Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását. A 9. század elejétől a területei önállósodtak, s több helyi dinasztia (Táhiridák, Számánidák, Szaffáridák stb.) uralkodott itt, amelyek általában elismerték a bagdadi kalifa névleges fennhatóságát. A térség nagy része rövid időre a szeldzsukok alatt egyesült, akik legyőzték a keleti Gaznavidákat, megdöntötték a nyugati Buvajhidák államait (1055-ben elfoglalták Bagdadot is) és hatalmukat fokozatosan kiterjesztették Mezopotámiára, Szíriára, Palesztinára, majd a Bizánccal vívott háborúk eredményeként egész Kis-Ázsiára. A Nagy-szeldzsuk Birodalom sem sokáig maradt egységes, a 11. század végétől helyi kisdinasztiák vették át a hatalmat, s a 12. századra a birodalom részeire bomlott. Ilyen helyzetben hódították meg a Hülegü kán vezette mongolok az iráni és mezopotámiai térséget, amelyet az Ilhánida Birodalomban egyesítettek (1256–1336). Az Ilhánidák bukása után különböző helyi fejedelemségek alakultak ki, illetve nomád török törzsszövetségek (így a Kara Koyunlu és az Ak-Kojunlu) vették át az ellenőrzést Nyugat-Irán felett.
A modern perzsa állami élet folyamatosságát 1501-től, a síát államvallássá tevő, térséget egyesítő Szafavidák trónra lépésétől számolják. A Szafavida-dinasztia a 18. században megbukott, és helyét a versengő Zandok, Afsáridák és Kádzsárok vették át, végül 1794-ben ez utóbbiak végleg egyesítették Iránt. A 19. században az angol és orosz hatalmi vetélkedés színtere lett az egyébként elmaradott ország. A két nagyhatalom 1907-ben két külön befolyási övezetre osztotta Perzsiát, amely így félgyarmattá vált. Az I. világháború után röviddel Reza Pahlavi vette át a hatalmat az utolsó Kádzsárt megbuktatva. Németbarátsága miatt 1941-ben angol és szovjet csapatok szállták meg az ország egyes részeit, és fiát, Mohammad Rezát tették trónra. Az Amerika- és Izrael-barát sah elnyomó, ország gazdaságának és társadalmának súlyos károkat okozó rendszerét 1979-ben az iráni forradalom során elűzték az utolsó perzsa sahot, és 1979. április 1-jén kikiáltották az iszlám köztársaságot.
Táhiridák (821–873)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés I. Táhirkormányzó: 821 – †822 Talhákormányzó: 822 – †828 Abdalláh (*798)kormányzó: 828 – †844 II. Táhirkormányzó: 845 – †862 Mohammedkormányzó: 862–873, †890 k. <small>873-ban a terület a Szaffárida Birodalom része lett
Szaffáridák (867–1002)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Jakúb (*840)emír: 867 – †879. június 5. I. Amremír: 879–901, †902. április 20. I. Táhir (*883)emír: 901–908, †? Lajtemír: 908–910, †928 Mohammedemír: 910 – †911 Al-Mu'addalemír: 911-ben II. Amr (*902/903)emír: 912–913, †? <small>Számánida megszállás (913–922) Ahmed (*906. június 21.)emír: 922 – †963. március 31. I. Khalaf (*937 novembere)emír: 963–1002, †1009 márciusa 1002-ben a terület a Gaznavida Birodalom része lett
Számánidák (819–1005)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Ahmedemír: 819 – †864 I. Naszremír: 864 – †892 augusztusa I. Iszmáíl (*849)emír: 892 – †907 novembere II. Ahmedemír: 907 – †914. január 12. II. Naszremír: 914 – †943 I. Núhemír: 943 – †954 I. Abd al-Malikemír: 954 – †961 vége I. Manszúremír: 961 – †976 nyara II. Núhemír: 976 – †997 II. Manszúremír: 997–999, †? II. Abd al-Malikemír: 999 – †999 Győzelmes Iszmáílemír: 999 – †1005 1005-ben a terület a Karahánida Birodalom része lett
Gaznavidák (963–1187)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Alptiginkirály: 961 – †963 <small> Izsákszultán (?): 963 – †977 <small> Szubuktigin (*942)szultán: 977 – †997 augusztusa <small> Iszmáílszultán: 997 – †998 márciusa <small> Mahmúd (*971. november 2.)szultán: 998 – †1030. április 30. <small> Muhammad (*997)szultán: 1030–1031, ld. alább <small> I. Maszúd (*998)szultán: 1031 – †1041. január 17. <small> Muhammad (2x)szultán: 1041-ben – †1041. április 8. <small> Maudúd (*1011 k.)szultán: 1041 – †1049. december 18. <small> II. Maszúdszultán: 1049-ben – †1049. december 29. <small> Aliszultán: 1050-ben <small> Abd al-Rasíd (*1024)szultán: 1050 – †1052 <small> Tugrilszultán: 1052-ben <small> Farruhzád (*1025 k.)szultán: 1052 – †1059. április 4. <small> Ibráhím (*1032 k.)szultán: 1059 – †1099. augusztus 25. <small> III. Maszúd (*1061 k.)szultán: 1099 – †1115 februárja/márciusa <small> Sírzádszultán: 1115 – †1116 <small> Arszlán Sáh (*1091 k.)szultán: 1116 – †1118 szeptembere/októbere <small> Bahrám Sáh (*1084)szultán: 1118 – †1157 eleje <small> Huszrau Sáhszultán: 1157 – †1160 <small> Huszrau Malikszultán: 1160–1186, †1191 <small>1186 után az állam beolvadt a Gúridák birodalmába
Zijáridák (928–1043)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Mardávidzs (*890 k.)emír: 928 – †934 <small> Vusmgír Zijáremír: 934 – †967 <small> Záhir ad-Daula Bíszutúnemír: 967 – †976 <small> Samsz al-Maálí Abú l-Haszan Kábúsz Vusmgíremír: 976 – †1012 <small> Falak al-Maálí Manúcsihr Kábúszemír: 1012 – †1031 <small> Saraf al-Maálí Anúsírván Manúcsihremír: 1031 – †1043 <small>1043 után az állam beolvadt a Nagyszeldzsuk Birodalomba
Buvajhidák vagy Bújidák (934–1055)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Imád ad-Daula (*894/895)emír: 934 – †949. november 11. <small> Adud ad-Daula (*936. szeptember 24.)emír: 949 – †983. március 26. <small> Saraf ad-Daula (*962/963)emír: 983 – †989. szeptember 6. <small> Szamszám ad-Daula (*964)emír: 989 – †998 novembere/decembere <small> Bahá ad-Daula (*970 k.)emír: 998 – †1012. december 22. <small> Szultán ad-Daula (*993)emír: 1012 – †1024 decembere <small> Abu Kálídzsár Marzbán (*1010 k.)emír: 1024 – †1048 októbere <small> Abu Manszúr Púlád Szutún (*1010 k.)emír: 1048 – †1062 <small>Ezek után a Bújidák országa beolvadt a Nagyszeldzsuk Birodalomba
Szeldzsuk-dinasztia
Hvárezmi sahok (1077–1231)
Gúridák (1011–1215)
Ilhánok (1261–1343)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Hülegü kán (*1217) ilhán: 1261 – †1265. február 8. <small> Abáká kán (*1234 februárja) ilhán: 1265. június 19. – †1282. április 1. <small> Ahmad Tegüder (*1247) ilhán: 1282. június 21. – †1284. augusztus 10. <small> Argún kán (*1258) ilhán: 1284. augusztus 11. – †1291. március 7. <small> Gajhátú kán (*1271) ilhán: 1291. július 23. – †1295. március 24. <small> Bájdú kán (*1256) ilhán: 1295 – †1295. október 5. <small> (Mahmúd) Gázán (*1271. november 5.) ilhán: 1295. november 3. – †1304. május 11. <small> Öldzsejtü (Mohamed) (*1282. március 24.) ilhán: 1304. július 19. – †1316. december 16. <small> Abu Szaid (*1305. június 2.) ilhán: 1316 – †1335. december 1. <small> Árpa Ke'ün ilhán: 1335 – †1336. május 15. <small> Múszá ilhán: 1336 – †1337 <small> Mohamed ilhán: 1336 – †1338 júliusa <small> Szati bég Hatun ilhán: 1338–1339, †1345 u. <small>Öldzsejtü leánya és Árpa Ke'ün felesége Dzsahán Temür ilhán: 1339 – †1340 <small> Szulejmán ilhán: 1339 – †1343 <small>1343 után az Ilhán állam részfejedelemségekre oszlik.
Kis fejedelemségek az Ilhánok után jobbra|bélyegkép|200px Csobanidák (1319–1357)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Csupán (*1280) király: 1319 – †1327 novembere <small> Timurtas király: 1327 – †1328 augusztusa <small> Haszan Kucsak (*1319) király: 1328 – †1343. december 15. Malek Asraf (*1330) király: 1343 – †1357 1357 után az állam beolvadt a Dzsalajiridák szultánságába
Dzsalajiridák (1336–1432)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Shaikh Hasan szultán: 1336 – †1356 Shaikh Awais Jalayir szultán: 1356 – †1374 Shaikh Hasan Jalayir szultán: 1374 – †1374. október 9. Shaikh Hussain Jalayir szultán: 1374 – †1382 áprilisa Ahmad Jalayir szultán: 1382 – †1410 Shah Walad Jalayir szultán: 1410 – †1411 <small> Mahmud bin Shah Walad Jalayir szultán: 1411-ben, ld. később <small> Awais bin Shah Walad Jalayir szultán: 1411 – †1421 <small> Muhammad bin Shah Walad Jalayir szultán: 1421 – †1421 <small> Mahmud bin Shah Walad Jalayir (2x) szultán: 1421 – †1425 Hussain bin Ala-ud-Daulah bin Sultan Ahmed Jalayir szultán: 1425 – †1432 1432 után az állam beolvadt a Karakojunlu törzsszövetségbe
Mozaffaridák (1314–1393)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Mubariz al-Din Muhammad (*1301) sah: 1314 – †1358 <small> Shah Shoja Mozaffari (*1333. március 10.) sah: 1358 – 1364, ld. alább <small> Shah Mahmud sah: 1364 – †1366 <small> Shah Shoja Mozaffari (2x) sah: 1364 – †1384. október 9. <small> Zain al-Abidin sah: 1384 – †1387 <small> Shah Yahya sah: 1387 – †1391 <small>Csak Sirázban uralkodik. Sultan Ahmad sah: 1387 – †1391 <small>Társuralkodó Kermánban. Sultan Abu Ishaq sah: 1387 – †1391 <small>Társuralkodó Szirajánban. Shah Mansur sah: 1391 – †1393 <small>1393 után az állam beolvadt a Timurida Birodalomba
Indzsuidák (1304–1357)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Sharaf al-Din Mahmud Shah király: 1304 – †1325 <small> Amir Ghiyas al-Din Kai-Khusrau király: 1336 – †1338 <small> Amir Jalal al-Din Mas'ud Shah király: 1338 – †1342 <small> Shams al-Din Muhammad király: 1339 – †1339 <small> Shaikh Jamal al-Din Abu Ishaq király: 1343 – †1357 <small>1357 után az állam beolvadt a Mozaffaridák sahságába
Kartidák (1244–1381)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Malik Rukn-uddin Abu Bakr király: ? – †1245 <small> Shams-uddin Muhammad Kurt király: 1245 – †1278 <small> Rukn-uddin ibn Sham-suddin Muhammad király: 1277 – †1295 <small> Fakhr-uddin ibn Rukn-uddin király: 1295 – †1308 <small> Ghiyath-uddin ibn Rukn-uddin király: 1308 – †1329 <small> Shams-uddin Muhammad ibn Ghiyath-uddin király: 1329 – †1330 <small> Hafiz ibn Ghiyath-uddin király: 1330 – †1332 <small> Mu'izz-uddin Husayn ibn Ghiyath-uddin király: 1332 – †1370 <small> Ghiyas-uddin Pir 'Ali király: 1370 – †1389 1389 után az állam beolvadt a Timurida Birodalomba
Szarbadárok (1337–1381)
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Abd al-Razzaq ibn Fazlullah király: 1332 – †1338 Wajih ad-Din Mas'ud király: 1338 – 1343, †1344 Muhammad Aytimur király: 1343 – †1346 szeptembere <small> Kulū Isfandiyār király: 1346 – 1347, †1361 <small> Lutf Allah király: 1347 – 138, ld. alább <small> Khwaja Shams al-Din 'Ali király: 1348 – †1353 <small> Yahya Karawi király: 1353 – †1356 <small> Zahir al-Din Karawi király: 1356 – †1359 <small> Haidar Qassāb király: 1359 – †1360 <small> Lutf Allah (2x) király: 1360 – †1361 <small> Hasan al-Damghani király: 1361 – †1364 <small> Khwaja 'Ali-yi Mu'ayyad ibn Masud király: 1364 – 1376, ld. alább <small> Rukn ad-Din király: 1376 – †1379 <small> Khwaja 'Ali-yi Mu'ayyad ibn Masud (2x) király: 1379 – †1386 1386 után az állam beolvadt a Timurida Birodalomba
Karakojunlu törzsszövetség (1375 – 1468)
Akkojunlu törzsszövetség (1378 – 1508)
Timuridák (14.–16. század) A Timurida Császárság (1370–1449)
Timur Lenk 1369-ben Transzoxánia emírjévé kiáltotta ki magát. 1370-ben Szamarkandban a „nagy emír” címet vette fel, mivel nem volt a Csagatáj-nemzetség tagja, ezért kán nem lehetett. Egy Csagatáj-nembéli árnyékkánt ültetett trónra, akinek nevében kormányzott, és a mongol birodalom újjáélesztőjévé kiáltotta ki magát. Fiai később már nem éltek a csagatáji legitimációval, de nem is a káni, hanem a szultáni címet vették fel.
+UralkodóUralkodottMegjegyzés Timur Lenk (Tamerlán) (*1336. április 6.) emír: 1370 – †1405. február 18. Pír Muhammad (*1374) szultán: 1405 – †1407. február 22. Sáhruh (*1377. augusztus 20.) szultán: 1405 – †1447. március 12. Ulug bég (*1394. március 22.) szultán: 1447 – †1449. október 27. 1449 után már végképp nem volt egységes a birodalom
Herat uralkodói (1405–1507)