Janáky István (Budapest, 1938. április 29. – Hódmezővásárhely, 2012. augusztus 6.) képzőművészeti indíttatású konceptuális építész, a kortárs magyar regionalista építészet iskolateremtő alakja, Ybl-díjas DLA egyetemi docens. Mesterei közé tartozott id. Janáky István, Szendrői Jenő és Arnóth Lajos, de jelentős mértékben hatott rá Földesi Lajos, Gulyás Zoltán, Molnár Péter és Molnár Farkas munkássága is.

Családja Apja id. Janáky István, a Horthy-korszak és a háború utáni két évtized neves építésze; anyja Álgyay Hubert Klára (1903–1988), Horthy államtitkárának, Álgyay Hubert Pálnak a húga. Testvére, Janáky György (1941) szintén Ybl-díjas építész.

Életpályája A Medve utcai általános iskolában tanult. A Képző- és Iparművészeti Gimnázium festő szakának elvégzése után – eredetileg festőnek készült – hirtelen pályamódosítással 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karára jelentkezett, és itt folytatta tanulmányait. A Középülettervezési Tanszéken diplomázott 1961-ben. Az egyetemen dr. Varga László népi építészeti diákkörének tagja volt.

1961-től a MÁV Tervező Intézet Magasépítési Főnökségén gyakornokként, majd 1962-től a MÁV Vasúttervező Vállalatnál már részben önálló építésztervezőként dolgozott. 1963-tól 1999-ig az IPARTERV tervezője volt, 1974-ig beosztott munkatársként, 1977-ig irányító tervezőként, majd csoportvezetőként, 1979-től műszaki-gazdasági tanácsadóként, 1985-től főmunkatársi státuszban.

1970–72 között a MÉSZ Mesteriskola hallgatója, 1974-től tanulmányi vezetője, 1980-tól vezető építész mestere volt, tagja az MTA Vizuális Kultúra Munkabizottságának (1977–84), a Magyar Építészkamarának, a Magyar Építőművészek Szövetsége vezetőségének és a Fővárosi Tervtanácsnak. Zsűritagként ill. opponensként rendszeresen részt vett országos és egyéb tervpályázatok elbírálásában, valamint a Műegyetem és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola tervezési tanszékeinek munkájában. A pártállami időszakban tevékenysége főként ipari létesítmények tervezésére terjedt ki, nagy hangsúlyt helyezve ezek telepítésére, de tervezett irodaházakat, kulturális, közlekedésüzemi, szociális és rekreációs célú épületeket, sportlétesítményeket, fővárosi tömbrehabilitációt, lakóparkot is. Számos településrendezési pályamunkát készített. A 90-es évektől, az állami nagyberuházásokhoz kapcsolódó feladatok megszűnése után főként családi házak tervezésével foglalkozott. 1998-ban DLA doktori fokozatot szerzett. 2002-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, 2007-től címzetes egyetemi tanára volt.

Többször járt külföldön, 1969-ben ösztöndíjasként, később szolgálati és tanulmányutakon. Nagy hatást tett rá a kortárs skandináv és holland építészet szellemisége.

Fő konceptuális alkotása a Magyar Gördülőcsapágy Művek budapesti irodaháza (1981), Schaár Erzsébet pécsi kiállítóháza (1986), a sevillai világkiállításra tervezett, I. díjas, de meg nem valósult Lepkeháza (1990) és a városligeti Időkerék (2004).

Szakmai szempontból jelentős hatásúak és szinte előzmény nélküliek a hazai spontán építészet terén végzett több évtizedes kutatásai, melyek tanulságai épületeiben, építészetelméleti munkásságában, publicisztikáiban, könyveiben, később pedig a falusi ravatalozók terveiben is megjelentek.

Képzőművészeti indíttatásából és fogékonyságából eredően pályája során mindvégig fontosabb volt számára a tervezés, a művészi igényű rajzolásban, színezésben, felszerkesztésekben megnyilvánuló alkotó tevékenység, mint az épület megvalósulása. Generációjának legszebben rajzoló építészei közé tartozott.epiteszforum.hu/elbucsuztunk-janaky-istvantol A számítógépes tervezéssel már nem tudott és nem is akart mit kezdeni: meggyőződése volt, hogy a komputer kiöli az emberből a manualitást és a vizualitást.

Szobrász ambíciói is voltak, amelyre a 80-as évek elején jó alkalmat kínált a villányi szoborpark bővítése, terveit azonban a megyei tanács VB művelődési osztálya meghiúsította, azzal az indoklással, hogy egy építész ne szobrászkodjonÉpítészek és szobrászok. Művészet, 1986/9 – így végül csak az esővédő épülhetett meg. A 2000-es években aztán a tervei szerint megvalósult Időkerék jelentett számára elégtételt ezen a téren. Késői éveiben újjáéledtek fiatalkori festészeti ambíciói: számos akvarellt festett, főleg tájképi elemeket, növénykompozíciókat, csendéleteket. Ekkoriban az általa addig lenézett fényképezés is szerepet kapott: a spontán építészet tárgyköréhez kapcsolódva több száz képet tartalmazó, street-view-szerű fotósorozatokon örökítette meg az ezredforduló vidéki településeinek utcaképét. Ebből az anyagból jelent meg egyik könyve. Hasonlóan nagyszabású fényképsorozatot készített a falusi ravatalozók koncepcióterveihez, amelyekben tanítványai is részt vettek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2011-ben aranydiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét. Utolsó munkája testvérével, Janáky Györggyel közösen az édesapjuk által tervezett hódmezővásárhelyi kultúrház rekonstrukciója volt. Ennek művezetése közben, néhány héttel az átadás előtt érte a halál. Megvalósult épületei Kultúrház, Záhony (1962) MÁV vasútüzemi épület, Püspökladány (1963) Duna Cipőgyár gyártócsarnoka és rekonstrukciója, Budapest (1966) Konveyorgyár, Nyíregyháza (1968) Uszoda, Kecskemét (1968) Gázmű-irodaház, Győr (1970) Ganz–MÁVAG felvonószerelő csarnok, Budapest (1972) Dunai Kőolajfinomító Szénhidrogénipari Kutató-fejlesztő Intézetének laboratóriumai, Százhalombatta (1973–80) Ingatlankezelő Vállalat XIII. ker. műhelyépülete, Budapest (1975–76)az épület fotói illusztrálják a Látóhatár 1980/4. számát Magyar Gördülőcsapágy Művek marketing- és irodaház, Budapest (1980–81)az épület szerepel Gárdonyi–Namyslowski Reggae for Zbiggy c. 1984-es nagylemezének (Krém – SLPX 17841) borítóján; ma NAV-irodaház, 2018-ban Nedelykov Ákos (IPARTERV) tervei szerint átépítve és korszerűsítve Ingatlankezelő Vállalat IV–XV. ker. telepe, Budapest (1980–82) épület a villányi alkotótelepen (1983–84) Schaár Erzsébet kiállítóháza, Pécs (1986–90) Magyar Posta Anyag- és Értékcikk Hivatal üzemi telepe, Budaörs (1986–88) Budapesti Elektromos Művek sportcsarnoka, Vizafogó (1988–89) Ragályi Elemér lakóháza, Budapest (1992) ifj. Béres József lakóháza, Budapest (1996) lakóház, Dunakeszi (1996) moszkvai Magyar Nagykövetség átépítése (1999) popsztár lakóháza, Solymár (1999) lakóház, Remeteszőlős (2003) lakóház, Nagykovácsi (2004) hódmezővásárhelyi Művelődési Központ rekonstrukciója és bővítése (Janáky Györggyel; 2010–12)

Köztéri alkotása Időkerék, Budapest (2004)

Jelentősebb tervei Vándorszínház (UIA, 1961) üdülő, Balatonfüred (1963) BIOGAL gyógyszerüzem, Debrecen (tanulmányterv, 1964) Egyesült Izzó, Nagykanizsa (1964) Nemzeti Színház (tervpályázat édesapjával, 1965) Acélszerkezetgyár, Ózd (1966) Minőségi Cipőgyár üdülője, Siófok (1970) weekendház, Velence (1971) Kaposvár keleti ipartelep (1971) MOM szemüveglencsegyár, Mátészalka (1971) Szombathelyi Városháza (1971) Moszkva tér és környéke (Fény utcai városközpont) rendezése (1972; tervpályázat: 1996) Kőbányai Ganz–MÁVAG rekonstrukció (1975–78) DTEI igazgatási épület, Budapest (1977) CHINOIN raktárbázis, Vác (1977) Róbert Károly körúti tömbrehabilitáció (1982) villányi alkotótelep bővítése (1982) Visegrád településközpontja (1983) ELMŰ-lakópark, Rózsadomb (1985) szülei síremléke a Farkasréti temetőben (testvérével, 1987–89) Eötvös József Gimnázium tornacsarnoka, Tata (ajánlati terv, 1988) ELMŰ „Hotel Árpád”, Vizafogó (1988–90) Kneipp Biomedika Centrum, Badacsonylábdihegy (1990) SOS-gyermekfalu, Kőszeg (1991) ELMŰ Tutaj és Dráva utcai telepének beépítése, Vizafogó (1991–92) kerékpárút-hálózat kiszolgáló épületei, Szentendrei-sziget (1992) Fraternité-idősotthonok, Tahi és Üröm (program- és tanulmányterv, 1994) hajóállomás, Vác (1995) TVK-műjégpálya, Tiszaújváros (1996) kerékpárosközpont, Zalalövő (1996) üzletház, Budakeszi (1997) OTP-irodaház, Budapest (1998) Szent István Strandfürdő, Esztergom (tervpályázat, 1998) HVG-székház, Budapest (meghívásos tervpályázat, 2000) gellérthegyi társasházak (2002–2003) Béres-borászat, Erdőbénye (2003) őrségi házak (2005–2008) Szépművészeti Múzeum bővítése (pályázat, 2007–2008) falusi ravatalozók (2007–2012) Lázár János lakóháza, Hódmezővásárhely (2010–2011)

Kiemelt és díjazott pályaművei Óbudai skanzen (diplomaterv; 1961) ÁÉV-telep, Budapest (I. díj; 1966) Paskál fürdő, Budapest (megvétel; 1967) ENSZ-székház, Bécs (nemzetközi; 1969) Új Nemzeti Szalon, Budapest (felvételi tervpályázat a Fiatal Építészek Körébe; 1970) Hollókő településközpontja (1975) Szombathelyi Képtár (megvétel; 1977) Nyírbátor településközpontja (IV. díj; 1980) Lehel téri piac, Budapest (megvétel; 1981) Messepalast, Bécs (Janesch Péterrel) (nemzetközi; 1986-87) Sevillai EXPO magyar nemzeti pavilonja, a „Lepkeház” (I. díj; 1990) – a megnyert pályázat terv maradt; a megbízást a háttérből kezdettől Makovecz Imrének szánták, aki a felkérést először visszautasította, majd elvállalta Martinovics-hegyi kilátó, Budapest (I. díj; 1992) Bécs–Budapest EXPO: gyalogostengely (I. díj), kulturális- és sportközpont (IV. díj), vízi létesítmények (I. díj) (1993–94) Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely (IV. díj; 1995) Fővárosi Levéltár (kiemelt megvétel; 1998)

Publikációk, előadások Fotó és építészet. Fényképművészeti Tájékoztató, 1964/5–6 Molnár Farkas élő hagyatéka. Monográfia, 1966 Molnár Farkas (1897–1945). Magyar Építőművészet, 1967/5 IKV vállalatok műhelyépületei. ÉTK-közlemények, 1973/6 Két tervezés. Előadás Reimholz Péterrel a MÉSZ-ben, 1974 Két felfogás. Magyar Építőművészet, 1976/2 Aalto–Korhonnen–Pietilä–Mäkinen. Finnországi útirajzok. Magyar Építőművészet, 1977/3 A negyedik műtípus. Művészet, 1977/8 Egy mátrix. Esszé, Németh Lajos-emlékkönyv, 1979 Építészek felelnek. Mozgó Világ, 1979/4 Egy országos nagyüzem. Magyar Építőipar, 1980/4 Építészeti kultúra. Kultúra és közösség, 1980/6 Bizonytalan rokonszenvezők. Előadás a Fiatal Építészek Stúdiójában, 1981 Egy műtárgy megközelítése. Mozgó Világ, 1981/5 (fotós képregény) A tárgyi együttes mint rendszer. Egy új műtípus körvonalai. In: Rendszerelmélet mint társadalmi igény. Akadémiai Kiadó, 1982 Építészet és kultúra. In: A vizuális kultúráról. Kossuth Kiadó, 1982 A mai magyar építészet stíluskérdései. Magyar Építőművészet, 1984/1 Magyarország két építészete. Tanulmány és forgatókönyv Bódy Gábor Bauhaus-filmjéhez, 1985 Építészek és szobrászok. Művészet, 1986/9 (interjú) 7 szöveg. Magyar Építőművészet, 1990/3–4 (esszésorozat) Akaratlagos és önkéntelen építészet. Előadás a JPTE-n, 1990 Sporthalle in Budapest. IAKS, 1992/3 Tableau magyar. L’Architecture d’aujourd’hui, 1992/3 Basler Zeitung-cikk, 1997/7 Cikk a magyar építészetről. Domus, 1998/3 A kőlap. Zlatý Rez, 1998/18 Maďarská mistrovská škola. Architekt, 2003/2 Világvárosi racionalizmus. Mozgó Világ, 2003/9 (interjú) Rész és egész. Előadás Zsennyén, 2004 Fellebben a függöny. Új Művészet, 2004/12 Spontán rend. Atrium, 2006/3 Levelek Árkádiából. Előadás a KLTE-n, 2011

A 90-es évektől szépirodalmi jellegű írásai is megjelentek.

Könyvei A hely. Janáky István épületei, rajzai és írásai. Műszaki Könyvkiadó, 1999 Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon. TERC, 2004 id. Janáky István könyve. (Társszerző: Janáky György.) TERC, 2007

Kiállításai 50-es évek vége: KIG, BME 1961: UIA-tervpályázat, London 1971: FÉK 1978: IPARTERV 1980: Bercsényi Kollégium 1980: TERRA–2, Varsó 1980, 1981: FÉK 1981: Tendenciák – Budapest 1982: Gödöllői Galéria 1983: II. Építészeti Biennálé, Szófia 1986: Collegium Hungaricum, Bécs 1986: Esztergom 1987: Design Center (bicikli-kiállítás) 1988: Tölgyfa Galéria (Janesch Péterrel) 1991: Haus der Architektur, Grác 1994: Balassi Könyvesbolt (egyéni) 1996: Csontváry Galéria 1998: Berlin (egyéni) 1998: Műcsarnok, Dorottya Galéria (egyéni) 1999: Műcsarnok 2001: Dovin Galéria 2001: N&n Galéria (egyéni) 2003: Magyar Kulturális Intézet, Prága (egyéni) 2003: N&n Galéria (egyéni)