Ifj. Barack Hussein Obama (Honolulu, Hawaii, 1961. augusztus 4. –) amerikai jogász és politikus, az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke 2009. január 20. és 2017. január 20-a között. A Demokrata Párt jelölését hosszú előválasztási küzdelem után szerezte meg. Obama volt az első, nagy politikai párt színeiben induló afroamerikai elnökjelölt az Egyesült Államokban, és ő lett az ország első színes bőrű elnöke, de a 2008-as elnökválasztás során számos további rekord is megdőlt. A Time magazin 2008-ban és 2012-ben „Az év emberének” választotta. 2009-ben megkapta a Nobel-békedíjat.

Obama a Columbia Egyetemen és a Harvardon végzett. Mielőtt a szenátusba választották, dolgozott polgárjogi ügyvédként, tanított a Chicagói Egyetem jogi karán és 1997 és 2004 között szenátor volt az illinois-i állami törvényhozásban. 2000-ben a képviselőházi választásokon sikertelenül indult, négy évvel később azonban a szavazatok döntő többségével bekerült a szenátusba. A 2004-es amerikai elnökválasztások előtt a Demokrata Nemzeti Gyűlésen Obama mondhatta el a nyitóbeszédet.

2012. november 6-án legyőzte a republikánus jelölt Mitt Romneyt, ezzel újabb négy évre ő lett az Egyesült Államok elnöke.

Két elnöki ciklusához olyan események kapcsolódnak, mint a 2008-ban kezdődő gazdasági válsággal szembeni intézkedések, kampányígéretének megfelelően az iraki háború 2011-es befejezése (ezzel párhuzamosan az afganisztáni konfliktus folytatása, majd 2014-től az iraki intervenció megnyitása), az aktív közel-keleti és európai diplomácia, az amerikai–orosz kapcsolatok újbóli, hidegháborúra emlékeztető megromlása vagy az amerikai–kubai kapcsolatok enyhülése.

Fiatalkora

bélyegkép|balra|150px|Barack Hussein Obama születési anyakönyvi kivonatának másolata

Barack Obama a hawaii Honoluluban született a kansasi Wichitából származó, angol felmenőkkel rendelkező Stanley Ann Dunham (1942–1995) és a kenyai Barack Obama (1934–1982) közös gyermekeként. A szülők a Hawaii Egyetemen ismerték meg egymást, és a szigeten házasodtak össze 1961-ben, Obama fél évvel később született meg. Szülei csak két évig éltek együtt, 1964-ben pedig el is váltak. Obama édesapja visszatért Kenyába, és 1982-ben bekövetkezett haláláig már csak egyszer találkozott a fiával. A válás után Dunham egy indonéz diákhoz, Lolo Soetoróhoz ment feleségül. Miután Indonéziában Suharto elnök került hatalomra, hazahívta az összes külföldön tanuló diákot, így Soetorónak is vissza kellett térnie hazájába. Az ifjú Obama édesanyjával együtt követte őt Indonéziába. Négy éven keresztül Jakartában éltek, ahol két általános iskolát is látogatott, ezalatt a Koránt is tanulmányozta.

Obama 1971-ben, tízévesen Honoluluba költözött anyai nagyszüleihez, Madelyn és Stanley Armour Dunhamhez. Egy magániskolában tanult, ahol 1979-ben kiváló eredménnyel tette le az érettségit. Édesanyja 1972-ben tért vissza Hawaiira, 1977-ben viszont újra Indonéziába ment, hogy ott antropológusként dolgozzon. 1994-ben végleg Hawaiira költözött, itt halt meg rákban egy évvel később.

Egyetem és munka

A középiskola elvégzése után, 1979-ben, Obama Los Angelesbe költözött hogy az Occidental Collegeben tanuljon. Két év után a New York-i Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1983-ban végzett, nemzetközi kapcsolatok szakon. Több éven keresztül különféle szervezeteknél dolgozott New Yorkban majd Chicagóban. 1985 és 1988 között szervezőként tevékenykedett. 1988-ban először utazott Európába három hétre, később több mint egy hónapra Kenyába ment. Belépett a Harvard Law Schoolba, ahol a Harvard Law Review című szaklap első afroamerikai elnöke lett. A nyári szünidőkben különféle jogi cégeknél alkalmazták. Egyetemi évei után visszatért Chicagóba. A 2004-es szenátusbeli megválasztásáig 12 éven keresztül tanított jogtudományt a Chicagói Egyetemen.

Politikai pályája

A politikával 1992-ben, Illinois-ban került kapcsolatba. Chicagóban ő szervezett egy politikai kampányt az afroamerikaiak választási regisztrációjával kapcsolatban, ami 150 000 embert mozgatott meg. 1996-ban Chicago déli választókörzetéből bekerült Illinois állam szenátusába, ahol az állami egészségügyért felelős bizottság élére került.

Képviselősége alatt meggyőződéses baloldali liberálissá és szociálpolitikussá vált. Többedmagával törvényt kezdeményezett a szegény családok megsegítésére, ezenkívül dolgozott egy törvénytervezeten, ami a betegbiztosítás nélküli embereket segítette. Támogatott homoszexuális-szervezeteket is, és közbenjárására emelték az AIDS-ellenes felvilágosítás és kezelés normatíváját.

2000-ben Bobby Rush ellen vesztett a képviselőházi helyért zajló versenyben, 30%-kal végzett. 2002-ben ellenjelölt nélkül választották be újra Illinois állam szenátusába. Mindvégig az iraki háború ellen volt; egy alkalommal „hülye háború”-nak nevezte.

Szenátusi kampánya

Obama 2002 közepétől fontolgatta, hogy jelölteti magát a szenátusba, de ezt hivatalosan csak 2003 januárjában jelentette be. Mivel a hivatalban levő republikánus Peter Fitzgerald és demokrata elődje, Carol Moseley Braun sem indult, széles körű küzdelem alakult ki 15 jelölt között. Obama az előválasztási kampány alatt is több fontos személyiség és két neves újság, a Chicago Tribune és a Chicago Sun-Times támogatását élvezte. A demokrata előválasztáson, 2004 márciusában, a szavazatok 52%-ával nyert.

Miután Jack Ryan republikánus jelölttel kapcsolatban több kényes dokumentum is előkerült a kampány során, az kénytelen volt visszalépni. A helyére hosszas keresgélés után Alan Keyes került. Obama előnye már jóval a választások előtt akkora volt riválisával szemben, hogy más államok demokrata jelöltjeinek segíthetett jelenlétével és a kampányban el nem költött pénzével is.

A választást végül elsöprő fölénnyel, 70%-kal nyerte Keyes 27%-ával szemben.

Szenátusi tevékenysége

2005. január 4-én kezdte meg hivatali idejét a szenátusban. Az első hónapjai a posztján való elhelyezkedéssel teltek, ekkor nem voltak látványos akciói. Condoleezza Rice külügyminiszterré való kinevezését azonban támogatta, amivel többen nem értettek egyet. 2005 márciusában megalapította saját Political Action Committeejét, vagyis lobbiszervezetét.

A 2005-ös és a 2006-os évben 12 törvénytervezetet kezdeményezett, és további 427-et támogatott. 2007 januárjában olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami visszahívná az amerikai csapatokat Irakból.

Obama az egészségügyi, a külügyi, a munkaügyi, a védelmi, valamint a veteránok bizottságának volt tagja.

Elnökválasztási kampánya

2008-as kampány thumb|right|250px|Barack Obama kampánya során, 2008. február 4-én, mögötte Caroline Kennedy, Rosa Delauro és Chris Murphy kongresszusi képviselők Obama hivatalosan 2007. február 10-én, az illinoisi Springfieldben jelentette be, hogy indul a 2008-as amerikai elnökválasztáson. Kampánya az iraki háború gyors befejezésére, az energiafüggetlenség növelésére és az egészségügy megreformálására épült.

A választási kampánya során Obama kampánystábjához rekord mennyiségű támogatás érkezett. A Demokrata Párt előválasztásai során Obama számos jelölttel találta szemben magát. Az első előválasztások után a küzdelem Obama és Hillary Clinton szenátor között éleződött ki, akik az előválasztásokon csaknem azonos számú államban nyertek, így a demokrata elnökjelölt személye sokáig eldöntetlen maradt. 2008. Június 3-án Obama átlépte a szükséges delegáltak számának határát és így csaknem biztossá vált, hogy ő vezeti majd a demokratákat az elnökválasztáson. Még aznap győzelmi beszédet tartott a minnesotai St. Paulban. Clinton június 7-én függesztette fel elnökválasztási kampányát és biztosította Obamát a támogatásáról. Attól kezdve kampánya a republikánus jelölt, John McCain elleni harcra összpontosított.

Június 19-én Obama korábbi ígérete ellenére elutasította választási kampányának állami finanszírozását és az ezzel járó korlátokat és kötelezettségeket. Így míg ellenfele, McCain betartva egy hasonló ígéretet az államilag a jelöltek számára megállapított 84.1 millió dollárból gazdálkodott, Obama ennek többszörösét költötte el kampányra, a megszerzett magán pénzadományok révén.Az állami finanszírozás rendszerével a nagyvállalatok és lobbisták által a rendszerbe áramoltatott pénzek mennyiségét és így befolyását akarták eredetileg visszaszorítani. 2008. augusztus 23-án Joe Biden külpolitikában jártas delaware-i szenátort választotta alelnökjelöltjének. A demokraták nemzeti gyűlésén, a coloradói Denverben Obama korábbi ellenfele, Hillary Clinton beszédében Obama támogatását kérte a küldöttektől. Augusztus 28-án 84 000 támogatója előtt mondott beszédet Denverben. A világszerte több mint 38 millió ember által követett beszédben elfogadta a Demokrata Párt elnökjelölését és ismertette választási programját.

Miután a republikánusok McCaint jelölték elnöknek, 2008 szeptemberében és októberében a két jelölt három televíziós vitában vett részt. A november 4-i választáson a lakosság által leadott szavazatok 53%-át és 365 elektori szavazatot szerzett McCain 173 elektori voksa ellenében. Győzelmét számos amerikai államban és városban az emberek az utcákra vonulva ünnepelték.

2012-es kampány Obama 2011-ben jelentette be az újraindítási szándékát. Hivatalosan Bill Clinton, a 2001 előtti demokrata elnök és Joe Biden demokrata párti alelnök jelölték Obamát, akinek a választáson ezúttal a republikánus Mitt Romney, Massachusetts korábbi kormányzója volt az ellenfele. 2012. november 6-án Obama a szükségesnél jóval több, 332 elektori szavazatot nyert el, ami lehetővé tette az újbóli megválasztását. Franklin D. Roosevelt óta Obama második demokrata elnök, aki kétszer nyerte el a többségi szavazatokat Bill Clinton után.

Elnöksége

bélyegkép|jobbra|230px|Obama leteszi az elnöki hivatali esküt Beiktatása bélyegkép|230px|Obama első ciklusi elnökportréja 2009. január 8-án összeült a kongresszus, hogy összeszámolja az elektori szavazatokat. A hivatalos eredmények alapján Barack Obamát az Egyesült Államok megválasztott elnökének és Joe Bident pedig megválasztott alelnökének nyilvánították ki. 2009. január 20-án, 12.05-kor (közép-európai idő szerint 18.05-kor) tette le hivatali esküjét kétmillós tömeg előtt ugyanazzal a Bibliával, amivel Abraham Lincoln 1861-ben. Az Egyesült Államok alkotmányában foglaltak szerint azonban már 12:00-kor ő lett az ország következő elnöke. Mivel az eskü szövegét az elnököt eskető John G. Roberts főbíró, majd a szöveget utána mondó Obama is eltévesztette, az elnök másnap a Fehér Ház térképtermében megismételte az eskütételt.

Belpolitikája

bélyegkép|balra|230px|Obama rövid megbeszélést tart Rahm Emanuellel, fehér házi kabinetfőnökével, első teljes elnöki munkanapján

Az elnöki eskütétel után pár perccel Obama fehér házi kabinetfőnöke, Rahm Emanuel, visszavonta Bush elnök azon rendelkezéseit, amelyek még nem léptek érvénybe. 2009. március 9-én Obama semmissé tette a Bush-kormány azon lépését is, amely megtiltotta az őssejtkutatók állami támogatását.

Első hivatali napján Obama elrendelte a guantánamói fogolytáborban tartottak pereinek felfüggesztését 120 napra. A 2008-2009-es gazdasági világválság miatt még aznap befagyasztatta a Fehér Ház magas rangú munkatársainak fizetését, szigorította a lobbizásra vonatkozó szabályokat, így például megtiltotta, hogy a kormány tagjai bármilyen jellegű ajándékot vegyenek át lobbistáktól. 2009. január 22-én Obama aláírta a guantánamói börtön bezárására vonatkozó utasítást, egyéves határidőt szabva a bezárásra. Ugyanakkor 2010 szeptemberében Obama elismerte, a guantánamói börtön bezárására tett ígéretét nem sikerült beváltani, a börtön továbbra is üzemel.Obama admits he has 'fallen short' on Guantanamo Egy nappal később az elnök feloldotta azt a korlátozást, miszerint az Egyesült Államok nem ad anyagi támogatást olyan nemzetközi szervezeteknek, amelyek abortuszt végeznek, maguk finanszíroznak ilyen tevékenységet, vagy akár felvilágosítást adnak a terhességmegszakításról.