bélyegkép|jobbra|250px|Fejlődési alakok
A szőrtüszőatkafélék (Demodecidae) a pókszabásúak (Arachnida) osztályában a bársonyatka-alakúak (Trombidiformes) rendjének egyik családja. A család egyetlen neme a szőrtüszőatka (Demodex).
Megjelenésük, felépítésük Kicsiny, szabad szemmel nem látható, csökevényes lábú, szemek és légzőnyílások nélküli atkák.
Életmódjuk, élőhelyük Emlősök (rovarevők, denevérek, főemlősök, rágcsálók, páratlanujjú patások és párosujjú patások) szőrtüszőiben élnek. Rendszerint testi érintkezéssel terjednek.
Emberben élősködő fajaik Az emberen két faj terjedt el, a Demodex folliculorum és a D. brevis. Testhosszuk mintegy 0,3-0,4 mm, leginkább az arcbőrben, és főként a szempillák és a szemöldök szőrtüszőiben élnek.
További fajok és gazdafajok Demodex canis, kutya Demodex injai, kutya Demodex cati, macska Demodex phylloides, házi sertés, vaddisznó Demodex gatoi, macska Demodex tauri, szarvasmarha Demodex bovis, szarvasmarha Demodex caballi, ló Demodex equi, ló Demodex caprae, kecske Demodex ovis, juh Demodex criceti, aranyhörcsög Demodex flagellurus, házi egér Demodex arvicolae, házi egér Demodex caviae, tengerimalac
Patogenitás Vadon élő állatokban és külterjesen tartott háziállatokban előfordulásuk többnyire tünetmentes. Az intenzíven tenyésztett háziállatokban és az emberben a szintén jellemző tünetmentes előfordulás mellett olykor orvosilag is értékelhető tüneteket, betegséget okozhatnak.
Emberben a fiatal korcsoportoknak csak kis hányada fertőzött, de az idősek körében a fertőzöttek aránya meghaladja a 90%-ot. A szőrtüszőatkák testében él a Bacillus oleronius nevű baktérium, egyes vélemények szerint e baktérium jelentős szerepet játszik az arcbőr rosacea néven ismert elváltozásának kialakulásához.
Egyes török és kínai vizsgálatok kapcsolatot mutatnak a Demodex-fertőzés és a basalsejtes rák (basal cell carcinoma) előfordulása között. Nem világos, hogy ez vajon ok-okozati összefüggésre utal-e. Elképzelhető, hogy a legyengült immunrendszerű emberekben mindkettő nagyobb eséllyel fordul elő, és ezért gyakoribb az együttes előfordulásuk, mint az véletlen alapon várható volna.
Források Kotlán S, Kobulej T 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503. Lacey N, Delaney S, Kavanagh K, Powell FC 2007. Mite-related bacterial antigens stimulate inflammatory cells in rosacea. The British Journal of Dermatology, 157, 474-481. Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318. Rufli T, Mumcuoglu Y 1981. The hair follicle mites Demodex folliculorum and Demodex brevis: biology and medical importance. A review. Dermatologica, 162, 1-11. Sun J et al. The relationship between infestation of Demodex folliculorum and epidermal neoplasm on face. Zhongguo Ji Sheng Chong Xue Yu Ji Sheng Chong Bing Za Zhi, 23, 428-31. Erbagci Z et al. 2003. High incidence of demodicidosis in eyelid basal cell carcinomas. Int. J. Dermatol. 2003, 42, 567–571.
Kategória:Atkák Kategória:Pókszabásúcsaládok Kategória:Paraziták Kategória:Fertőző betegségek