A helyzetkomédia vagy szituációs komédia (angol rövidítéssel: sitcom, magyarosan: szitkom) a televíziós vígjátékok alfaja, melyben a szereplők és helyszínek mindig ugyanazok, a komikum forrása ezeknek az ismert szereplőknek és helyszíneknek szokatlan, érdekes helyzetekbe való helyezése.
Jellemzők, tulajdonságok a szituációról A szituációs komédiák lényege, hogy – ellentétben a klasszikus vígjátéksorozatokkal – ugyanazon szereplők ugyanabban a környezetben különböző helyzetekben való viselkedését mutatja be. A helyzet általában az otthon, a munkahely, vagy emberek bizonyos csoportja (barátok, munkatársak, üzlettársak) köré helyezkedik.
A műfaj az egyéb komédiáktól való különbségtétel miatt kapott külön nevet, például a villámtréfák, melyekben a különböző jelenetekben különböző szereplők viccelődnek, vagy a klasszikus vígjátékok, melyekben a vicces dialógusok vagy monológok kapnak elsődlegesen szerepet, és melyeket színpadon, vagy rögzített formában lehetett bemutatni.
A rádió elterjedése lehetővé tette, hogy több, kisebb epizód legyen egy nagyobb helyett, és amelyekben ugyanazok a szereplők térhessenek vissza, ezáltal egyre ismerősebbekké válva a rádióhallgatók számára. Ezáltal bár a szituációs komédiákban a humor forrása változik, a komikum mégis mindig a szereplők, helyzetek jellemzőiből adódik, ezáltal lehetővé téve az úgynevezett visszatérő gegeket.
Szereplők A műfaj jellegéből adódóan a szereplőknek statikusoknak kell lenni. Az egyes szereplők problémái, megoldandó helyzetei meg kell, hogy oldódjanak még ugyanabban az epizódban. Ritkaságnak számít, ha ezeket a helyzeteket megemlítik a következő részekben. Van ezek ellenére néhány sorozat, melyben a történet evolválódik az epizódok során, de ez mindig lassú, több epizódon, vagy akár évadon keresztül is történhet.
A naiv A legáltalánosabb szereplőtípus a bolond vagy naiv. Általában ő kapja szembe az eseményeket, amiket félreért, és ebből a félreértésből adódik a történet konfliktusa. Bizonyos sorozatokban az egész szereplőgárda ebbe a kategóriába esik rövidebb-hosszabb időre.
A lázadó Bár a brit komédiákban már az 1960-as évektől jelen van, az amerikai komédiákban egészen az Egy rém rendes család bemutatkozásáig nem kapott szerepet. Ez a szereplő legalább minimális rálátással bír arra, hogy viselkedése, jelleme valamilyen ellentétben áll a társadalmilag elfogadottal. Általában épp az ő viselkedése képezi az epizód fő konfliktusát, és az esetek többségében épp ő az, aki jelenlétével, tanácsával megmenti a helyzetet.
A bölcs Ez a szereplő általában idősebb, magasabban iskolázott, vagy "külső" tapasztalatokkal rendelkezik. Megjegyzéseket, kommentárokat ad a pillanatnyi helyzethez, sokszor megoldási lehetőséget kínál a többieknek.
A komikus A komikus általában excentrikus személyiséget testesít meg, szokatlan módon reagálva a szokásos, általános helyzetekre. E szereplő reakciói adják a legjobb lehetőséget az abszurd, váratlan humorhoz.
Az egyenes ember Néha a főszereplő életének társa (barát, házastárs, üzlettárs), aki a komikus főszereplő reakcióit ellensúlyozva szarkasztikus, akasztófahumor-szerű megjegyzéseivel ellensúlyozva a naiv, a komikus, vagy az idegesítő szomszéd alakját. Sokszor az "egyenes ember" a főszereplő, az egyetlen egészséges elméjű az őt körülvevő káoszban.
A furcsa szomszéd Ez a szereplő, aki gyakran átveszi a naiv, vagy a komikus szerepkört is, a szomszédban, a szomszéd lakásban, de legalábbis a főszereplő közelében él. Legfőbb szerepe, hogy bizonyos időpontban, helyzetben a történetbe ugorva adjon egy plusz csavart, vagy komikumot az epizódhoz.
Az ellentét Ez a szereplő mindenben, de legalábbis fő jellemvonásokban a főszereplő ellentétét, ellenfelét képezi.
Macsó vagy férfifaló Nemtől függetlenül agresszív szexuális töltetet jelent a történetben, ebből következően a humor elsődleges forrása is szexuális töltetű. A szereplő jelleme a műsorsávtól függően terjedhet az ártatlan flörttől a hiperszexualitás határáig is.
Etnikum Néhány komédia szerepeltet más nemzetiségű, más országból/területről való szereplőt is, akinek beszédstílusa, akcentusa, viselkedés- vagy felfogásbeli különbségei adják a lehetőséget a konfliktusra, vagy humorra.
Egyebek Egyéb kisebb jelentőségű szereplők: Idegesítő szomszédság Idegesítő feleség és papucsférj Szeretnivaló vesztes és még sok variáció mindenféle nációból, illetve embertípusból.
Történetvezetés Több klasszikus helyzetkomikum adódik a különböző sorozatokban. Ezek rendre:
Hal a szárazon Vegyünk egy szereplőt, és helyezzük egy számára merőben ismeretlen, szokatlan, vagy zavarba ejtő környezetbe vagy helyszínre, amiben nem tud megfelelően viselkedni.
Kontraszt Egy – szereplőktől idegen, vagy épp ellentétes – szereplő jelenik meg, ezzel a szokásostól eltérő viselkedésre, vagy a jellemüket próbára tevő helyzetbe kényszeríti a szereplőket.
Családi helyzetek Az 1980-as évek kezdetétől találhatunk családi, otthoni helyzetbe írt komédiákat. Egy általános epizód leírása a következő: Egy családtag (általában tapasztalatlan, leginkább valamelyik gyerek) olyan konfliktust teremt, ami általában valami félreértésből, vagy egy másik esemény eltussolásából ered. A sumákolást felfedezik, vagy valamilyen módon fény derül a félreértésre. Szinte mindig valamilyen tanulság vonható le a szituáció megoldásából. Általános összetevője a családi komédiáknak, hogy a sorozat valamely részén egy új, vagy örökbefogadott gyermek kerül a sorozatba, mellyel a már bent lévő szereplőket új helyzet elé állíthatjuk.
"Ifjúsági szemlélet" A negyedik változata a komédiáknak, mely bizonyos történést egy fiatal/gyermek szemszögéből láttat, általában ezáltal elfogult, szubjektív ábrázolást ad az objektív helyett. Az alap szituáció ezekben a komédiákban, hogy a gyerek félreért/elront valamit, és a helyzet – a jóvátétel helyett – csak romlik, mielőtt egy bölcs, idősebb szereplő helyrehozza, ezáltal a fiatal főszereplő bölcsebbé, felnőttebbé válik.
Paródia Néhány komédiasorozat más, komolyabb sorozatok paródiájaként próbáltak életre kelni, de mivel sokan igazi, eredeti akció-sorozatoknak nézték őket, eredeti céljukat – a minta sorozat kifigurázását – nem érték el.
Külvárosi komédia A legnagyobb különbség ebben az alfajban, hogy a szereplők szinte kizárólag afroamerikai szereplőket személyesítenek meg. Általában hasonló formulákat használ, mint a többi alfaj, ám a gegeket sok esetben az abszurditásig fokozzák, ami csak erre az alfajra jellemző. Másik jellemzője, hogy a szereplőket nem csak a stand-up világából, hanem a zenei világból is válogatják.
Általános történet vázlatok Az egyes epizódok történetei általában az egyik szereplő hazugságából, vagy más szereplők egyéb módon való kijátszásából adódnak: Letagadni valami hibát, vagy gyengeséget Megvédeni egy barátot, vagy családtagot valamiféle rossz hírtől Helyrehozni egy hibát, mielőtt az még kitudódna Valamiféle előnyt szerezni egy másik szereplő kijátszásából Ellopott, vagy elvesztett tárgyat visszaszerezni, mielőtt az eltűnésére még fény derülne Eltörött, használhatatlanná vált tárgyat újjal kicserélni anélkül, hogy a csere ténye kiderülne Helyrehozni egy szituációt, amivel az csak még rosszabbá válik Ezen történetek mellett előfordulnak még a következők is: Egy vagy több szereplő idegen helyre (átvitt és valós értelemben is) megy, csak hogy rájöjjön, minden úgy volt jó, ahogy volt. A készítők sokszor használják ezt az epizódot arra, hogy az egész stábot valamilyen egzotikus helyre tegyék. Egy szereplő alapvető változásra vágyik akár külsőleg, akár belsőleg, hogy később rájöjjön: addig volt jó, amíg nem váltott. A szereplők valamilyen versenyre, vagy pályázatra neveznek. A szereplők általuk nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető, nagyobb felelősséggel járó helyzetbe kerülnek. Idegenek, jövevények rövid (egy-két epizódra szóló) szerepe, hogy a társaságban jelentkező csoportdinamikát felborítsák Speciális szünidei epizód (például karácsony, húsvét stb.) Különböző szereplők felcserélik egymás szerepét átélni, hogy milyen lehet a másiknak
Nagyon különleges epizód Egy speciális epizód, ahol a sorozat teljesen kibillen megszokott ritmusából akár születés, halál, vagy más okból.
Életciklus Egy átlagos szituációs komédia életciklusa a következő állomásokból áll: Ötlet Pilot (bevezető epizód) Nézettség-vizsgálatok "A cápa ugrása", vagyis egy, vagy több szokatlan, a logikába nem illeszkedő epizód Befejezés Más csatornákon való ismétlések "Újraegyesülés", azaz valamennyi idő elteltével egy-egy epizód gyártása, általában egyfajta "ez történt az elmúlt időkben" DVD kiadás
Története
Rádió A szituációs komédia eredete a rádióhoz köthető. 1926. január 12-én került adásba a Sam 'n' Henry (Sam és Henry) a WGN rádióadón Chicagóban. A 15 perces epizódokból épülő sorozatot 1928-ban átvette egy másik adó, és Amos 'n' Andy néven a hőskor legsikeresebb szituációs komédiájává vált. A legsikeresebb rádiós szituációs komédia az 1935-ben indult Fibber McGee and Molly, melyet 1959-ig sugároztak töretlen sikerrel. A sorozat két főszereplője, James "Jim" és Marian Driscoll Jordan szintén a chicagói gyökereket követték. 1947-ben Beulah címmel indult az első szituációs komédia, amelynek főszereplője afroamerikai volt.
Televízió A televízió megjelenésével az 1940-es évek végén a szituációs komédia a televízióra adaptált műfajok között az egyik első volt. A legtöbb szituációs komédia félórás volt, és hetenként került adásba egy-egy epizód. A legtöbb korai tévés szituációs komédia egyszerűen a rádiós változatok adaptációja volt, mint például az Amos 'n' Andy, vagy a rádióból már megismert színészeket alkalmazták új szerepkörben, mint Burns és Allen, vagy mozisztárként is ismert Abbott és Costello. A korai szituációs komédiákat élőben közvetítették, és nem kerültek rögzítésre.
A Beulah című rádiós szituációs komédia sorozat volt az első, melyet a televíziós adaptációban afroamerikai főszereplővel közvetítettek.
Az első sikeres többkamerás szituációs komédia Desi Arnaz nevéhez fűződik. Nála három kamera vette egyszerre a jelenetet, és később, a vágás során döntötték el, melyik kamera képét használják fel. Az I love Lucy (Szeretem Lucy-t) című szituációs komédia volt az egyik első, ahol az epizódokat filmre rögzítették, így vált lehetővé a későbbi vágás, és így váltak lehetővé a későbbi ismétlések is.
Az 1960-as években jöttek létre az első rajzolt szituációs komédiák, mint például a Flintstone család (nálunk Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki címen vált ismertté), valamint a Jetsons. Ez utóbbi szolgált alapul a későbbi tudományos-fantasztikus szituációs komédiák készítéséhez.
Az 1960-as évek közepére a szituációs komédiák egyre több fantasztikus elemet tartalmaztak. A szörnyek és szellemek mindennapos szereplői voltak a The Munsters, és az Addams-család sorozatoknak. A szuperhősöket is elérte a szituációs komédia, példa rá a Batman sorozat. Ezek a sorozatok visszatértek az egykamerás felvételekhez, mert ezekkel sokkal könnyebb volt az epizódokban használt filmtrükkök végrehajtása. A trükkfelvételek miatt ezeket a szituációs komédiákat nem lehetett közönség előtt rögzíteni, ezért létrehozták a nevetés-hangsávot (laugh-track), amely előre rögzített nevetéseket tartalmazott, és később keverték a képek alá, hogy adáskor úgy hangozzék, mintha közönség előtt lett volna rögzítve.
A szituációs komédiák alapvetően két kategóriába voltak sorolhatóak: Amelyek otthon, illetve magánszférában játszódnak, illetve amelyek munkahelyi, hivatali környezetben játszódnak. Az 1960-as évek elején a szituációs komédiák történeteit kiterjesztették a házaspárokon, gyermekes házaspárokon túl. Az "Andy Griffith-show", és a "My three sons" szereplői például özvegyek, és gyermekeik voltak. Az "Andy Griffith-show" volt az első ezek mellett, amely egy másik sorozat alapjául szolgált (úgynevezett spinoff): egyik epizódjában mellékszereplő Danny Thomas önálló sorozatot indított.