Móri Glattfelder Gyula Sándor 1911-től csanádi püspök, 1942-től haláláig kinevezett kalocsai érsek.
Pályafutása A nemesi származású móri Glattfelder család sarjaként született. Édesapja móri Glattfelder Jakab (1843–1912) budapesti kocsigyáros, édesanyja Kovács Hermin. Apja 1911. május 12-én nemességet és nemesi előnevet szerzett, valamint címer adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól, feleségével és gyermekeivel együtt.K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek 72. kötet, 484–485. oldal
1896. október 15-én szentelték pappá. Hitoktató lett és a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője, majd katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója, 1900-ban. 1901-től 1906-ig szerkesztette az Örökimádás című folyóiratot. Doktorálása után, 1909-től a hitszónoklat tanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
Püspöki pályafutása A pápa 1911. március 18-án a Csanádi egyházmegye püspökévé nevezte ki.http://lexikon.katolikus.hu/G/Glattfelder.html Május 14-én püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, Temesvárott. Jelmondata a Iustum Amore (Igazságot, szeretettel!) lett.
Jó szervezőképesség jellemezte; püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után egyházmegyéje három részre szakadt. Glattfelder a székhelyén maradt és fellépett az ottani magyarság és a katolikus egyház érdekében. Tevékenysége miatt a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították. 1923-ban el kellett hagynia Romániát és Szegedre tette át székhelyét. A római pápa is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A csanádi püspökség igen kicsinyre zsugorodott: 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, 1950-től Szeged-Csanádi egyházmegye név alatt működik a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.
Glattfelder Gyula Szegeden nehéz feladatok elé nézett: az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, székesegyház, sem püspöki palota. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépült a Fogadalmi templom, amely egyben a püspökség székesegyháza lett. 1932-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a Kolozsvárról elűzött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem számára; ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak és a papneveldének, mely utóbbi irányítását a jezsuitákra bízta. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. 1942-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett. Támogatta a Kerkai Jenő által elindított KALOT parasztifjúsági szerveződést is.
bélyeg|300px|balra|Sírja a szegedi dóm altemplomában Tehetségét, szervezőkészségét nagyra értékelték. A katolikus nagygyűlések rendszeres szónokai közé tartozott. 1932-ben az Actio Catholica ügyvezető elnöke lett.Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932–1948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010. 31. 1943-ban megkapta a kalocsai érseki kinevezést is, de azt betegsége miatt már nem tudta vállalni, pár hónap múltán, augusztus 30-án Budapesten meghalt.MTI „kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec A szegedi fogadalmi templom altemplomában nyugszik.Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 28. o.
Művei A plébánosok jogai és kötelességei a plébániai javadalom és jövedelem körül (1897) XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (1900) A korszellem és a katolicizmus (1901) A gazdasági világválság lelki okai (1931)Szeged, Juhász ny. 16 o. Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium romano-csanádiense. Pro usu dioecesis csanádiensis jussu et auctoritate excellentissimi ac reverendissimi domini moini Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1935.Szegedini, Typ Juhász, 1934, 119 o. Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára (1937)Glattfelder előszavával, összeáll. Farkas György. Közreadó: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1937, 170 o. Glattfelder Gyula szózata az ország papságához (1938)Klny. a Nemzeti Újságból. Bp.: [Szeged Városi Ny.] Szentek és hősök (1938)Szeged, Juhász ny., 313 o. Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium Romano-Csanádiense. Pro usu dioecesis Csanádiensis jussu et auctoritate … Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1939Szegedini, Typ Juhász, 1938, 116 o. A hősök árvái. Népiratkák 315. Szent István Társulat Budapest, 1916
Emléke Szegeden teret neveztek el róla a millenniumi év ünnepségsorozata keretében, 2001-ben.A volt Komócsin Zoltán tér ma Glattfelder tér a Tisza-part közelében a Novotel Szálló mellett, ld. Dr. Hutter Károly Gyula: Glattfelder tér Szegeden. Új Ember, 2001. szeptember 23.
Jegyzetek
Források Gianone András: Glattfelder Gyula az országos katolikus nagygyűléseken. In: Somorjai, Ádám; Somorjai, Gabi (szerk.) Laborator assiduus : a 70 éves Zombori István köszöntése Budapest, Magyarország : Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, (2019) pp. 41–47. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök: Glattfelder Gyula halálának 60. évfordulója = Új Ember, 2003. augusztus 17. Interneten Zombori István (szerk.): Igazságot-szeretettel : Glattfelder Gyula élete és munkássága : [a Szegeden, 1993. szeptember 3-án tartott konferencia kibővített anyaga]. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Encikl. Munkaköz.; Szeged: Keresztény Értelmiségiek Szöv., 1995, 203 o. 2 t.
További információk Archbishop Gyula Glattfelder, Catholic-Hierarchy
Bibliográfia. Szeged-Csanád Püspöki Levéltár Glattfelder Gyula szócikke. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány Miklós Péter: Az első szegedi püspök. Glattfelder Gyula (1874-1943) (in: Szeged-Csanádi Egyházmegye – Toronyirány – Kalendárium 2018, 66-76. old.) Pál József: Csanád egyházmegye püspökei a zsidóságért; Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, Szeged, 2014
Kategória:Csanádi püspökök Kategória:Szeged díszpolgárai Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:A magyar felsőház tagjai