bélyegkép|Campona római erőd kapuja (rekonstruált kép) jobbra|bélyegkép|Campona római erőd alaprajza, Nagytétény

A Római Birodalom feltételezett és részben fel is tárt, 6000 kilométernyi szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményei kiemelkedő történeti és tudományos értékkel bírnak. A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott. A szakasz 2009 óta szerepelt a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica néven, A Római Birodalom határai nevű nemzetközi sorozathelyszín tervezett kiterjesztéseként. 2019 július elején azonban a magyar kormány egy önkényes döntése miatt nem vált a világörökség részévé.Elúszott a dunai limes világörökségi címe, mert a kormánynak más tervei vannak Aquincummal (Átlátszó blog, 2019. július 8.)UNESCO-Welterbe: Donaulimes verpasst Sprung auf Liste (ORF, 2019. július 6., német nyelven)

A limes szó fogalma A Római Birodalmat a limes vette körül, melynek három alkotórésze volt: (Lásd a vázlatot.) 1. sánc és sövénykerítés, fejlettebb formájában kőfal, 2. előtte vagy mindkét oldalon árok, melyhez néha cölöpkerítés járt, 3. bizonyos távolságonként őrtornyok. balra|bélyegkép|265px|Ripa Pannonica térképe A limes szó eredetileg ösvényt jelentett. Utak (főleg hadiutak) hálózták be a határvidékeket, melyeket összekötöttek Rómával, de átnyúltak ellenséges területre is. Természetes akadályok (pl: folyók) egészítették ki a mesterséges földhányásokat, akadályokat. A Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített határvonal, amelyet sáncok, árkok, őrtornyok, erődök alkottak. Az 1. századtól folyamatosan építették ki. A limest eleinte magas harcértékű légiók és segédcsapataik (auxiliák), a 4. századtól általában már a kisebb harcértékű határőr alakulatok (limitanei) védték.

A légiók táborai valóságos városok voltak; később a legtöbb helyen a katonai tábort ún. katonavárossal (canabae) vették körül. Maga a légiótábor átlagosan 20 hektárt foglalt el. Sánc és árokrendszer vette körül; ezt őrtornyok erősítették és négy kapu törte meg. A tábor központjában állt a principia, a főhadiszállás, a hivatali helyiség, a fegyverraktár, a zászlószentély és a légió pénztára. A tisztek külön házakban laktak, a katonák közös hálótermekben. A táborban volt gyakorlótér, raktár, kórház és gyakran fürdő.

A római limesen leginkább a birodalom határán álló védelmi objektumokat értik, és példaként a Hadrianus-falat szokás felhozni. Le kell azonban szögeznünk, hogy maga a limes kezdetben egész mást jelentett: nem védelmi vonal volt, hanem hadiút, a hozzá tartozó katonai létesítményekkel. Elsődleges feladata az volt, hogy a római katonákat eljuttassa az ellenséges területre, és biztosítsa ottani, eredményes tevékenységüket.

Germániában 382 km hosszan húzódott a Rajnától a Dunáig. Angliában Skócia határai mentén építették meg a 128 km-es Hadrianus falát. A magyarországi limest még nem teljesen tárták fel.

Magyarországi limes jobbra|bélyegkép|Vetus Salina római erőd a mai Adonynál A Római Birodalom határai a mai Nagy-Britanniától egészen a Fekete-tengerig nyúltak, keleten az Eufráteszig, délen a Szaharáig és a Núbiáig nyúltak. A sok helyen természetes határokkal segített óriási határszakasz védelme egyre nagyobb problémát jelentett, ahogy a korai népvándorlás során új és újabb harcias törzsek kerestek szállást a határokon belül.

Ennek hossza a különböző korszakokban jelentősen változott, ahogyan a birodalom határai változtak, egyes korábbi limesekből belső határ lett, más limeseket fel kellett adni. Az európai limes mentén általában folyók jelentették a határt, így a Rajna és a Duna teljes hosszában védelmi szerepet töltött be. A Duna mentén 500 km hosszan húzódik Magyarország területén az ókorban a Római Birodalom határa, ami most világörökségi címre méltó kulturális útvonallá válhat. Így a Ripa Pannonica (Pannónia partja) a múltból vezethetne a jövőbe, az akkor jelentős véd- és útvonal ma főként turisztikai, idegenforgalmi hasznot hozhatna.Kisalföld 2007. augusztus 6. 3. o.

A római uralom hazánk mai területére eső, határvédő berendezésének átkutatása még a jövő feladatai közé tartozik. A Duna mentén Carnuntumtól Aquincumig, illetve onnantól a Dráva torkolatáig lévő útvonalait és erődítményeit kell megismernünk.

A magyarországi limes a hajdani Pannonia provincia Duna menti középső szakaszát képezi. Tőle nyugatra az úgynevezett felső-pannoniai limes az ausztriai Klosterneuburg Cannabiacától kezdődik, és a szlovákiai Gerulatától (Rusovce) kissé keletre fejeződik be.

A provincia déli, szerbiai szakasza pedig Altinum (Kölked) után, Udvarinál kezdődik, és a Dunához közelebb futva, kelet felé fordult, feltehető, hogy ketté is vált. Pannonia déli limes-szakasza Singidunumnál (Belgrád) fejeződött be, s innen már a Moesia Superior területén folytatódott.

A magyarországi limes-szakaszok lehatárolása és rövid szakaszismertetései Visy Zsolt hivatkozott könyvére és rendszerére alapoz. Erre a vázra kerülnek felfűzésre az illető szakaszokra vagy az ottani helyekre, objektumokra vonatkozó - már feldolgozott vagy még feldolgozásra váró részletes ismertetések.(Visy Zsolt: A római limes Magyarországon -Corvina K. Bp. 1989. - kötete szerint).

Települések, ahol a limes maradványai fellelhetők jobbra|bélyegkép|Rekonstruált őrtorony Németországban (Niedernhausen, Taunus) jobbra|bélyegkép|Pannonia provincia úthálózata és az aquincumi (Aquinco) limes szakasz a Tabula Peutingeriana térképen Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvár (Ad Flexum)

Az i. sz. szerinti 90-es években készíthették az első ideiglenes táborhelyet a Duna akkori főága itteni kanyarulata után. Ez ma a Mosoni-Duna. A tábor viszonylag korai kialakítását stratégiai helyzete tette szükségessé. A Szigetköz területe jó felvonulási helynek ígérkezett a római birodalomba észrevétlenül és meglepetésszerűen behatoló ellenséges törzseknek. Katonai fontosságán kívül vásárhely is volt. Az egyik legsúlyosabb vereséget éppen itt mérték a római csapatokra az egyesült germán és szarmata törzsek. Három év alatt porig rombolták a katonai és a civil várost is.

Máriakálnok ? Lébény (Qvadrata) Időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, a későbbi császár meghódította Pannóniát, s a mai Lébény területén katonai tábort és polgári települést létesített.

Kunsziget A falu a limes mentén található és a település címerében a hajdani őrtorony is benne van. Valószínűleg kikötő és táborhely is volt a falu határában. A helyiek által Tündérsziklának nevezett hely valószínűleg őrtorony volt. Ezt búvár-régészek vizsgálták pár évvel ezelőtt. A talajradar felvétele azt is bizonyítja, hogy további ásatásra érdemes a leletegyüttes. Ezért csatlakozott a község polgármestere a limesszövetséghez.A világörökségi pályázat eredményessége és a helyszíneket összefogó kulturális útvonal létrehozása nagyban függ azon érintett önkormányzatokon, múzeumokon, civil szervezeteken és magánszemélyeken, kiket érinthet a védelemmel járó előny és kötelezettség. A hatékony fellépés érdekében célszerű egymásra támaszkodva összefogni. Ezért jött létre a Magyar Limes Szövetség. A szervezet céljai: - Segítségnyújtás a világörökségi pályázat elkészítésében - Ismeretterjesztés - A világörökségi helyszín folyamatosságának biztosítása - Kulturális útvonal kiépítése és működtetése - Közös pályázatok és fejlesztési tervek kidolgozása

Győr (Arrabona) A rómaiak a keltákat váltották fel. A mai Káptalan-domb helyén építették fel a szabályos négyszög alakú táborukat, ettől délre és keletre pedig a polgárok lakónegyedét. Az egykori Arrabona Pannonia egyik legjelentősebb városa volt.

Gönyű (Ad Statuas) A rómaiak idején lakott hely, helyén katonai tábor volt. A község területén vezetett át az a fontos út is, amely Arrabonát Brigétióval (Szőnnyel) kötötte össze. Ez az út képezi alapját az immár műemlék értékű macskaköves útnak, amely a régi főút alapjára épült.

Komárom-Esztergom vármegye Ács (Ad Statuas)A római táborok helye nem mindig esik egybe a mai települések helyével. Ha a helyük két település közé esik, akkor mindkét helyen feltüntettük római nevüket. Feltételezett helye Ács-Vaspuszta Ács (Ad Mures) Ács külterületén, a Duna és a Concó-patak torkolatánál. Komárom Római Kőtár bélyegkép|jobbra|Egy római villa rekonstruált padlófűtés-vázlata

Itt láthatóak Dél-Komárom keleti városrésze Szőny (Brigetio) területén talált kőfaragványok. A halott kultusszal kapcsolatos e világi életöröm túlvilági továbbélését szimbolizáló sírkövek és szarkofágok, a római vallás sokrétűségét jelképező oltárkövek, valamint mérföldköveken kívül, az itt lakók mindennapjaival, az életről és a halálról alkotott elképzeléseivel ismertetnek meg minket.

(Koppánmonostor) A római őrhelyek nyomait Koppánmonostoron is megtalálhatjuk. A Duna teraszain az őrtornyok sora állt, melyeknek romjai mai is megtekinthetők. Egy részük a Duna jelenlegi medrében, víz alatt vannak.

Szőny (Brigetio)

A városrészt átszelő 100-as számú közút mentén, a fontos, hadászati és kereskedelmi szerepű római limesútra ráépülve alakult ki Komárom keleti városrészén Brigetio. A provincia legjelentősebb településévé fejlődött ki az i. sz. 1. század és a 4. század között. Brigetio neve a kelta vár, erőd-ből eredhet, de erre régészeti bizonyíték nincs. A rómaiak az 1. század első felében egy fa-föld konstrukciójú auxilláris tábort építettek, amelyet 124-ig az Adlutrix légió 6000 katonájának befogadására alkalmas állandó kőtábor váltott fel. A katonaság vonzásaként iparosok, kereskedők telepedtek le a környéken. Így alakult ki a katonavárosból és a polgárvárosból álló településkomplexum.

A markomann háborúk alatt szükségessé vált a Duna túlsó partjának megerősítése. A 170-es évek a barbaricumban felépítettek egy kisebb fa-föld szerkezetű ellenerődöt, melyet egy germán támadás hamarosan elpusztított. A háború után állandó kőtábort építettek a helyén. A polgárvárost a 3. század második felében, a katonavárost a 4. század folyamán hagyták el lakosai. 375. november 17-én a táborban halt meg Valentianus császár.

1970-től folyamatosan folynak régészeti feltárások a szőnyi Vásártéren. A feltárások az egykori Brigetio életének számos részletére derítettek fényt. Előkerültek reprezentatív helyiségeket díszítő freskó-töredékek. A házakat padlófűtéssel fűtötték. Találtak itt pékséget, műhelyeket. A lakófunkciójú részeket egy 3 méter széles út választotta el a gazdasági egységektől. A leletek nagy részét tárolóhely hiányában visszatemették, mert ez a leletek megőrzésének és konzerválásának ezidáig egyik legjobb módja. A kutatások szerint a római polgárváros eme részét az i. sz. 3. század második felében hagyták el.

Almásfüzitő (Azaum, Odianum) Odianum erődje az almásfüzitői timföldgyár iszaptengere alatt van. A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, akkor a mostani falu környékén katonai tábor volt.

Dunaalmás A község mellett lévő Kőpite-hegyen már a rómaiak is bányászták az édesvízi mészkövet, melynek legnagyobb részét a dunai limes rendszer építéséhez használták fel. A Kőpitéről alávezető utat is a rómaiak építették.

Izsa (Celemantia) Szlovákia) Nyergesújfalu (Crumerum) Római kolónia és castrum, és itt haladt el a Brigetiót Aquincummal összekötő fontos útvonal.

Tokod (Gordellaca, Carda blaca) Itt találták meg a késő római korból származó, 120x140 méter területű, 1,5 m falátmérőjű, 11 kerek toronnyal rendelkező Castrumot, melynek díszes kapuja és fürdője is volt. Találtak itt kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó-kemence maradványokat is, melyek azt bizonyítják, hogy a rómaiak már ismerték és használták a helybeli szenet, sőt voltak előre gyártott épületelemeik is.

Esztergom (Solva)

Pilismarót (Castra ad Herculem) A község helyén állt az egykori római település: Ad Herculem.

Pest vármegye és Budapest

Visegrád (Pone Navata)

Római kori lelőhely. A rómaiaknak hat őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon, a 4. században