bélyeg|Boldogasszony Szent Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon. A Boldogasszony-kultuszt Szent István király a keresztény hit terjesztésével párhuzamosan honosította meg. Fia, Szent Imre herceg halála miatt – őt túlélő fiúörököse nem lévén – a hagyomány szerint Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel örökségül az országot. Vaszary Kolos kérésére a pápa elrendelte a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját, amelyet 1896-os millenniumi ünnepségek óta minden év október 8-án tartanak a katolikus kalendáriumban. Lásd még: Máriás lelkület
Magyarország „Mária országa” Az irodalomtörténet számára a „Magyarország Mária országa”,http://real.mtak.hu/109284/1/208Vigilia_2002_01_facsimile-19-27.pdf a Regnum Marianum egy több nemzetnél különböző formában élő, nemzetközi toposzegyüttes helyi változata. Története szorosan összekapcsolódik a történelemfelfogás változásával. Ma ismert formájában - a Máriára mint Patrona Hungariae-re és Szent István király legendai gyökerű országfelajánlására vonatkozó középkori és humanista előzmények után - viszonylag későn, a 17. század első felében honosodott meg Magyarországon. Ettől kezdve folyamatosan jelen van a latin és magyar nyelvű katolikus barokk egyházi irodalomban, s fontos szerepet játszik a korszak ideológiai gondolkodásában, politikai, eszmei propagandájában, közvéleményének alakításában. A Regnum Marianum Magyarország latin nyelvű katolikus elnevezése. Jelentése: Mária királysága. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon, vagyis 1038. augusztus 15-én Székesfehérvárott a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl.
Hartvik püspök Szent István-legendája így örökíti meg az országfelajánlást mint kegyelemteli pillanatot: „Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.«”https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/szent-istvan-i-orokseg-maria-orszaga
Az országfelajánlás, mint közjogi jelentőségű tett óta Magyarországot egyértelműen Mária Országaként, Mária Királyságaként, vagyis latinul Regnum Marianumként" határozzák meg, illetve a Szűzanyát Magyarország Oltalmazójaként (Patrona Hungariae) is említik.
Mária-tisztelet
Szent Gellért Fehérváron tartotta bemutatkozóbeszédét. Ott Szűz Máriát a „napba öltözött Asszonynak” és „mennybe felvett Boldogasszonynak” nevezte. Diósdon misét mondott amelynek egy részlete bekerült a Képes krónikába: „…Tudomásotokra hozom, ugyanis az isteni titkot, amely nekem ma éjjel felfedeztetett. Urunkat Jézus Krisztust láttam szentséges anyja, az örökké szűz Mária ölében, ki magához híván bennünket, saját kezével nyújtotta nekünk testének és vérének szentségét."https://web.archive.org/web/20130331032521/http://gulyaslazar.freeblog.hu/archives/2008/11/26/Vatha_lazadasa_Szent_Gellert/ Képes Krónika-szövegrészlet Szent Gellért megépítteti az első monostort a Maros parti Őscsanádon, ahol a Boldogasszony mennybevételét választják főünnepnek.http://www.katolikus-honlap.hu/0807/biro.htm Magyarországot hivatalosan felajánlották Szűz Mária oltalmába négy alkalommal, 1038-ban Esztergomban Szent István; 1317-ben Károly Róbert uralkodása alatt Szepeshelyen; 1693-ban Buda és a délvidék a törököktől való visszavívásuk emlékére a király; 1896-ban a millennium esztendejében Magyarország ezeréves létéért.http://www.martinus.hu/hirek/1451/dr._perger_gyula_atya_elmelkedese_a_vatikani_radioban 311px|bélyeg|Szűz Máriának felajánlja Szent István a koronát Szent István és Gellért imádkozási szokásai az eredete a szombati Szűz Mária-tiszteletnek.https://books.google.hu/books?id=QSABAAAAcAAJ&pg=PA472&dq=Boldogasszony&hl=hu&ei=gAhTTf_bL5WT4ga5rvCLCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCgQ6AEwADgK#v=onepage&q=Boldogasszony&f=false| 472 oldal A tatárjárás után 1252-ben IV. Béla magyar király írnoka Máriát így nevezte: „országunk Úrnője és Patrónája” Mátyás királyról feljegyezték, részt vett a szeplőtelen fogantatásról szóló vitatkozáson Budán.Dr. Előd István: Katolikus Dogmatika 631. oldal A török időkben egy pesti ferences feljegyzése szerint 1508-ban Vásárhelyi András így ír Máriáról: „Törököknek megnyomorítója, királyoknak tanácsadója, Magyarországnak megoltalmazója”Szentek Lexikona: Szűz Mária A Jelenések könyvében János apostol látomása a „napbaöltözött” asszony és „lába alatt a hold”, Szűz Mária, a pogányokon győzedelmeskedő kereszténység jelképe lett Magyarországon is, ahogyan az Alsóváros (Szeged) Mária kegyképen is ábrázolva van.http://www.bucsujaras.hu/szeged/index.html A XVIII. századi vallási élet felvirágzása alkalmával megnőtt a Mária-tisztelet is. Ennek egyik kiindulópontja a Mária-kongregációk tevékenységei. A nagyszombati egyetem kiadja a „A magyarság minden boldogsága Mária különös kegyelméből származik” című könyvecskét, amelyben minden magyar erényt Mária ajándékának nevez. A jezsuiták 1698-ban a fiatalok részére „A Boldogasszony bemutatásáról” elnevezésű társulatot alapítanak. Fellendült a Mária-kegyhelyekre irányuló zarándoklat a jezsuiták által vezetett Mária kongregációk, és a domonkosok által szorgalmazott rózsafüzér társulatok által kezdeményezett beszédek és ájtatosság hatására.
A tömeges zarándoklatokban ott találjuk az egyszerű népen kívül a főúri nemességet is. A jezsuiták által irányított szervezés a század második felére már 45 diák, és 12 felnőtt Mária kongregációt számlálnak. Azonban 1773-ban pápai bulla oszlatta fel a jezsuita rendet. 1855-ben a Szentszék és az Habsburg Birodalom kötött konkordátum Magyarországnak több mozgási lehetőséget adott. Scitovszky János hercegprímásnak 1853-ban sikerült visszahoznia Nagyszombatba a jezsuitákat. Scitovszkyt búcsújáró püspöknek is nevezték. 1857-ben Mariazellbe huszonötezer, 1864-ben Sasvárba hatvanezer zarándok kereste fel a Mária-kegyhelyeket. Új női apácaközösségek jöttek létre. Notre Dame kanonoknők 1851-ben Pécsett, Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek 1858-ban Temesváron, 1860-ban Kalocsán nyitott rendházat. A XX. század elején Bangha Béla Mária kongregáció című lapot indított a növekvő egyházellenes támadások kivédésére.Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története II kötet, Ecclesia 1985
Hadvezetésben A török veszedelem idején a magyar katonák Szűz Mária-képekkel voltak lelkesítve. A Jelenések könyvében leírt napba öltözött asszony egy félholdon tapos mint a bűn és eretnekség legyőzője. A magyarok, Szent István király felajánlásában Magyarország győzedelmes védelmezőjét látták Szűz Máriában, míg a trónoló Szűz Máriát, aki a félholdra lép, összefüggésbe hozták a kereszténység ellenségével, a törökök félhold jelvényével.
II. András magyar király megesküdött, hogy „a magyar hazát mint Boldogasszony birtokát minden ellenségtől megóvja”https://books.google.hu/books?id=QSABAAAAcAAJ&pg=PA472&dq=Boldogasszony&hl=hu&ei=gAhTTf_bL5WT4ga5rvCLCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCgQ6AEwADgK#v=onepage&q=Boldogasszony&f=false 474 oldal (kútforrás a Fejér kódexben) 1642-től a győri jezsuita templom oltárán az látható, hogy Szűz Máriát ábrázoló pajzzsal fogják fel a magyar szentek a törökök által kilőtt nyilakat.https://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index4.html XI. Ince pápa üzenetében adta ki a jelszót Buda visszavételénél 1686-ban: „A Boldogságos Szűz ad segítséget!”, melynek latin kezdőbetűi megegyeztek a város nevével ( Beata Virgo Dabit Auxilium). Érdekes megjegyezni, hogy Savoyai Jenő herceg, a Buda felszabadításában is részt vevő ifjú tiszt, későbbi fővezér, és Petneházy Dávid ezredes – aki elsőként tűzött ki Szűz Máriát ábrázoló zászlót az elfoglalt várfal fokára –, is a Mária Kongregáció tagja volt.https://archive.today/20121127233125/penta.hcbc.hu/kistarcsa.plebania.hu/?p=1246 II. Rákóczi Ferenc zászlóit Mária képe díszítette. Az ő saját zászlójára ezt írta: „Szűzanyánk által mutatott úton a hazáért és a szabadságért.”Dr. Tarnóczi János: Szűz Mária Ecclesia 1973
Írók, költők műveiben
Ómagyar Mária-siralom Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához (1508, Peer-kódex) Ady Endre: A Pócsi Mária Berda József: Bizakodó levél Verebélyre Békés Gellért: Alsóvárosi búcsú a háború után Bittei Lajos: A solymári Mária Juhász Gyula: A Fekete Mária Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről (Ének a búzamezőkről a Wikiforrásban) Németh László: Alsóvárosi búcsú Sík Sándor: Az andocsi Máriához; Tizenkét csillagú korona https://mek.oszk.hu/01000/01065/html/sik_12.html Takáts Gyula: A sümegi csodatevő Máriához
Mária-oszlopok bélyegkép|200px|jobbra|Mária oszlop az 500 éves alsóvárosi (Szeged) ferences templom és kolostor előtt bélyegkép|200px|jobbra|Esztergom, Mindszenty tér Az ellenreformáció után a jezsuiták szeplőtelen fogantatásba vetett hite erősítette a Mária-kultuszt. Mária alakja a szentháromság-szobrok gyakori alakja. A Boldogasszonyt ábrázoló szobrok több város terein megtalálhatóak hazánkban.
Békásmegyer-Ófalu, 1788 előtt készült szobrot már 1795-ben erősen restaurálásra javasolták.http://bekasmegyer-ofalu.hu/a-telepules/muemlekek/maria-immaculata-szobor/ Budapest 1867-ból, a szeplőtlen fogantatás dogma kihirdetésének emlékének napján állíttatták fel. Az immaculata szobrot Lengyel Miklós egri prépost ajándékozta Johann von Halbig alkotását Pest városának. Ma a Rókus templom előtt található. Csepreg 1670-es évek előtti alkotás.http://atreus.atw.hu/cimer2.html Csorna, 1780-ból. Eger, Szvorényi József u. Állíttatta Tarródy István földbirtokos, egy 1990-es másolat van kihelyezve.Műemlékem.hu: Mária szobor http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=5591 (Hatvani hóstya) Szvorényi József u. Eger, Árpád út és Farkasvölgy utca sarkán haranglábbal. .]Madonna és a gyermek szobor oszlop/talapzat tetején. Heves megye, Eger, Árpád út és Farkasvölgy utca sarok Eger, 1754-ben már restaurálták, a jelenlegi a Rákóczi utcán látható. Sok elnevezés utal rá: Csengős Mária, Csengettyűs Madonna, Rákóczy utcai Mária szobor, Felnémeti hóstyán levő kőkép, Felnémet hóstyai Mária szobor. Egy kis harangláb tartozik hozzá.Műemlékem.hu: Mária szobor a (Rác hóstya) Rákóczi út sarkán, északi vége Esztergom, 1905-ben állíttatta Pór Antal kanonok a 3,7 méteres posztamensen álló 2 méter magas szobrot a bazilika előtti Szent István téren. Esztergom, 1740-ben állították a mai Mindszenty téren a pestisjárvány emlékére. Gödöllő, 1749-ben állíttatta I. Grassalkovich Antal elemi csapások elleni védekezésül.http://www.godolloibarokkev.hu/hu/node/63 Győr, 1686-ban a város tanácsa állíttatta Buda visszafoglalásának örömére. Jászárokszállás, 1783-ban emelték. Kaposvár, 1770 körül állíttatott rokokó díszítésű szobor. Kiscell, 1729-ben állíttatott. Kolozsvár, Mária-oszlop (Kolozsvár) 1744-ben állíttatta Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége Petki Anna, hálaadományként az 1738 óta tartó pestisjárvány elmúltakor. A szobrász az osztrák Anton Schuchbauer volt.http://lexikon.adatbank.ro/print.php?id=311 Körmend, 1822-ben készült el Johann Martin Fischer szobrász munkája.http://www.szoborlap.hu/13127_maria_immaculata_kormend_johann_martin_fischer_1822.html Körmöcbánya, 1764 Dionisio Stanetti olasz mester alkotása. Kőszeg, 1739-ben, Lorenz Eisenköbel soproni mester munkája, a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból állíttatták.