bélyegkép|250px|Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség.
Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olümpiák mintájára, 1503 év elteltével – 1896-ban Athénban kezdődött el,Official website of the Olimpic Movement - Athens 1896 Letöltve: 2008. november 22. és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg. Az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezhette.Official website of the Olimpic Movement - Chamonix 1924 Letöltve: 2008. november 22. A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték,Síelők.hu - Téli Olimpia történelem 1924–2006 Letöltve: 2008. november 22. 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.
Az első ókori olümpiai játékokat ( ) i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában,Ókori olimpiák - maga az erkölcsi fertő? - National Geographic Magyarország Letöltve: 2008. november 22. és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olümpiai játékokat is beszüntette – közel 11 évszázados fényes múlt után.lemontree.hu - Az olimpiai játékok első ezer éve - Kenyeret és cirkuszt Letöltve: 2008. november 22. Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a „Halottak párbeszéde” című versében is megfogalmazott. Az első újkori, olimpiára emlékeztető rendezvény Evangélisz Zápasz anyagi támogatásával 1859-ben jött létre. Ő állta a Pánhellén Stadion felújítási költségeit is, és ott rendezték meg a hasonló 1870-es és 1875-ös játékokat is. Ezt szerte a világon újságokban és közleményekben tudatták az emberekkel, a London Review például azt írta, hogy „az olümpiai játékok, melyeket évszázadokra abbahagytak, ismételten elkezdődtek! Valóban meglepő hír…, hogy a klasszikus ókori játékokat Athén mellett újra felébresztették.”
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére.Az olimpiai játékok felélesztése - National Geographic Magyarország Letöltve: 2008. november 22. A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé, de a helyszíneken is mindig tömött lelátók előtt zajlanak a versenyek. Az olimpiai mozgalom fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. A 2008-as nyári, a pekingi játékokon összesen 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt,Az ókori olimpiák | Tétel.info Letöltve: 2008. november 22. míg a 2010-es téli, a vancouveri olimpián 7 sportág 15 szakágának 86 versenyszámát bonyolították le.Téli olimpia 2010 Vancouver.Memex.hu sportágak Letöltve:2010. március 28.
Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót stb.
Olimpiád
Az olimpiád fogalma a pánhellén játékok (olümpiai játékok, püthói játékok, iszthmoszi játékok és a nemeai játékok) tiszteletére alakult ki, mint a sportban használatos időszak. Felöleli a két olümpia között eltelt négy évet, miközben minden évben máshol rendeztek versenyeket. Korunkban időnként használják magára az olimpiai évre (amikor a téli vagy nyári olimpiát rendezik) is.
Az ókori olümpiai játékok bélyegkép|200px|Az atléták itt edzettek a versenyekre
Az olümpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért.
Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augeiasz istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket. Bárki is volt az alapító istenség, felépítette az olümpiai sztadiont és a környező építményeket, majd megállapította a „sztadion” versenytávját (görög: στάδιον, latin: stadium), amelynek nagysága Olümpiában 184,97 m volt (más görög városállamokban ettől eltérő méretű volt, például Athénban 192,27 m, Delphoiban 177,55 m). Egyébként 1 sztadion=6 plethron=600 pusz (görög láb).
Az első olümpiai játékokat i. e. 776-ban jegyezték fel, bár valószínű, hogy már korábban is folytak sportversenyek, ezt követően általában négyévente rendezték meg. A két olümpia között eltelt időt olümpiádnak nevezték, ami egy idő után időszámítási alap is lett. Az ókori olümpiai játékok népszerűsége csak folyamatosan emelkedett, az i. e. 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak is jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz (akinek óriási szobra Olümpiában álltSolymos Mihály Plébános honlapja - Az olimpiai Zeusz-szobor Letöltve: 2008. november 22.) és az isteni hős, Olümpia mitikus királyának, Pelopsznak a tiszteletére.Az ókori olimpiák | Tétel.info Letöltve: 2008. november 22. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták.Olimpia - Ókori versenyszámok és jutalmak. Sulinet.hu Letöltve: 2008. november 22. A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni; az időszámításunk előtti 6. században élt.
bélyegkép|200px|balra|A Zeusz-templom rekonstruált képe Mikor Róma terjeszkedni kezdett Görögország felé, a játékok már folyamatosan vesztettek jelentőségükből. Miután I. Theodosius római császár i. sz. 393-ban államvallássá nyilvánította a kereszténységet és betiltotta a pogány rendezvényeket, az olümpiai játékok is erre a sorsra kerültek. A játékokat legközelebb 1503 év múlva elevenítették fel újra.
Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián.Official website of the Olimpic Movement - Athletes Letöltve: 2008. november 22. A győzteseknek nem csak az első helyért járó dicsőség járt, hanem különböző jelképes díjak is. Olümpiában olajfaágból, Püthóban babérből, Nemeában és Iszthmoszban vadzellerből font koszorúval is megkoronázták.Official website of the Olimpic Movement - History Letöltve: 2008. november 22. Az olajág a remény és béke jelképe volt. Míg az olajág szimbóluma elért egészen az ókori játékoktól annak modern újjászületéséig, számos új olimpiai szimbólum is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Például a lánghordozás az ókori olimpiai játékoknak nem volt része, noha az olimpiától függetlenül már akkoriban is rendeztek fáklyás váltófutásokat. Természetesen az ötkarikás zászló is új szimbólum, az ókori Görögországban nem használták, de az arany-, ezüst- és bronzérmek rendszere is új.
Az olimpiai játékok újjászületése és az első újkori olimpia bélyegkép|jobbra|250px|Pierre de Coubertin szerint a franciák hibája abban rejlett a porosz–francia háborúban, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet a katonák fizikai erőnlétére, ám ezen a sport segítségével javítani szeretett volna, és a férfias versengést az atléták pontosan szabályozott, sportversenyeken nyújtott teljesítményeire szerette volna bízni
Bár a modern olimpiai játékok újjászületése a 19. század közepén kezdődött, már korábban is (a 17. században) rendeztek az olimpiára emlékeztető sporteseményeket (Cotswold Olimpick Games).Cotswold Olimpicks
1833-ban a költő Panajótisz Szúcosz felvázolta egyik művében a játékok újjászületését. 1850-től az angliai Much Wenlockban új kezdeményezés indult „Olimpiai Csoport” néven. Később, 1859-ben „Wenlocki olimpiai játékok”-ra módosították a rendezvény nevét, majd „Wenlocki évi társadalmi olimpiai játékok” lett. A Wenlocki Olimpiai Társaságot 1860-ban alapították meg. A nagy-britanniai nemzeti olimpiai játékokat az alapító, William Penny Brooks szervezte meg 1866-ban a londoni a Crystal Palace-ban.Dr William Penny Brookes – Much Wenlock & The Olympian Connection Letöltve: 2008. november 22.
Ezalatt Athénban Evangélisz Zápasz, a gazdag görög sportbarát kezdeményezte a klasszikus ókori olimpiai játékok felelevenítését, és ehhez anyagi áldozatokat is vállalt. Az első ilyen olimpiai játékot 1859-ben, Athén főterén rendezték meg. Zápasz vállalta a Pánhellén Stadion felújítását, és az első stadionban megrendezett olimpiai versenyt már itt bonyolították le 1870-ben, melyet 1875-ben ismételten megrendeztek. bélyegkép|balra|250px|Az 1896-os nyitóünnepség Az érdeklődés az olimpiai játékok nemzetközi eseménnyé való növelése iránt akkor nőtt meg, mikor egy német archeológus a 19. század közepén felfedezte az ókori Olümpia romjait. Ugyanekkor Pierre de Coubertin a porosz–francia háború (1870–1871) francia vereségének okait kutatta. Úgy vélte, a franciák hibája abban rejlett, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet a katonák fizikai erőnlétére, ezen szerettek volna javítani. Coubertin arra is kereste a választ, hogyan hozhatja közelebb egymáshoz a nemzeteket, és hogy a fiatalok inkább versenyezzenek különféle sporteseményeken, mint háborúzzanak. 1890-ben részt vett a Wenlocki Olimpiai Társaság olimpiáján, és rájött, hogy az olümpiai játékok újraszervezésével el tudja érni céljait. bélyegkép|jobbra|200px|Hajós Alfréd, az első újkori olimpia első magyar bajnoka