A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt. 2022 több nagy természeti katasztrófa éve is volt, hurrikánok mellett ebben az évben történt a 21. század addigi legnagyobb vulkánkitörése, a Hunga Tonga–Hunga Haʻapai tenger alatti hegységben. Ezek mellett novemberben a világ népessége átlépte a 8 milliárd főt, illetve megkezdődött az Egyesült Államok több országgal közreműködésben létrehozott űrprogramja, az Artemis, aminek célja az emberiség visszajuttatása a Holdra.
Az évre jellemzőek voltak ezek mellett a háborúk. 2022 februárjában, miután elismerte a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, Oroszország megtámadta Ukrajnát, amire válaszként világszerte szankciókat vezetnek be az állam ellen. A háború a legnagyobb Európában a második világháború óta, több mint 15,7 millió ukrán polgárnak kellett elhagynia otthonát az ütközetek miatt. Mindezek eredményeként több száz nemzetközi cég elhagyta Oroszországot és eltiltották sportolóit világeseményektől. Ezek mellett Mianmarban folytatódtak a belső konfliktusok az előző évi puccsot követően, illetve a tigréi háborúban is több mint 10 ezren életüket vesztették. Iránban zavargások és emberjogi tüntetések törtek ki.
Magyarországon országgyűlési választást tartottak, amin a Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, a szavazatok 54,14%-át megszerezve. Ebben az évben lépett hivatalba Magyarország első női köztársasági elnöke, Novák Katalin is.
Események Január 200px|bélyegkép|jobb|A Magyar Zene Háza január 1. – Franciaország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Szlovéniától. január 2. A kazahsztáni Zsangaözen városában tiltakozások kezdődnek az autógáz (LPG) árplafonjának eltörlése és gáz árának hirtelen megemelkedése miatt. Abdalla Hamdok szudáni kormányfő – arra hivatkozva, hogy novemberi visszahelyezése óta nem tudott kormányt alakítani, ezért átadja a lehetőséget annak, aki képes véghezvinni a „civil demokratikus országhoz” vezető átmenetet – bejelenti lemondását. január 5. – A zavargásokba torkolló demonstrációk miatt Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szükségállapotot hirdet ki az ország egész területére. Lemond az Aszkar Mamin vezette kormány, és távozik Nazarbajev volt elnök is a Kazahsztán Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségéből. január 6. – 2500 orosz ejtőernyős katona érkezik Kazahsztánba, miután Tokajev segítséget kért a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől. január 11. – Áder János köztársasági elnök április 3-ra írja ki a 2022-es magyarországi országgyűlési választást. január 12. – Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti, hogy február 1-től korlátozzák a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej árát, ezeknek a termékeknek az árát minden üzletben vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én állt. január 18. – Roberta Metsola máltai képviselőt, az EP alelnökét választják az Európai Parlament elnökévé az elhunyt David Sassoli helyére. január 22. Budapesten átadják a Magyar Zene Házát.Hamvay Péter: Áttetszik. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2021/52. (2216.) szám, 18. oldal, ISSN 1217-9647 Friedrich Merzet 94,6%-os eredménnyel választja meg új elnökének – a digitálisan megtartott kongresszusán – a német kereszténydemokrata párt, a CDU. (Az ellenjelölt nélkül induló Merz korábban a tagság körében rendezett szavazáson már első helyen végzett, beiktatását azonban a kongresszusnak kellett megerősítenie.)Világ – 7 nap. Merz harmadik nekifutása. Új CDU-elnök. In.: HVG. [XLIV. évfolyam], 2022/4. (2220.) szám, 21. oldal, ISSN 1217-9647 január 23. – Lemond tisztségéről Armen Szargszján örmény államfő, aki döntését azzal indokolta, hogy az alkotmány értelmében az elnöknek nincs valós beleszólási joga az ország bel- és külpolitikai ügyeibe.Világ – 7 nap. Hatalomhiány. Lemondott az örmény elnök. In.: HVG. [XLIV. évfolyam], 2022/4. (2220.) szám, 21. oldal, ISSN 1217-9647 január 24. – A hadsereg Burkina Fasóban megdönti Roch Kaboré elnök hatalmát, feloszlatja a kormányt és a nemzetgyűlést, valamint felfüggeszti az alkotmányt. január 29. Sergio Mattarella államfőt újraválasztják Olaszország köztársasági elnökévé. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlés Gyulay Zsolt kétszeres olimpiai bajnok kajakozót választja meg a szervezet új elnökének. január 30. – Előrehozott parlamenti választás Portugáliában, melyen az António Costa miniszterelnök vezette Szocialista Párt arat győzelmet.
Február február 4. Oroszország és Kína évi 10 milliárd köbméter gázra vonatkozóan 30 évre szóló gázszállítási keretszerződést ír alá.30 éves új gázszerződést kötött Oroszország Kínával – Euróban fognak elszámolni https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220204/30-eves-uj-gazszerzodest-kotott-oroszorszag-kinaval-euroban-fognak-elszamolni-525013 Hozzáférés: 2022.03.13 Elveszti a parlamenti bizalmi szavazást – a 2020 decembere óta hatalmon lévő – Zdravko Krivokapić vezette montenegrói kormány, miután a Demokrata Front nevű, Szerbia-pártinak tartott tömörülés koalíciós partnere, az Egyesült Reform Akció (URA) csatlakozott az ellenzékhez, és vele voksolt.Világ – 7 nap. Belgrád bánata. Montenegrói bukás. In.: HVG. [XLIV. évfolyam], 2022/6. (2222.) szám, 21. oldal, ISSN 1217-9647 február 6. – II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója. (A brit monarchia történelmében páratlan hosszúságú uralkodása több mint hat évvel szárnyalja túl Viktória királynőét.) február 12. – Magyarországon kezdetét veszi az országgyűlési választási kampány. február 13. – A Szövetségi Gyűlés újabb öt évre Németország államfőjévé választja Frank-Walter Steinmeiert. február 16. – Az Európai Unió Bírósága visszautasítja Magyarország és Lengyelország a jogállamisági mechanizmus végrehajtása ellen benyújtott keresetét. február 20. – Etiópia részlegesen beindítja az áramtermelést a Kék-Níluson felépített Nagy Reneszánsz Gáton (GERD), amely számos vízelosztási vita forrása közte, Szudán és Egyiptom között. február 21. – Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét és „békefenntartónak” nevezett csapatokat küld a területekre, ezzel új fordulópontjához ér az orosz-ukrán krízis. február 22. – Az Európai Unió 27 tagállama, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és több más ország Oroszországgal szembeni szankciókat jelent be, válaszul az előző napi orosz akcióra. február 24. – Oroszország megtámadja Ukrajnát. (Az orosz offenzíva Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indult meg, melynek célja Ukrajna demilitarizálása, és „nácitlanítása”. A támadást követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bevezeti a hadiállapotot, melyet a parlament is jóváhagy, közben Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal, késő este pedig elrendelik az általános mozgósítást.) február 26. – Az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok megállapodnak abban, hogy az Ukrajna orosz inváziójára válaszul több orosz bankot leválasztanak a SWIFT rendszerből. február 27. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelenti, hogy az Európai Unió (EU) fegyvereket küld Ukrajnába. (Az EU története során először finanszírozza fegyverek vásárlását és küldését egy megtámadott országba.) Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendeli az orosz nukleáris erők készültségét, döntését a NATO agresszív kijelentéseivel indokolja. február 28. – Az ENSZ jelentése szerint az orosz-ukrán háború kirobbanása óta több mint 500 000-en menekültek Ukrajnából a szomszédos országokba.
Március 200px|bélyegkép|jobb|Ukrajnai menekültek a Nyugati pályaudvaron március 1. A Telenor Magyarország Zrt. új néven, Yettel Magyarország Zrt.-ként, röviden Yettel néven folytatja működését. Február 24-től március 1-ig 105 000 menekült lépi át a magyar határt Ukrajna felől. Az ENSZ tagállamai rendkívüli ülésen határozatot fogadnak el, amelyben elítélik Oroszország ukrajnai invázióját, és követelik az orosz erők azonnali kivonását. március 2. – Oroszország az ukrajnai invázió során elfoglalja Herszon városát. március 7. – Megjelenik az az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet, amely lehetővé teszi NATO-csapatok Dunántúlra történő települését és fegyverek szállítását Magyarország területén a szövetséges államokba (Ukrajna felé azonban nem). március 8. – A forint elleni 600 milliárd forint értékű spekulatív támadás megfékezése érdekében a Magyar Nemzeti Bank az egynapos és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamatát 100 bázisponttal 6,40 százalékra emeli fel. március 9. – A dél-koreai elnökválasztáson Jun Szogjolt, a konzervatív Polgári Erő Pártja jelöltjét választják államfővé, mandátuma öt évre szól. március 10. – A köztársaságielnök-választáson az Országgyűlés 137 szavazattal Novák Katalint választja Magyarország államfőjévé öt évre. március 11. Chilében beiktatják hivatalába Gabriel Boricot, aki fölényesen nyerte az előző év decemberi elnökválasztást. Egy feltehetően Ukrajnából indított és Magyarország felett is átrepülő Tu–141-es felderítő robotrepülőgép zuhan le Zágráb központjában. március 12. – Előrehozott elnökválasztás Türkmenisztánban, mely Gurbanguly Berdimuhamedow leköszönő államfő fiának, Serdar Berdimuhamedownak a győzelmével zárul. március 18. – Törökországban átadják az 1915 Çanakkale nevű hidat, amely Európát és Ázsiát a Dardanellák fölött összekötve a világ legnagyobb támaszközű hídja. március 23. – Vlagyimir Putyin bejelenti, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól Oroszország rubelben fogadja el a földgáz árát. március 24. – Figyelemmel az Ukrajnában zajló háborúra Jens Stoltenberg hivatali idejét újabb egy évre meghosszabbítják a NATO főtitkári posztján, és így 2023. szeptember 30-áig marad a helyén. (Szeptemberben járt volna le főtitkári mandátuma.)
Április 200px|bélyegkép|jobb|Orbán Viktor beszéde a FIDESZ negyedik 2/3-os győzelme után április 1. – Megjelennek az első híradások az orosz megszálló erők által elkövetett bucsai mészárlásról, miután az ukrán erők vették át az ellenőrzést a város felett. április 3. Országgyűlési választás és az úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazás Magyarországon. (Az országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 135 mandátummal a parlamenti helyek kétharmadát szerzi meg, míg az Egységben Magyarországért pártszövetség színeiben 57 képviselő szerez mandátumot, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 6 képviselővel jut be a parlamentbe. A népszavazás nem érte el az érvényességi küszöböt, így eredménytelen lett.) Általános választás Szerbiában. április 5. Súlyos vonatbaleset Mindszenten. Usrula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelenti a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás megindulását, amely európai uniós források felfüggesztését eredményezi. április 7. – Lemond a teljes hatalmáról Abdurrabu Manszúr Hadi száműzetésben lévő jemeni elnök, aki egyúttal meneszti a helyettesét is, és a hatalmat egy nyolctagú tanács kezébe adja. (A tanács élére Rashad al-Alimi korábbi belügyminiszter került.)Világ – 7 nap. Esély a tárgyalásokra. Átruházott elnöki hatalom Jemenben. In.: HVG. [XLIV. évfolyam], 2022/15. (2231.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647 április 9. – A pakisztáni törvényhozásban elveszti a bizalmatlansági szavazást Imrán Hán kormányfő. (Az indítvány elfogadására azt követően került sor, hogy az ország legfelsőbb bírósága kimondta, hogy a krikettsztárból lett politikus alkotmányellenesen járt el, amikor korábban megakadályozta az eljárást és feloszlatta a parlamentet.)