I. Miksa József (Schwetzingen, Pfalzi Választófejedelemség, 1756. május 27. – München, Bajorország, 1825. október 13.), Bajorország első királya 1806 januárjától 1825 októberében bekövetkezett haláláig. 1799 februárjától ő volt a Szent Római Birodalom utolsó pfalzi és bajor választófejedelme 1805-ös bajor királyi címre való lemondásáig.

A Wittelsbach-ház pfalzi ágának zweibrücken–birkenfeldi mellékágából származott. Fivére, II. Károly Ágost 1795-ös utód nélküli elhunytakor lett Zweibrücken hercege, majd Károly Tivadar 1799-es fiúörökös nélküli halálával szállt rá a pfalzi és a bajor uralkodói cím. Miksa József tehetségesen kormányozta országát a napóleoni háborúk időszakában: felismerve Bonaparte Napóleon erejét francia szövetséges lett, így a császár támogatásával a harmadik koalíciós háborút lezárzó pozsonyi béke értelmében lemondott választófejedelmi rangjáról és az újonnan létrehozott Bajor Királyság első monarchája vált belőle.

A békeszerződés értelmében alakult királysága a Rajnai Szövetség tagja lett, jelentős területi nyereségekkel együtt. Azonban 1813-ban, a lipcsei csata előtt kiléptette országát a Szövetségből, hogy Ausztria és Poroszország oldalára álljon, visszaszolgáltatva több nyugat-ausztriai területet, országa későbbi sértetlensége miatt. A bécsi kongresszus során megtarthatta királyi címét, amit egészen 1825-ös haláláig viselt. Uralkodása alatt központosította az államigazgatást, modernizálta az ipart, támogatta az oktatást és a művészeteket, és 1818-ban még alkotmányt is elfogadott, ami egy korlátozott parlamenti rendszert hozott létre. Politikája és reformjai megalapozták országa későbbi függetlenségét.

Élete Származása balra|50px Frigyes Mihály zweibrücken–birkenfeldi palotagróf, német-római császári tábornagy (1724–1767) és Mária Franciska sulzbachi palotagrófnő (1724–1794) legkisebbik gyermeke, második fia volt. Szülei házasságából négy testvér született:

Károly Ágost Keresztély (1746–1795), rajnai palotagróf és Zweibrücken hercege, aki 1774-ben Mária Amália szász hercegnőt (1757–1831) vette feleségül, Kelemen Ágost (1749–1750), kisgyermekként meghalt, Mária Amália Auguszta (1752–1828), aki 1769-ben I. Frigyes Ágost szász királyhoz (1750–1827) ment feleségül, Mária Anna (1753–1824), aki 1780-ban Vilmos bajor herceg (Wilhelm in Bayern, 1752–1837) felesége, ezzel Erzsébet császárné és királyné dédanyja lett. Miksa József (1756–1825), Pfalz-Zweibrücken uralkodó hercege, majd Bajorország első királya.

Herceg és választófejedelem Bátyjának, Károly Ágost Keresztély hercegnek 1795-ben bekövetkezett halála után Miksa lett a Pfalz-Zweibrückeni Hercegség uralkodója. Amikor megörökölte a címet, birtokainak nagy része osztrák megszállás alatt állt, szétszórva az országban.

1799 februárjában, a Münchenben regnáló Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem (Karl Theodor von Pfalz und Bayern, 1724–1799) – utód nélküli – elhunytával kihalt a Wittelsbachok Pfalz-sulzbachi ága, így Bajorország is a dinasztia Pfalz-zweibrückeni ágára szállt. Miksa lett az egyesített pfalzi és bajor választófejedelmi cím (Kurfürst von Bayern und der Pfalz) birtokosa, IV. Miksa József néven.

1799-ben osztrák nyomásra belépett a forradalmi Franciaország elleni háborúba. 1801-ben különbékét kötött, mely szerint a Rajnától nyugatra eső területeket elveszti, de máshol kárpótolják. Több mint tíz évig Franciaország szövetségese maradt. 1803-ban megkapta Würzburgot, Bamberget, Freisinget és Augsburgot, valamint más birtokokat is. 1805-ben Ansbach is a Bajor Választófejedelemség birtokába jutott.

Bajorország királya balra|60px 1805. december 26-án a pozsonyi békében Miksa – I. Napóleon híveként – királyi címet kapott, 1806. január 1-jén Bajorország királyává koronáztatta magát. Miután a Rajnai Szövetség (Rheinbund) tagja volt, Franciaországot támogatta 1805-ben Ausztria, majd 1806–1807-ben Poroszország és Oroszország ellen, majd 1809-ben ismét Ausztria ellen. Ennek eredményeként megszerezte Nyugat-Ausztria nagyobb részét.

A francia haderő oroszországi veresége után Miksa 1813. október 8-án, a riedi egyezmény értelmében kilépett a Rajnai Szövetségből és Ausztriával lépett szövetségre, birodalmának sértetlensége érdekében. 1814–16-ban a Nyugat-Ausztriában elfoglalt területek (Tirol, Salzburg, Inn-négyszög, Hausruck) visszaszolgáltatásáért cserébe a bécsi kongresszustól megkapta Würzburgot, és a Rajna nyugati partján, a régi Pfalzi Választófejedelemségből is visszaadott területeket. Ugyanakkor a Badeni Nagyhercegség trónjára bejelentett igényét Metternich visszautasította.

Házasságai, gyermekei Miksa kétszer nősült és összesen 13 gyermeke volt.

Első felesége Auguszta Vilma Mária hessen–darmstadti hercegnő (1765–1796) volt, Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt herceg (1722–1782) és Maria Luise Albertine von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg hercegnő (1729–1818) legfiatalabb leánya. 1785. szeptember 30-án kötöttek házasságot. A következő gyermekei születtek: Lajos Károly Ágost herceg (1786–1868), a későbbi I. Lajos bajor király. Auguszta Amália Ludovika Georgia hercegnő (1788–1851), Eugène de Beauharnais felesége, I. Oszkár svéd király anyósa. Amália Mária Auguszta hercegnő (1790–1794), meghalt kisgyermekkorban. Sarolta Auguszta Karolina hercegnő (1792. február 8. – 1873. február 9.), akinek első férje I. Vilmos württembergi király, második férje I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király volt. Károly Tivadar herceg (1795. július 7. – 1875. augusztus 16.), tábornagy.

Második felesége Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő (1776–1841) volt, Károly Lajos badeni trónörökös herceg (1755–1801) és Amália hessen–darmstadti hercegnő (1754–1832) legidősebb leánya. Esküvőjüket 1797. március 9-én tartották. Tőle a következő gyermekek születtek: Egy halva született fiú (1797) Károly herceg (1800–1803), kisgyermekkorban meghalt. Erzsébet Ludovika hercegnő (1801–1873), aki IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz ment férjhez. Amália Auguszta hercegnő (1801–1877), I. János szász király felesége. Zsófia Friderika hercegnő (1805–1872), I. Ferenc József császár és I. Miksa mexikói császár anyja. Mária Anna Leopoldina hercegnő (1805–1877), II. Frigyes Ágost szász király felesége. Mária Ludovika Vilma hercegnő (1808–1892), Miksa József bajor herceg felesége, Erzsébet királyné anyja Maximiliana Jozefa Karolina hercegnő (1810. július 21. – 1821. február 24.), gyermekként meghalt.

Jegyzetek

Források , 481. oldal

</center>

Kategória:Wittelsbach-ház Kategória:Bajor királyok Kategória:1756-ban született személyek Kategória:1825-ben elhunyt személyek