1960-as években. Egy majdnem teljes Herrerasaurus ischigulastensis csontvázat az argentin San Juan tartománybeli Ischigualasto-formációban találtak meg 1988-ban. Ezen kívül részleges csontvázakra bukkantak Észak-Amerikában, és feltételezhető, hogy a herrerasauridák a többi kontinensen is előfordultak.
Anatómia Anatómiájuk különleges és specializált, és a jelenlegi tudományos álláspont szerint egyetlen későbbi dinoszaurusz csoport sem származott tőlük. Gyakran az egészen kezdetleges és a fejlettebb tulajdonságok egyesülnek bennük. Az acetabulum (a medencecsont ízületi bemélyedése a combcsontfej számára) csak részben volt nyílt, emellett pedig csak két keresztcsonti csigolyával rendelkeztek, ami a legkevesebbnek számít a dinoszauruszok között. Fejlett szeméremcsontjuk hátrafelé fordult el és meghajlott, így a vége (főként a H. ischigulastensis esetében) a Tetanurae klád tagjaiéhoz vált hasonlóvá. Kezdetleges, de a theropodákra jellemző háromujjú és görbe karmokban végződő kezükön öt kézközépcsont volt, a harmadik ujjuk hosszabbra nőtt a másodiknál. A herrerasauridák a többi theropodához hasonlóan csuklós állkapoccsal rendelkeztek.
Taxonómia Saurischia rend Theropoda alrend Herrerasauria kisrend Herrerasauridae család ?Caseosaurus Staurikosaurus Chindesaurus Herrerasaurus Staurikosauridae család
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Hüllőmedencéjűek Kategória:Triász időszaki dinoszauruszok