Kortrijk (hivatalos holland név, franciául: Courtrai; latinul: Cortoriacum) belga város és községi önkormányzat Nyugat-Flandria területén. A helyi önkormányzat fennhatósága alá tartoznak Kortrijkon kívül Aalbeke, Bellegem, Bissegem, Heule, Kooigem, Marke, és Rollegem települések is. A város a Leie folyó (francia nyelven: Lys) mentén fekszik, Genttől délnyugatra kb. 42 kilométerre. Az óváros egy részét, ami a folyó szigetén terül el, lakói a 17. század végén, a magyarországi Buda visszafoglalása után kortrijki Budának nevezték el. thumb|left|Kirtrijk-ban
Történelme
A várost Cortoriacum néven a rómaiak alapították a Lys folyó egy fontos gázlója védelmére, a város maga tipikus gallo-román településként (vicus) fejlődött a közeli katonai helyőrség mellett.
A 9. században II. Balduin flamand gróf erősítette meg a várost a normann támadások ellenében. 1190-ben Kortrijk szabad királyi városi előjogokat kapott Elzászi Fülöp flamand gróftól. Ezt követően a város rohamos fejlődésnek indult és a lakosság növekedése miatt új városfalakat kellett felhúzni, ezek egy része még ma is látható (az ún. Broeltorens). A városfal többi részét 1684-ben XIV. Lajos francia király katonái rombolták le.
A 13. században Portugál Ferdinánd, Flandria grófja és unokatestvére, VIII. Lajos francia király közötti küzdelmek miatt a város szinte teljesen elpusztult. A Ferdinándot követő flamand grófok hamarosan újjáépítették a várost. Ezt követően Kortrijk hamarosan a gyapjúfeldolgozásra épülő flamand textilipar egyik legjelentősebb központja lett.
Az aranysarkantyús csata
1302-ben a közeli Brugge városában felkelés tört ki a francia uralom ellen. Flandria korábban önálló tartomány volt, bár a flamand grófok névleg a francia király hűbéresei voltak. 1302. május 18-án a felkelők lemészárolták a város francia lakosságát és a francia helytartó, Jacques de Châtillon seregének egy részét, amit IV. Fülöp francia király nem hagyhatott bosszulatlanul.
A francia király serege II. Róbert, Artois grófja vezetésével Kortrijk közelében ütközött meg a jórészt gyalogos katonákat és városi milicistákat felvonultató flamandokkal. A csatatérről összegyűjtött aranyozott sarkantyúkról elnevezett aranysarkantyús csata kiemelkedő flamand győzelemmel zárult. 1973 óta a belgiumi flamand közösség ezen a napon ünnepli hivatalos napját.
1323-ban újabb felkelés tört ki Flandriában, ez alkalommal I. Lajos flamand gróf ellen. IV. Fülöp felhasználta az alkalmat az újabb beavatkozásra, és az 1328-as casseli csata után ismét elfoglalta Flandria jelentős részét. I. Lajos fia és utóda, II. Lajos 1381-ben rövid időre visszafoglalta a várost Artevelde Fülöptől, de a következő évben a franciák a roosebekei csata eredményeként ismét megszerezték Kortrijkot. A csatározások során a város súlyos károkat szenvedett.
A 15. századtól napjainkig left|thumb|A kortrijki városháza A 15. század során a város ismét a flamand textilipar egyik sikeres és gazdag központjává fejlődött a burgundiai hercegek uralma alatt. Burgundiai Mária 1482-es halálát követően a francia királyok ismételten kísérletet tettek a város feletti uralom megszerzésére. A város 16. századi történelmét meghatározta a Hollandiában 1539-ben a spanyol uralom ellen kirobbant felkelés és V. Károly spanyol király súlyos áldozatokkal járó megtorló hadjárata, valamint a Reformációt követő háborúk. XIV. Lajos francia király uralkodása alatt a várost hatvan év alatt összesen ötször foglalták el a franciák, míg végül az 1713-as utrechti béke a város és a környező területeket az osztrák Habsburgoknak juttatta.
Az 1789-es francia forradalom és az azt követő napóleoni háborúk után a város ismét fejlődésnek indult, elsősorban a lenvászon-termelésnek köszönhetően, ugyanis a Lys folyó savassága éppen megfelel a lenfeldolgozás követelményeinek. A várost súlyos tüzérségi támadások érték 1917-ben, de a legnagyobb pusztítást a szövetséges erők légitámadásai okozták 1944-ben. A város legnagyobb részét a II. világháborút követően újjá kellett építeni.
Látnivalók left|thumb|Kortrijk főtere, háttérben a Szt. Márton templom thumb|left|A Miasszonyunk-templom (Onze-Lieve-Vrouwekerk te Kortrijk)
A főtéren álló, késő gótikus, korai-reneszánsz stílusú városháza homlokzatát a flamand grófok szobrai díszítik. A közelben álló, az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított harangtornyotID 943-011 a római isten, Mercurius (az utazók és kereskedők védelmezője) szobra díszíti. A Szt. Márton templom a 13. században épült, de egy tűzvészt követően a 15. században átépítették. Tornyában ma 48 harangból álló harangjáték található. Szintén az UNESCO világörökséghez tartozik a beguinek rendháza,ID 855-013 amely egyenesen a 17. századba röpíti vissza a látogatókat. Az 1211-ben elkészült Miasszonyunk-templomban (Onze-Lieve-Vrouwekerk) állították ki az 1302-es csata után zsákmányolt arany sarkantyúkat. A sarkantyúkat 1304-ben IV. Fülöp visszaszerezte, de itt látható Anton van Dyck egyik festménye („The Erection of the Cross”). Szintén az 1302-es csatának állít emléket a „Maiden of Flanders” nevet viselő köztéri szobor. Kortrijk középkori történelmére emlékeztet még a Miasszonyunk-kórház (Onze-Lieve-Vrouwehospitaal), illetve a középkori várfalak egyetlen ma is látható maradványa, a Broel-tornyok (Broeltoren), közöttük a Lys folyón átívelő híddal.
right|thumb|A középkori városfal maradványai, a Broel-torony
TREZOOR néven egyesítették a 2010-es évektben a város korábbi önálló múzeumait, a textilmúzeumot, a Kortrijk 1302 nevű gyűjteményt és a korábbi Broelmuseumot. A gyűjtemények kutatók számára tanulmányozhatók, illetve egy részük online is elérhető.https://www.kortrijk.be/stadsarchief/musea
right|thumb|A beguin rendház épülete Kirtrijk-ban
A város szülöttei Brienne-i III. János, Eu grófja Hendrik Conscience, flamand író Carl Colpaert, filmrendező Edmée Daenen, popzenész Stefaan De Clerck, flamand politikus, Kortrijk polgármestere Ernest Gambart, műkereskedő Carl de Keyzer, fényképész Pierre de La Rue, Reneszánsz korabeli zeneszerző Ann Demeulemeester, divattervező Sophie de Schaepdrijver, történész Ernest Gambart, műkereskedő Guido Gezelle, költő Piet Goddaer, Ozark Henry énekese Gilles Joye, zeneszerző, francia–flamand iskola Xavier Malisse, teniszező Laurence Courtois, teniszező Morris, a Lucky Luke képregény megalkotója Jan Palfyn (1650–1730), doktor, sebész, a sebészeti fogó megalkotója Louis Robbe (1806–1887), festő Jacob Savery (1565-1603), festő Roelant Savery (1576–1639), festő Stijn Streuvels (1871–1969), író Jacobus Vaet, zeneszerző, francia–flamand iskola Guido van Gheluwe (1926–), a belga Orde van den Prince alapítója Vincent Van Quickenborne (1973–), politikus: Belga miniszter, a flamand liberális Open VLD párt tagja Emmanuel Vierin (1869–1954), festő George Washington, az instant kávé feltalálója Stoffel Vandoorne (1992–), autóversenyző
Felsőoktatás A Leuveni Katolikus Egyetem egyik campusa (Katholieke Universiteit Leuven Campus Kortrijk – K.U.L.A.K) a Kortrijkban található.
Testvértelepülések Kortrijk az alábbi városokkal létesített testvérvárosi kapcsolatot: Frascati Olaszország Bad Godesberg Németország (1964) Windsor and Maidenhead Egyesült Királyság Saint-Cloud, Franciaország Lahor, Pakisztán, (1993) Greenville, Dél-Karolina USA
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kortrijk városának hivatalos lapja Kortrijk a GoogleMap oldalán A Leuveni Katolikus Egyetem kortrijki campusa IKortrijk-Wevelgem (Belgium) nemzetközi repülőtér (angol nyelvű oldal) Busworld – A világ egyik legnagyobb autóbusz-kiállítása Kortrijk Flying Club KV Kortrijk futball klub
Kategória:Flandria települései Kategória:Nyugat-Flandria