A Lumbricina a gyűrűsférgek törzsébe, ezen belül a nyeregképzők osztályába, a kevéssertéjűek alosztályába, a Haplotaxida rendbe tartozó alrend. Ide tartoznak többek között a közismert földigiliszták (Lumbricidae). Jelentős szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában, de ürülékük és járataik által a talaj fizikai adottságait is befolyásolják. Emiatt az "ökoszisztéma mérnök" (angolul ecosystem engineer) szervezetek közé tartoznak.

Megjelenésük A Lumbricina alrend alkotja a gyűrűsférgek legjelentősebb csoportját. Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. A Kárpát-medencében élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 40 cm között változik. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb. a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.

Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.

A földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.

Életmódja Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.Szántás nélkül is lehet aratni? National Geographic Magyarország, 2006. május 19. A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).

Rendszerezés A Lumbricina alrend besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:

Ország: Állatok (Animalia) Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa) Csoport: Kétoldali részarányosak (Bilateria) Csoport: Ősszájúak (Protostomia) Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa) Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Törzs: Fecskendőférgek (Sipuncula) Törzs: Zsinórférgek (Nemertea) Törzs: Ormányosférgek (Echiura) Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida) Osztály: Soksertéjűek (Polychaeta) – a tengeri gyűrűsférgek többsége Osztály: Olajosgiliszta-szerűek (Aphanoneura) Osztály: Nyeregképzők (Clitellata) Alosztály: Piócák (Hirudinoidea) Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta) Rend: Lumbriculida – mocsári giliszták Rend: Haplotaxida – zsinórgiliszta-alakúak Alrend: Haplotaxina – zsinórgiliszták Alrend: Tubificina – csővájó férgek Alrend: Lumbricina

Családjai Az alrendbe a következő öregcsaládok és családok tartoznak: Criodriloidea Criodrilidae Eudriloidea Eudrilidae Glossoscolecoidea Kynotidae Microscolecidae vagy Microchaetidae Glossoscolecidae Almidae Lumbricoidea Ailoscolecidae Hormogastridae Földigiliszta-félék (Lumbricidae) Lutodrilidae Alluroidoidea Alluroididae Megascolecoidea Acanthodrilidae Megascolecidae Ocnerodrilidae Octochaetidae Exxidae Tumakidae Sparganophiloidea Sparganophilidae

Egyes fajai közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) – kozmopolita erdei giliszta (Lumbricus polyphemus) – a Kárpát-medencében a legnagyobb földigiliszta-faj, 15–50 cm, barna erdei talajban gyakori tejfehér giliszta (Octolasion lacteum) – mészben gazdag talajokban él, kozmopolita rózsaszínű giliszta (Aporrectodea rosea) – nyáron diapauzába vonul trágyagiliszta (Eisenia fetida) – a szerves hulladék lebontásában fontos világító giliszta (Eisenia lucens) – hegyvidéki, korhadó fatörzsekben él barlangi giliszta (Helodrilus mozsariorum) – megtalálható például a Baradla-barlang vízzel telt szifonjaiban ausztráliai óriásgiliszta (Megascolides australis) – a kifejlett példány 3 méter hosszúra is megnő!Recognising Australian Earthworms

Jegyzetek

Kategória:Nyeregképzők Kategória:Állatalrendek