Kinshasa a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb városa is. A Kongó folyó déli partján terül el, vele szemben északra fekszik a Kongói Köztársaság fővárosa, Brazzaville. A várost 24 önkormányzat (franciául: communes) alkotja.
Iparilag nem kiemelkedő, viszont fontos közlekedési csomópont főleg a vasúti és a folyami szállítás szempontjából. A város ad otthont az államvezetés legfontosabb épületeinek.
Népessége 2016-ban a város népessége 11,8 millió fő volt.
A város népességének változása:
Földrajz A nagyváros a Kongó-medence nyugati szélén fekszik. A Kongó folyó itt 4–5 km széles folyammá, folyami tóvá (Malebo-tó) öblösödik, majd pár száz km után eléri az Atlanti-óceánt.
A város a Malebo-tó déli partján, 300 méteres tengerszint feletti magasságban épült. Itt van a Kongó hajózható szakaszának végpontja.
Éghajlat Az éghajlatot állandó meleg, párás, egyenletesen csapadékos trópusi klíma jellemzi. A középhőmérséklet 25 °C körül mozog, az évi átlagos csapadék 1400 mm.
Történelem bélyegkép|jobbra|250px|Kinshasa-Gombe bélyegkép|jobbra|250px|Kinshasa belvárosa thumb|250px|Boulevard du 30 Juin thumb|250px|Boulevard Lumumba
A város alapítása Henry Morton Stanley felfedező és gyarmatosító Afrikautazó nevéhez kötődik. Ő építtetett itt 1881-ben telepet, hogy a teherhordó karavánokkal ide, Kitambo falucska mellé érkező árut itt hajóra rakva fuvarozzák tovább, a Kongó-medence belseje felé.
A várost II. Lipót belga királyról nevezték el Leopoldville-nek. Mai nevét 1966 óta viseli.
Az alapítása utáni években gyors fejlődésnek indult a település. 1898-ban elkészült a Matadi tengeri kikötőjébe vezető vasútvonal is. 1926-ban Belga Kongó gyarmati közigazgatási székhelyét Bomából Leopoldville-be helyezték át.
1945-ben, a második világháború után a szépen fejlődő iparosodó városban nagyszabású építkezések kezdődtek. A lakosság száma 1945 és 1960 között megnégyszereződött. 1960-ban vívta ki Zaire a függetlenségét, melyet hosszan tartó polgárháború követett.
Kinshasa, a főváros lakossága a zűrzavaros években a vidéki létbizonytalanság elől menekülő, munkát, megélhetést remélő tömegek letelepedésével rohamos növekedésnek indult, 1971-ben már elérte az 1,6 milliót, és ez a lakosságszám az 1980-as évek közepére már csaknem 3 millióra növekedett.
Kinshasa az ország legfontosabb közlekedési csomópontja lett, mely meghatározta gazdasági fejlődését is. Itt van ugyanis a Matadiból kiinduló, és a délkeleti országrészek felé továbbépülő vasútvonal végpontja. Innen indul ki a Kongó középső szakaszára és mellékfolyóira kiterjedő szerteágazó víziútrendszer is.
Folyami kikötője a Kongó folyó mentén a legnagyobb, évi áruforgalma az 1980-as évek közepén már meghaladta az 1,5 millió tonnát.
A várost a folyó túlsó partján fekvő Brazzaville-lel, a Kongói Köztársaság fővárosával kompjáratok, és a víziúton megközelíthetetlen országrészekkel autóutak kötik össze.
A N'djili repülőtér a várostól 20 km-re található, fontos belföldi és nemzetközi légiközlekedési csomópont.
Közigazgatás A város 24 önkormányzatra van felosztva. A város kereskedelmi és adminisztrációs központja La Gombe önkormányzata.
Önkormányzat Terület(km²) Népesség(2004) Népsűrűség(fő/km²) Bandalungwa 6,82 202 341 29 669 Barumbu 4,72 150 319 31 847 Bumbu 5,3 329 234 62 120 La Gombe 29,33 32 373 1 104 Kalamu 6,64 315 342 47 491 Kasa-Vubu 5,05 157 320 31 152 Kimbanseke 237,78 946 372 3 980 Kinshasa 2,87 164 857 57 441 Kintambo 2,72 106 772 39 254 Kisenso 16,6 386 151 23 262 Lemba 23,70 349 838 14 761 Limete 67,6 375 726 5 558 Lingwala 2,88 94 635 32 859 Makala 5,6 253 844 45 329 Maluku 7 948,8 179 648 23 Masina 69,93 485 167 6 938 Matete 4,88 268 781 55 078 Mont Ngafula 358,92 261 004 727 Ndjili 11,4 442 138 38 784 Ngaba 4,0 180 650 45 163 Ngaliema 224,3 683 135 3 046 Ngiri-Ngiri 3,4 174 843 51 424 Nsele 898,79 140 929 157 Selembao 23,18 335 581 14 477 Ville-Provincede Kinshasa 9 965,21 7 017 000 704
Oktatás A városban három nagy egyetem és egy művészeti iskola működik, melyek a következők: Kinshasai Egyetem. A városközponttól délre fekvő Amba-hegyen épült fel a nemzeti egyetem, mely 1954-ben nyitotta meg kapuit. Kongói Protestáns Egyetem Nemzeti Pedagógiai Egyetem Alhadeff Iskola
Gazdaság
Közlekedés bélyegkép|jobbra|250px|Nemzetközi repülőtér A városban található a Kongó folyó egyik legnagyobb kikötője, a Le Beach Ngobila, mely körülbelül 7 km hosszan terül el a parton és sok rakpartot és mólót ölel fel, melyeken több száz bárkát és hajót kötöztek össze. A városból kompjáratok indulnak a folyó túlpartján 4 km-re fekvő kongói fővárosba, Brazzaville-ba. Közúti és vasúti összeköttetése van a 150 km-re, az Atlanti-óceán partján lévő Matadival.
A városnak két repülőtere van, melyek közül a nagyobb a N’djili nemzetközi repülőtér, melyről külföldre indulnak járatok; a másik a N'Dolo repülőtér, jóval jelentéktelenebb, leginkább belföldi szállítási feladatokat lát el.
Média A városban működik az ország televízió- és rádióállomásainak többsége. A média legnagyobb része a francia és a lingala nyelvet használja, kisebb része pedig a többi helyi nyelvet.
Fordítás
Források
Probáld Ferenc (1986)
Jegyzetek
Kategória:A Kongói Demokratikus Köztársaság települései Kategória:Afrikai fővárosok