A Marcal a Rába jobb oldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele.
Leírása
A Marcal forráspatakjai a Bakonyban és Sümeg környékén,http://www.edukovizig.hu/?q=vizeink_marcal a festői fekvésű és méltán híres Sümegprágán erednek, ez egyben a település egyik meghatározó jelképe. Ukk környékén érkezik ki a Kisalföld déli öblözetének kissé megsüllyedt, de annál erősebben letarolt síkságára. A Marcal-medence ez; tanúhegyei a Somló és a Ság. A folyó a Kemeneshát aljában teraszos völgyben folyik.
A Rába jobb oldali mellékvize, a Bakonyban ered több patakból, Veszprém vármegye északi részében. Leghosszabb forráspatakja Nyirádtól délre fakad s nyugatnak folyik, Kisvásárhely körül több dél felől jövő patakkal egyesül s északnak veszi útját. Külsővatnál ÉK-re fordul. Marcaltőnél egészen a Rába közelébe kerül, vele párhuzamosan folyik (a tőle csak 1–3 km távolságban) ÉÉK-felé, míg Gyirmót közelében vele egyesül.
Legjelentősebb mellékpatakjai: jobb felől a Kígyós, Hajagos, Bittva, Tapolca, Gerence és a Sokorói-Bakony-ér, Torna-patak.
A Marcal szabályozása A Marcal szabályozása a 19. század elején kezdődött: gróf Amadé Antal ásatta a vízimalmok gátjaival elmocsarasított völgyben az első két lecsapoló csatornát. Ezt megelőzően a török által elpusztított karakói malom újjáépítéséről szól egy 1698. évi adat. 1851-ben a Marcal-menti községek a Helytartótanácshoz folyamodtak a folyó szabályozása ügyében. A kinevezett királyi biztos működésnek eredményeként 1859. február 25-én Vas, Veszprém és Zala vármegyék küldöttei megalakították a Marcalszabályozó Társulatot. A Marcal medrét 1891-ben Kisbabot határáig ásták ki. Marcaltőig 28,8 km hosszban és a töltések építését 1893-ban fejezték be. A Marcal vizét 1892 novemberében terelték új mederbe. 1895-99 között épült két csatorna a völgy szélein, amelyekre három vízimalom is települt. A szabályozásokat követően pusztult el az egyházashetyei malom, valamint a bobai: a bobaiak még 1855-ben is malomépítési engedélyt, s kártérítést kértek a Marcalvölgyi Vízitársulattól. A Rábaszabályozó Társulat 1910-ben a Marcal torkolatát 5 km-rel feljebb helyezte és megerősítette a töltéseket. A Marcalvölgyi társulat az 1930-as években kotrógépekkel jelentősen bővítette a Marcal medrét.
Egyéb
2010 októberében az ajkai vörösiszap-katasztrófa miatt a folyó középső és alsó szakaszának teljes élővilága kipusztult.Kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága (összefoglaló)
Galéria
Part menti települések Sümegprága Kisvásárhely Gógánfa Dabronc Hetyefő Megyer Rigács Zalameggyes Nemeskeresztúr Zalaszegvár Karakó Nemeskocs Mersevát Külsővat Marcalgergelyi Vinár Szergény Nemesgörzsöny Marcaltő Malomsok Mórichida Rábaszentmiklós Kisbabot Koroncó
Jegyzetek
További információk
http://marcal.lap.hu/ Pallas nagy lexikona https://web.archive.org/web/20150518063516/http://www.marcal.hu/ http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1519
Kategória:Győr folyói és szigetei Kategória:Marcal-medence Kategória:Magyarország folyóvizei