bélyegkép|jobbra|200px|Korongozás közben (Kappadókia, Törökország) bélyegkép|jobbra|200px|Egy memphisi fazekas A kerámia a görög kerameia („kiégetett”) szóból származik. Egykor csak az agyagból, döntően kaolinból rideggé, keménnyé kiégetett tárgyakat nevezték kerámiáknak, manapság a legtöbb olyan szervetlen, nemfémes, szilárd anyagot, amit nagy hőmérsékleten állítanak elő. Ebben az értelemben kerámiák az olyan oxid-, foszfát-, fluorit-, karbid-, de akár szulfidtartalmú termékek is, amelyek tulajdonságai és alkalmazhatósága a hagyományos, szilikát alapú kerámiákétól lényegesen eltérhetnek.
A kerámiák csoportosítása A kerámia termékeket sokféle módon lehet csoportosítani Porozitás szerint: porózus cserepű (fazekasáru, keménycserép), tömör cserepű vagy fagyálló (porcelán, kőcserép, keramit). Égetési hőmérséklet szerint: alacsonytüzű kerámia (1000 fok alatt égetett, porózus kerámia), magastüzű kerámia (1000 fok felett, tömörre égetett kerámia.) Mázas vagy mázatlan (terrakotta). Műgyűjtés: fazekas termék, kőcserép, keménycserép, porcelán. Továbbá: fajansz, majolika, porcelánfajansz, pirogránit. Kutatási terület szerint: Régészeti- , néprajzi- , iparművészeti kerámia. Régészet korok szerint, pl. bükki kultúra edényei. Ókori görög kylix. Terra sigillata tál. Avar sárga bögre. Középkori kerámiák. Metélt-mázas edények. Habán fajansz stb. Néprajzi kerámiák: Lángálló (szabad tűzön való főzést bírja). Magas vagy fennálló edények (fazék, korsó, kanta, bokály stb.) és lapos edények (tálak, tányérok). Használat szerinti: pl. elektrokerámia, étkezési kerámia, épületkerámia (építőipari kerámia), fémkerámia, műszaki porcelán, orvosi kerámia (protézisek, műfogak). Ipari előállítás: finomkerámia (használati edények, szobrok, művészi kerámiák, szaniter áru, porcelán), durvakerámia (kályhacsempe, tetőcserép, tégla). Ipari felhasználás: szerkezeti kerámiák – téglák, csövek, kemencebélések. Hőálló anyagok – paplanok, szigetelések. Funkcionális kerámiák – fúvókák, implantátumok, urán-oxid pasztillák.
A funkcionális kerámiák osztályozása A funkcionális kerámiák tovább csoportosíthatók három alcsoportba: oxidok – alumínium-oxid, berillium-oxid, cérium(IV)-oxid nem-oxidok – karbidok, boridok, szilicidek, nitridek Kompozitanyagok – kerámia-mátrix kompozitok
Ma Magyarországon Kerámiaművészetből 1964-ben indult el Gmundenben a nemzetközi szimpozionmozgalom. 1969-ben volt az első szimpozion Siklóson. 1968-ban megrendezték az I. Országos Kerámia Biennálét Pécsett. Az 1970-es évektől a Kecskeméti Kerámia Stúdió jelenítette meg a nemzetközi kerámiaművészet élvonalát a magyar művészek számára. A Nemzetközi Kerámia Stúdió a mai magyar kerámiaművészet fontos színhelye. Eredményeiről rangos kiállítások tanúskodnak (Iparművészeti Múzeum 1995, Vigadó Galéria 1998, Kerámia Fesztivál). 1999-ben jelentős kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeum az 1968 körüli termékekből. 2000-ben a Gödöllői Királyi Kastélyban 5 kontinens kerámiaművészetét mutatták be.
Kerámiaművészetet a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen lehet tanulni.
Irodalom
További információk
keramia.lap.hu Pataki Kerámia Károlyi Ildikó egyedi kerámiái: Suttogógömbök, raku home dekor tárgyak, hagyományos magyar kerámia
Kategória:Iparművészet *