A nagy hagyományú Soproni Egyetem (korábban Erdészeti és Faipari Egyetem) Esterházy Palota Erdészeti Múzeuma 4649 erdészeti, faipari és földmérő szerszámot, műszert stb. tartalmaz. Jelentős oklevél- és kézirattára (6428 db), fotó-, film- és videogyűjteménye, valamint könyvtára is. Itt kapott helyet Hidvégi Béla vadászati gyűjteménye is.
Története
Sopronba 1919-ben, az akkori Csehszlovákiához került Selmecbányáról települt át az Erdészeti és Bányászati Főiskola, amelynek egy része ma is itt működik. A selmeci tanintézetnek voltak gyűjteményei, ezért az új helyen már 1924-ben felmerült a múzeumalapítás gondolata. Az 1931-ben született intézmény a második világháború alatt megsemmisült, és csak 1982-ben nyílt meg újra a soproni belváros egyik legszebb épületében, a barokk stílusú Esterházy-palotában.
Kiállításai
Elfeledett faipari mesterségek nyomában
Állandó kiállításán az erdészet és a faipar szakágait, az erdészet- és oktatástörténet, a földmérés, erdőrendezés, -nevelés, -használat, -védelem, faszállítás, feldolgozás és környezetvédelem témaköreit mutatja be a 19–20. század fordulóján készült erdészeti szerszámokkal, asztalos eszközökkel, földmérő és térképészeti műszerekkel. A gyűjteményben van 1656-os térkép, vannak több millió éves, kovásodott fák darabjai, az 1800-as évek végéről származó iratok, nagy terepasztalok, 1870-ben készített rovargyűjtemények, fából készült múlt századi háztartási és használati eszközök, gépmodellek, makettek és még számos érdekesség.
Hidvégi Béla Vadászati Gyűjtemény
A kiállítás Hidvégi Béla magángyűjteményére épül, amely öt kontinens díjnyertes trófeáit és népművészeti emlékeit mutatja be. Az antilopok, bivalyok, zebrák és oroszlánok mellett magashegységi vadfajok, valamint Magyarország egykori ragadozói, a szürke farkas és a medve is láthatók. A trófeákat kiegészítik a vadász nemzetközi kitüntetései és díjai, valamint dolgozószobája, ahol könyvei és filmjei is felidézik életútját.
Alma mater
A selmeci diákhagyományok az 1735-ben Selmecbányán alapított Bányászati Tanintézetből indultak, majd az Akadémia jogutód intézményeiben, így a Soproni Egyetemen is tovább élnek. Az Erdészeti Múzeumban látható kiállítás a 200 éves Erdőmérnöki Kar jubileumára rendezett tárlatból alakult ki, bemutatva az egykori diákszervezetek és baráti körök tárgyi emlékeit, egyenruháit és szokásait. A hagyományok ma is élnek, a soproni hallgatók mindennapjait formálják. A látogatók megismerhetik, miért köszönnek még mindig „jó szerencsét” a diákok, és hogyan maradtak fenn ezek a különleges szokások a bányászképzés megszűnése után is.
Nemzeti kincsünk: az erdő
Az „Erdő a város szívében” állandó kiállítás az erdők világát hozza közel a látogatókhoz. Bemutatja az avar alatti élővilágot, a rókaodú és a borzvár lakóit, valamint nagyítva láthatóvá teszi a talajlakókat. A Soproni-hegyvidéket idéző terepasztal a leggyakoribb fafajokat jeleníti meg, és követhető rajta a fa útja az erdőtől a fűrészüzemig. Az interaktív pultok segítségével az erdőgazdálkodás folyamatai is megismerhetők, így a kiállítás a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt élményt nyújt.
Az állandó kiállítások mellett időszakos tárlatok várják az érdeklődőket.
További információk Erdészeti-, Faipari- és Földméréstörténeti Gyűjtemény, Sopron Sopron bemutatása
Kategória:Sopron múzeumai Kategória:Magyar ipartörténeti múzeumok Kategória:Magyarország agrármúzeumai Kategória:Erdészet Kategória:Geodézia