bélyegkép|300px|A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja bélyegkép|240px|Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°) ) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°) ) terjed. A trópusi övezet közepén az Egyenlítő halad.

Az éghajlat szempontjából a trópusok közvetlenebb napfényt kapnak, mint a Föld többi része, és általában melegebbek és nedvesebbek, mivel a napszezonok nem érintik őket annyira. A trópusok a Föld felszínének 40%-át teszik ki, és a Föld szárazföldjének 36%-át.

A "trópusi" szó néha az övezet ilyen jellegű éghajlatára utal, nem pedig magára a földrajzi övezetre. A trópusi övezetbe sivatagok és hófödte magas hegyek is tartoznak, amelyek éghajlati értelemben nem trópusiak. (→ sivatagi és magashegységi éghajlat)

Növényvilág A trópusok szárazföldi területeinek természetes biomjai: Trópusi-szubtrópusi esőerdő Trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők Trópusi-szubtrópusi tűlevelű erdő Trópusi-szubtrópusi füves puszta Mangroveerdő Sivatagi bioformáció Alpesi bioformáció

A trópusi (forró éghajlati) övezet felosztása Négy részre tagolható. Évi középhőmérséklete 20°C-nél magasabb. A mérsékelt övvel ellentétesen ennek nincs külön északi és déli része. A forró éghajlati övezet jellemzői:termtud.akg.hu

Földrajzi övÉghajlatÉvi középhőmérséklet (°C )Évi csapadék (mm)Jellemzők Forró övezet Trópusi monszun 22 és 28 között 1600 – 2000 Száraz, napos tél, forró tavasz, fülledt, csapadékos nyár Forró övezet Térítői (trópusi sivatagi) 20 és 28 között 100 – 200 Száraz, forró, nagy napi hőingás Forró övezet Szavanna (átmeneti) 23 és 28 között 300 – 1500 Forró száraz és esős meleg évszak Forró övezet Egyenlítői 25 és 27 között 2000 – 3000 Állandóan fülledt, forró nedves

thumb|centre|900px|A trópusi öv a Köppen-osztályozáson. Az egyenlítői=Af, trópusi monszun=Am és a szavanna (átmeneti) övezet=Aw

Egyenlítői éghajlat Itt a napsugarak beesési szöge 90°-66,5° közötti, ezért a hőmérséklet viszonylag állandó, 25-27 °C között változik. Az évi hőingás 2,5 °C-nál is kevesebb, így a napi hőingás nagyobb, mint az évi. Egész évben csapadékos, a lehullott csapadék mennyisége a 2000 millimétert is meghaladja. Csak egy évszak alakul ki, a meleg, csapadékos és fülledt nyár. Az Egyenlítő közelében alakult ki, jellemző az Amazonas-medencében, Közép-Amerika szigetvilágában, a Kongó-medencében, Ceylon és Óceánia területein. Természetes növénytakarója az esőerdő, ezért trópusi esőerdő éghajlatnak is szokták nevezni.

A folyók vízjárása egyenletes, a vízfolyások sok vizet szállítanak, hordalékban gazdagok. Talaja gyenge tápanyagtartalmú laterittalaj, mely sárga vagy vöröses színű, mivel vas és alumínium halmozódik fel benne. A felszíne csupasz, alig borítja talaj, mivel a magas páratartalom és hőmérséklet mellett igen gyorsan elbomlik a szerves anyag, majd felületi leöblítéssel elszállítódik. Felszínfejlődésére jellemző, hogy a felszínen vastag a málladéktakaró, a lefolyás nagy, így sokszor fordul elő csuszamlás, talajfolyás. Egyes helyeken tönkfelszínek is kialakulhatnak.

Példák éghajlati diagramokban

Trópusi monszun öv 250px|bélyegkép|jobbra|Bombay klímadiagramja, példa a trópusi monszunra

A fő éghajlat alakító tényező a monszun szélrendszer. A téli monszunszél a szibériai maximum hatására alakul ki,Magas nyomású légköri képződmény Szibéria területén, az ebből kiáramló levegő egy része dél felé mozdul és a Tibeti-fennsíkon keresztül jut el Dél-Ázsiába és alakítja ki a monszunt. a nyári monszun pedig csapadékos. Főleg az indiai szubkontinensen alakult ki, jellemzője a sok csapadék. Az évi középhőmérséklet 25-28 °C között változik.

Alapvetően három évszak különíthető el: Tél: a téli monszun alakítja ki, december és március között jellemző, a hőmérséklet ilyenkor délebbre 19-25 °C, északon pedig 12-18 °C között változik. Nyárelő: szintén a téli monszun határozza meg, márciustól májusig tart. Jellemzően forró és száraz, ez a legmelegebb időszak, a hőmérséklet tartósan 30 °C felett van. Nyár: kialakítója a nyári monszun, jellegzetesen fülledt, meleg időszak, magas a relatív páratartalom (80-85%), és sok eső jellemzi.

A felszínformálásra jellemző, hogy a száraz évszakban az inszolációs, azaz besugárzásos aprózódás jelentős lehet, melynek oka a különböző anyagok eltérő hőtágulása. A nedvesebb, csapadékos időszakokban akár 10-30 méter vastag málladéktakaró is képződhet, tönkfelszín is kialakulhat. Jellemző formák a trópusi szigethegyek, valamint karsztformák kialakulása.

A folyók vízjárása ingadozó, jellemzőek a vízesések, zuhatagok. Talaja erősen kilúgozott, tápanyagszegény laterit talaj, mely sárga színű a benne található vas- és Al-hidroxidok miatt.

Példák

Szavanna/Átmeneti öv Az átmeneti vagy szavanna öv a trópusi sivatagi és az egyenlítői között alakult ki, a 8° és 16° szélességi körök között. Az évi középhőmérséklet 20-27 °C, a hőingás már magasabb, elérheti az évi 10 °C-t is. A csapadék kevesebb, általában 400–800 mm között mozog. Két évszak alakult ki, a száraz és a nedves, ezek váltakozását a felszálló és leszálló légáramlatok szabják meg. A nedves évszakra jellemző a szélcsend, a szárazban északkeleti, délkeleti passzát a meghatározó. Természetes növénytakarója a szavanna, ennek alfajai az erdős, a ligetes és a füves szavanna. A folyók vízjárása erősen ingadozó a csapadék egyenlőtlen elosztása miatt.

Példák

Trópusi sivatagi öv

Az évi középhőmérséklet 20 °C felett van. A napi hőingás kimondottan nagy, akár 30-35 °C-t is elérheti. A csapadék 200 mm-nél is kevesebb, néha heves záporok jelentkezhetnek. Maga a sivatag a térítők környékén alakult ki a passzát leszálló ága miatt, jellemző területei: Arab-félsziget, Thar-sivatag, Irán és Afganisztán medencéi, Szahara, Kalahári-sivatag, Mohave-sivatag, Mexikó területe, Nagy-Viktória-sivatag, Simpson-sivatag. Kevés növény él meg ezeken a területeken, a folyók is csak időszakosak (vádik).

Különös megjelenési formája a hűvös sivatagok, melyek a dél térítők környékén alakulnak ki, hideg tengeráramlatok hatására. Jellemzően a tengerpartokon fordulnak elő. Az évi középhőmérséklet csak 14-16 °C, a csapadék itt is 200 mm kevesebb évente. Jellemző példája a Namib-sivatag és az Atacama-sivatag.

Felszínformálására jellemző a hőaprózódás, homoksivatagok és kőzetsivatagok kialakulása, dűnékkel, barkánokkal, buckákkal, homokfodrokkal, de előfordulhatnak kőtengerek, kőgombák, kőhidak is. Talajai fejletlen szerkezetű sivatagi váztalajok, szervesanyag-utánpótlás nélkül, a humusztartalom még 1%-nál is kevesebb. Sokszor előfordul sókiválás. Természetes növényzete különböző szárazságtűrő növényekből áll, az oázisokban datolya, banán, citrom és egyéb citrusfélék is megtalálhatóak.

Kapcsolódó szócikkek Esős évszak Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum Éghajlat Szubtrópusok

Jegyzetek

További információk geothink.net – Talajföldrajz – A trópusi területek talajai