A rendbontás a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozó büntetendő cselekmény, e bűncselekmény sérti a nyilvános rendezvények biztonságához, lebonyolításának zavartalanságához fűződő társadalmi érdeket.
Magyar szabályozás Btk. 271/A. § (1) Aki a nyilvános rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (4) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan kulturális és sportrendezvény, amely a közönség számára azonos feltételek mellett nyitva áll.
Passzív alany A bűncselekmény passzív alanya – a sérelem elszenvedője – csak a nyilvános rendezvény rendezője lehet. Zártkörű rendezvényen tehát nem valósítható meg ez a bűncselekmény.
Elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartása a nyilvános rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseivel szembeni ellenállás tanúsítása. Az ellenállásnak erőszakot vagy fenyegetést kell tartalmaznia. Az erőszaknak személy ellen kell irányulnia. A bűncselekmény csak nyilvános helyen követhető el.
Szubszidiaritás A rendbontás szubszidiárius bűncselekmény, megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha más súlyosabb bűncselekmény nem következik be.
Speciális büntetés E bűncselekmény a köznyugalmat súlyosan zavaró jellege miatt indokolt, hogy az elkövetőt egy vagy több helységből távol tartsák, rendbontás esetén kitiltásnak is helye van.
Kategória:Büntetőjog Kategória:Bűncselekmények