Leonard Simon Nimoy (Boston, Massachusetts, 1931. március 26. – Los Angeles, Kalifornia, 2015. február 27.) amerikai színész, filmrendező, énekes, költő és fotóművész. Leginkább a Star Trek-beli Spock szerepéről ismert; a szerepet először az 1966 és 1969 között futó eredeti Star Trek-sorozatban, majd 1979 és 2013 között nyolc mozifilmben alakította.
Nimoy huszonévesen kezdte pályafutását, az 1950-es években színészeket tanított Hollywoodban és kisebb szerepeket játszott mozi- és tévéfilmekben. Első főszerepét 1952-ben, a Kid Monk Baroni című filmben játszotta. Még ugyanebben az évben játszott először földönkívülit, egy Narab nevű marslakót a Zombies of the Stratosphere című filmben.
1965-ben kapta meg Spock szerepét, melyet először a The Cage című epizódban játszott. A sorozat nyitóepizódjának szánt epizódot a tévécsatorna elutasította, az ez után leforgatott résszel azonban a sorozat 1966-ban mégis elindult. Nimoy a sorozat 1969-es befejezéséig minden epizódban szerepelt. A sorozat, és különösen Spock jelentős hírnévre és kulturális jelentőségre tett szert, Nimoyt háromszor jelölték érte Emmy-díjra, a TV Guide pedig az 50 legjobb tévés szereplő közé sorolta. A sorozat befejezése után Nimoy a Mission: Impossible sorozat két évadában szerepelt, emellett számos filmben és televíziós sorozatban is megjelent, feltűnt dokumentumfilmek narrátoraként, és a színpadra is visszatért. Az 1973–74-ben futott, egy évadot megélt Star Trek-rajzfilmsorozatban a hangját kölcsönözte Spocknak; élőszereplős filmben 1979-ben alakította ismét, a Star Trek világában játszódó első mozifilmben, a Star Trek: Csillagösvényben, amelyet öt további mozifilm követett. A Star Trekhez fűződik mozifilmes rendezői debütálása is, a harmadik filmet ő rendezte, a negyediknek pedig a történetét is ő írta. Négy további, nem Star Trek-film rendezése után visszavonult a rendezői pályától.
A 2000-es évek elejéig főleg televíziós szerepekben és narrátorként jelent meg (1991-ben Spock szerepét is felelevenítette a Star Trek: Az új nemzedék című, új Star Trek-sorozat Unification című dupla epizódjában, 1995-ben pedig a Végtelen határoknak egy epizódjában tűnt fel, amelyet a fia, Adam rendezett). Ezután nagyrészt a fényképezésnek szentelte életét, három fényképalbuma jelent meg. 2009-ben tért vissza a mozivászonra, hogy az újrainduló Star Trek mozifilm-sorozat első, Star Trek című részében az idős Spockot alakítsa; egyben rengeteg javaslattal segítette a fiatal Spockot alakító Zachary Quintót. A film 2013-as folytatása, a Star Trek – Sötétségben volt utolsó filmszerepe.
Spock alakjával pályafutása nagy része alatt azonosították; az 1960-as évek második felében befutott, rövid életű énekesi karrierje is két sci-fi témájú albummal indult. 1975-ben megjelent I Am Not Spock („Nem vagyok Spock”) című önéletrajzát sok rajongó úgy értelmezte, tiltakozik a beskatulyázás ellen és nem akarja, hogy továbbra is Spockkal azonosítsák. Maga Nimoy azt mondta, csak tisztázni akarta a különbségeket saját maga és Spock között, de mindig élvezte a szerepet. A félreértések tisztázására írta meg húsz évvel később I Am Spock („Spock vagyok”, 1995) című életrajzát.Nimoy (1975), pp. 1–6Nimoy (1995), pp. 2–17 Nimoy 1985-ben csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en.Leonard Nimoy: Obama leads tributes to Star Trek actor BBC News, 28 February 2015
Pályájának kezdete Nimoy Bostonban született ukrán származású zsidó szülők gyermekeként. Nyolcéves kora óta játszott színdarabokban, filmszerepben húszéves korában, 1951-ben tűnt fel először, a Queen for a Day című filmben. 1952-ben kapta első főszerepét, a Kid Monk Baroniban.
Star Trek: a világhír
1964-ben kapta meg a félig ember, félig vulcani Csillagflotta-tiszt, Mr. Spock szerepét a Star Trekben. A sorozat 1966 és 1969 között futott, ezalatt Nimoyt háromszor jelölték Emmy-díjra.
A Star Trek után A Star Trek tévésorozat vége után Nimoy egy kémet (Paris) alakított a Mission: Impossible című sorozatban, mely 1969 és 1971 között ment, majd egy western következett, a Catlow, melyben Yul Brynnerrel szerepelt együtt. 1973-ban rövid időre újra Mr. Spock lett, bár ezúttal csak a hangjára volt szükség, a Star Trek folytatásaként készült rajzfilmsorozatnak azonban hamarosan vége szakadt. Ezenkívül több filmben is szerepelt, a színpadon is sikereket aratott többek között a Hegedűs a háztetőn, A király és én és a Sherlock Holmes, Tennessee Williams: A vágy villamosa, Macska a forró bádogtetőn, Loewe: My Fair Lady, Shaffer: Equus, Kesey: Száll a kakukk fészkére, Bart: Olivér! című darabjában. A Vincent című egyszemélyes darabot Vincent van Gogh levelei alapján írta Nimoy és évekig játszotta színpadon nagy sikerrel.
Egy különleges jelenségekkel foglalkozó műsor házigazdája és narrátora is volt (In Search Of…). Lemezei is jelentek meg, melyeken Star Trekkel kapcsolatos dalokat és népszerű dalok feldolgozásait énekelte.
Számos sikere ellenére az emberek még mindig legsikeresebb szerepével azonosították, amivel ő egyre kevésbé volt kibékülve. 1977-ben megjelent önéletrajzi írása, az I Am Not Spock (Nem vagyok Spock), amit rajongói értetlenül fogadtak. Ezzel némileg ellentétben állt, hogy ekkor már készülődött a szerep felújítására egy tervezett új Star Trek-sorozatban, melyet végül is nem forgattak le, helyette a Star Trek megjelent a mozivásznon. 1979-ben, a Csillagösvény (Star Trek: The Motion Picture) című filmben Spock, miután megpróbál szakítani csillagflottás múltjával, végül visszatér az Enterprise fedélzetére. 1982-ben, mintegy kísérletképpen arra, hogy végleg leszámoljon a szereppel, Spock a Star Trek II: Khan haragja című filmben hősi halált hal. Nimoy később megbánta a döntést, és a Star Trek III: Spock nyomában című filmben Spock feltámad. Ez az első mozifilm, amelyet Nimoy rendezett. A következő Star Trek filmet szintén ő rendezte, aztán átengedte a helyet William Shatnernek.
1982-ben Emmy-díjat kapott egy Golda Meirről szóló filmben, mint legjobb mellékszereplő, 1987-ben pedig ő rendezte a Három férfi és egy bébi című filmet (a hasonló című francia vígjáték amerikai feldolgozását). Ezt leszámítva a nyolcvanas évek is a Star Trek jegyében teltek, Nimoy szerepelt mind a hat filmben, mely az első Enterprise űrhajó legénységéről szólt (a hetedikre is felkérték, de visszautasította, mivel ebben már nem fontos szerepet játszott volna, jóformán csak a nevét használták volna reklámként). Emellett a Star Trek: Az új nemzedék két epizódjában is vendégszerepelt.
1991-ben készült el a Soha ne felejts (Never Forget) című filmje, amelyben egy magyarországi (munkácsi) származású zsidó férfit alakít, aki túlélte a koncentrációs tábort és Amerikában harcolni kényszerült a törvény előtt a holokauszt-tagadókkal. A film megtörtént eseményt dolgoz fel.
Jelentősebb szerepei még: a Marco Polo című minisorozatban Achmet, a Hemingway írásából készült Sun Also Rises, a bibliai témájú David, amelyben Sámuel prófétát játssza.
1995-ben megjelent második önéletrajza, az I Am Spock (Én vagyok Spock), melyben megbékél azzal, hogy Spockkal azonosítják, és rájön, mennyire az élete részévé vált a szerep.
Nimoy aktív szerepet vállal a zsidó közösség életében, a reformjudaizmus híve. Kétszer nősült, első felesége Sandi Zober színésznő (1954-től 1987-es válásukig), a második pedig Susan Bay (1988-tól). Első házasságából két gyermeke született, Julie és Adam, aki filmrendezőként apja nyomdokaiba lépett.
2002 szeptemberében Nimoy bejelentette, hogy visszavonul a filmiparból.
2009-ben újra visszatért a vászonra: ő játszotta az idős Spockot a Star Trek XI. filmben és néhány epizódot vállalt A rejtély (Fringe) című sorozatban is.
2013-ban még elvállalja Spock (idős) szerepét a Star Trek Sötétségben.
(Szinkronszínészi) szerepet vállalt az 1986-os egész estés animációs Transformers-rajzfilmben, valamint a 2011-es Transformers 3.-ban, utóbbiban (Sean Connery-val együtt) Sentinel fővezér megformálásában vett részt.
Halála 2015. február 27-én hunyt el hosszú betegség után. Krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedett, amit saját bevallása szerint korábbi dohányzása okozott.Meghalt Leonard Nimoy Utolsó twitter üzenete a rajongóknak következő volt: "A life is like a garden. Perfect moments can be had, but not preserved, except in memory. LLAP — Leonard Nimoy (@TheRealNimoy) February 23, 2015" – "Az élet olyan, mint egy kert. Lehetnek tökéletes pillanatai, de nem maradnak meg, kivéve az emlékezetben. (LLAP) Hosszú és eredményes életet."Kórházba került Leonard Nimoy
Filmográfia Film Rendező, író és producer Év Magyar cím Eredeti cím Feladatkör Megjegyzések Rendező Író Producer 1965 Deathwatch 1982 Vincent van Gogh: A Portrait in Two Parts Vincent szegmens 1984 Star Trek III: Spock nyomában Star Trek III: The Search for Spock 1986 Star Trek IV: A hazatérés Star Trek IV: The Voyage Home 1987 Három férfi és egy bébi 3 Men and a Baby 1988 Két szülő közt The Good Mother 1989 Body Wars rövidfilm 1990 Bolondosan a szerelemről Funny About Love 1991 Star Trek VI: A nem ismert tartomány Star Trek VI: The Undiscovered Country 1994 Bankrabló a feleségem Holy Matrimony 1998 The Invisible Man
Színész Év Magyar cím Eredeti cím Szerep Magyar hang Rendező 1951 Queen for a Day Chief Arthur Lubin Rhubarb baseball játékos Arthur Lubin (2) 1952 Kid Monk Baroni Paul "Monk" Baroni Harold D. Schuster Francis Goes to West Point futball játékos Arthur Lubin (3) Zombies of the Stratosphere Narab Fred C. Brannon 1953 Old Overland Trail Black Hawk William Witney 1954 Hangyák Them! őrmester Gordon Douglas 1958 The Brain Eaters Cole professzor Bruno VeSota 1963 Az erkély The Balcony Roger Joseph Strick 1965 Virrasztás Deathwatch Jules Lefranc Vic Morrow 1971 Catlow Miller Sam Wanamaker 1973 Lidérces látomás Baffled! Tom Kovak Csankó Zoltán Philip Leacock 1978 A testrablók támadása Invasion of the Body Snatchers Dr. David Kibner Szersén Gyula Philip Kaufman 1979 Star Trek: Csillagösvény Star Trek: The Motion Picture Spock Nagy Zoltán Robert Wise R. Kárpáti Péter 1982 Star Trek II: Khan haragja Star Trek II: The Wrath of Khan Spock kapitány Rajhona Ádám Nicholas Meyer 1984 Star Trek III: Spock nyomában Star Trek III: The Search for Spock Spock kapitány Rajhona Ádám Leonard Nimoy 1986 Star Trek IV: A hazatérés Star Trek IV: The Voyage Home Spock kapitány Kristóf Tibor Leonard Nimoy (2) Transformers The Transformers: The Movie Galvatron (hangja) Ujréti László Nelson Shin 1989 Star Trek V: A végső határ Star Trek V: The Final Frontier Spock kapitány Perlaki István William Shatner 1991 Star Trek VI: A nem ismert tartomány Star Trek VI: The Undiscovered Country Spock kapitány Perlaki István Nicholas Meyer (2) 1992 Titanica narrátor Stephen Low 1994 Reszkessetek, nem hagyom magam The Pagemaster Dr. Jekyll / Mr. Hyde (hangja) Németh Gábor Joe Johnston Maurice Hunt 1997 A Life Apart: Hasidism in America narrátor Menachem Daum Oren Rudavsky 2000 Sinbad: Beyond the Veil of Mists Baraka (hangja) Alan Jacobs Evan Ricks 2001 Atlantisz – Az elveszett birodalom Atlantis: The Lost Empire Kashekim Nedakh király (hangja) Velenczey István Gary Trousdale Kirk Wise 2009 Star Trek Star Trek idős Spock Szélyes Imre J. J. Abrams Az elveszettek földje Land of the Lost A Zarn (hangja) Kajtár Róbert Brad Silberling 2011 Transformers 3. Transformers: Dark of the Moon Sentinel fővezér (hangja) Rajhona Ádám Michael Bay 2012 Zambézia Adventures in Zambezia Őszkarom (hangja) Papp János Wayne Thornley 2013 Star Trek – Sötétségben Star Trek Into Darkness idős Spock Szélyes Imre J. J. Abrams (2) 2016 For the Love of Spock önmaga Adam Nimoy
Televízió
Érdekességek