Tefnut vagy Tefnet a nedvesség, a pára, a harmat és az eső istennője. Valódi szerepe azonban ennél jóval összetettebb az ókori egyiptomi vallásban. A napisten Atum-Ré leánya. Sunak a levegő istenének az ikertestvére és a hitvese. Su és Tefnut szerelméből született Geb, a föld és Nut, a mennybolt. Unokái Ozirisz, Ízisz és Nebethet. Atum-Rével és Suval alkotják a héliopoliszi Enneád első generációját. Földi megtestesítője az oroszlán.
Mitológia Eredetmítoszának több verziója létezik, de mindegyik szerint partenogenezis (szűznemzés) által született Atum-Ré valamely testnedvéből. A heliopoliszi teremtésmítoszban Atum tüsszentéséből született Tefnut és Su. Az 527-es Piramisszöveg így írja:
A mítosz néhány verziójában Atum köpéséből születik Tefnut. Ez a változat egy szójátékot tartalmaz, mert Tefnut neve szó szerinti fordításban annyit tesz, hogy ez a víz, de a tef igéhez is kapcsolható aminek jelentése köpni.bélyegkép|Tefnut az Ani papíruszon|alt=|balra|250x250pxA koporsószövegek utalnak arra, hogy Atum Sut kitüsszentette az orrán, Tefnutot pedig kiköpte mint a nyálat.
A Bremmer-Rind Papyrus és a memphiszi teológia leírja, amint Atum nyálat tüsszent ki, létrehozva ezzel az ikreket.
Akár egy nőstényoroszlán, néha haragos természetűként nyilvánult meg. Egyik mítosz szerint Tefnut elszökött Núbiába és magával vitte a párát és a nedvességet. Távozása aszályt hozott Egyiptomra, a termékeny földek kiszáradtak és az emberek szenvedtek. Oroszlán formájában toporzékolt Núbiában amíg az apja elküldte érte Thotot és Sut. A kérésükre hazatért. Visszatértekor áradást hozott magával és meglátogatott minden egyiptomi várost. Majd házasságra lépett Suval és ismét virágba borult a természet.
Egy másik mítosz arról számol be, hogy Su és Tefnut elmentek Nunhoz aki az őskáosz óceánja. Az apjuk, Ré azt hitte, hogy végleg elvesztette őket - elküldte az egyik szemét, hogy megtalálja őket. Amikor visszatértek, Ré olyan boldog volt, hogy sírni kezdett és könnyeiből születtek az első emberek.
Memphisben Ptah nyelvének tartották, aki segíti a teremtésben.
Ré két szeme a Napot és Holdat jelképezi és Tefnutot mindkettővel azonosították. Amikor Ré reggel feljön a látóhatáron, Tefnut tüzes szeme csillog a homlokán és megégeti a nagy isten ellenségeit.
A korai piramisszövegekben azt írják, hogy tiszta vizet tudott fakasztani a vaginájából.The Ancient Egyptian Pyramid Texts, trans R.O. Faulkner, line 2065 Utt. 685. Ikonográfia alt=|bélyegkép|228x228px|Egy menát ami Su és Tefnut istenpárt ábrázolja. Tefnutot szokták ábrázolni oroszlánfejű emberként, nőstényoroszlánként, oroszlánfejű kígyóként, de néha csak emberként. Amikor emberszerűen ábrázolják, mindig parókát visel, tetején ureusz kígyóval és/vagy a napkoronggal. Gyakran a testvérével, Suval közösen ábrázolják.
A 18. és 19. dinasztia idején, főleg az Amarna periódusban Tefnutot emberként ábrázolták, lapos fejdíszt viselve, amiből növények sarjadtak. Ehnaton édesanyját, Tijet is hasonló fejdísszel ábrázolták és Hathor-Tefnuttal azonosították. Nofertiti ikonikus kék koronája Tije fejdísze alapján készült, ami arra utalhat, hogy ő is azonosította magát Tefnuttal.
Kultusza Héliupolisz és Leontopolisz (jelenleg Tell el-Muqdam) voltak a fő kultuszközpontjai. Heliopolisban Tefnut a város nagy Ennéádjának volt a tagja és úgy említik mint aki megtisztította a papot (wabet) a templomi rítus részeként:
Karnakban a fáraó egészsége érdekében imádkoztak hozzá.
Leontopolisban, a Nílus deltájában a fivérével, Suval együtt tisztelték két oroszlán képében.
Jegyzetek
Kategória:Egyiptomi istenek Kategória:Totemisztikus istenek Kategória:Istennők Kategória:Vízistenek
ca:Llista de personatges de la mitologia egípcia#T