bélyegkép|Berzelius egy 1836-os litográfián Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, Vadstena község, 1779. augusztus 20. – Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész. A 19. század első felének legjelentősebbnek tartott személyisége a kémia tudomány területén.
Életrajza 1796-ban orvostant kezdett hallgatni az Uppsalai Egyetemen. 1802-ben orvosi diplomát szerzett, de figyelme a kémia felé irányult. Első kísérleteit Hisinger asszisztenseként Stockholmban végezte.John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ) 1810-től a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnökévé, 1818-tól örökös titkárává választották. Károly János király 1818-ban nemesi, 1835-ben bárói rangra emelte.
Munkássága
Ő figyelte meg először, hogy az elektromos áram egyes vegyületek bomlását okozza, azaz felfedezte az elektrolízist. Ő vezette be az elemek jelölésére a latin nevük első, illetve – ütközés esetén – első két betűjéből álló vegyjeleket, amelyeket – kis módosítással – máig is használunk. Dalton atomelméletének és a saját maga által kidolgozott (később hibásnak bizonyult) elektrokémiai elméletének megalapozását és kiterjesztését szorgalmazta a kémia minden területére. 1828-ban korának legpontosabb atomtömeg-táblázatát publikálta. Bevezette az allotrópia fogalmát. Felfedezett három elemet: a szelént, szilíciumot és tóriumot, valamint Wilhelm Hisinger svéd geológussal közösen egy negyediket is, a cériumot (amit tőlük függetlenül Martin Heinrich Klaproth német vegyész is felfedezett). Számos vegyület összetételét meghatározta. Több laboratóriumi eszköz és analitikai eljárás bevezetése is Berzelius nevéhez fűződik. Rakéták fejlesztése terén is folytatott kutatásokat. Hosszú ideig évente publikált összefoglalót a kémia új eredményeiről. Ezt a munkáját németre fordítva is kiadták Jahresbericht über die Fortschritte der physischen Wissenschaften címmel. Lärbok i Kemien című tankönyvét több nyelvre lefordították, és hosszú ideig az egyik legfontosabb kémiakönyvnek számított.
Tagságai 1808: Svéd Királyi Tudományos Akadémia 1813: Royal Society (Foreign Member) 1812: Porosz Királyi Tudományakadémia (levelező tag) 1825: Porosz Királyi Tudományakadémia (külső tag) 1816: Académie des sciences 1818: Leopoldina Német Természettudományos AkadémiaA Leopoldina tagkönyvtára 1820: Bajor Tudományos Akadémia (külső tag) 1820: American Philosophical Society sowie als Ehrenmitglied (Honorary Fellow) in die 1820: Royal Society of Edinburgh (Honorary Fellow) 1820: [Orosz Tudományos Akadémia] 1826: Göttingeni Tudományos Akadémia (külső tag) 1837: Svéd Akadémia
Jegyzetek
Források Katherine Cullen: Chemistry: the People Behind the Science; Chelsea House Publishers – New York, 2006
Kapcsolódó szócikkek Titán
Kategória:Svéd kémikusok Kategória:1779-ben született személyek Kategória:1848-ban elhunyt személyek Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai Kategória:A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjai Kategória:Svéd egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Royal Society tagjai