Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. – Budapest, 2006. április 20.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító.
Élete Korán árván maradt,Kántortanító apja 1944-ben a háborúban eltűnt. ezért már tízévesen kántor-orgonistaként pénzkeresésre kényszerült. Még csak 14 éves volt (1954), amikor Hazafelé című verse megjelent a Fejér Megyei Hírlapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban töltötte. Már a sárkeresztúri iskolában a fiatal fiú kezébe került az Irodalmi Újság, a Csillag és az Új Hang, tehát igen korán olvasta az irodalmi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyült érdeklődése. Az 1956-os forradalom történései megragadták. Verseket is írt, de ezeket – szerencséjére – nem közölték. Részt vett több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez közeli Csórra élelmiszert és ruhát vitt, és gyűjtött a Pesten küzdőknek. 1958–59-ben Budapesten segédmunkásként, 1961–62-ben Bokodon az erőmű kultúrosaként dolgozott, majd 1964-ben az ELTE Bölcsészkarán végzett, magyar–könyvtár szakon. Egyre közelebb került az irodalmi élethez, az 1960-as évek közepén része volt a Tiszta szívvel című antológia megszületésében. Verseit az Új Írás és a Napjaink közölte, s csakhamar kialakult az a szellemi közeg, amely a „Hetek” néven lett ismert a magyar költészetben. Rajta kívül ide tartozik Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon. Az ő számukra a József Attila-i hagyomány épp oly fontos mind morális, mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek tekintett Illyés Gyula, majd Nagy László vagy Juhász Ferenc lírája. Közöttük költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus magyar nyelv, valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.
Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ban jelent meg. 1968–69-ben Lengyelországban volt ösztöndíjas. Itt szerzett lengyel nyelvtudását ottani művek fordításában hasznosította. Legjelentősebb fordítása Adam Mickiewicz lengyel költő óriáseposza, az Ősök, amelyet 2000-ben „archaizálva” újrafordított.Magyarra először Pákozdy Ferenc fordította 1963-ban. A monumentális, 57 férfi és 17 női szereplőből, felnőtt és gyerekkarból álló, a világirodalom leghosszabb, több száz soros monológját tartalmazó verses drámájáról a szerző azt írta, hogy csak arénában lehet előadni, ritkán is játsszák. 2000. április 11-én a Thália Színházban Vidnyánszky Attila rendezésében mutatta be a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata.
Az 1970-es évek közepéig költészetében a dalforma az uralkodó, később töredezettebb, kihagyásos szerkezetek jelentek meg nála. Kedvelte az archaizmusokat, a folklórt, a szójátékokat, a rokonértelmű szavakat. Aktív tagja volt a finnugor költők nemzetközi társaságának.
1971–1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s 1975–1977-ig a Papíripari Vállalat népművelője. Volt könyvtáros is a Ganz–MÁVAGnál, valamint főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál az 1990-es években. 1978–1991-ig dolgozott az Élet és Irodalom szerkesztőségében munkatársként, főmunkatársként, majd rovatvezetőként. Tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének, 1994–2000 között pedig munkatársa a Magyar Naplónak. A rendszerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott. A Magyar Versmondók EgyesületénekA Magyar Versmondók Egyesületének honlapja tiszteletbeli elnöke, a Kaleidoszkóp VersFesztiválnakA Kaleidoszkóp Versfesztivál honlapja fővédnöke volt. A Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Róla nevezték el a 2008-ban alapított Bella István-díjat.
Bella Istvánt 2003-ban választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.
Művei bélyegkép|<center>Bella István sírja a Farkasréti temetőben (6/7-1-91). Alkotók: Kontur András és Kő Pál. Szaggatott világ; Magvető, Budapest, 1966 (Új termés) Az ifjúság múzeuma; Magvető, Budapest, 1969 Hetedik kavics; Magvető, Budapest, 1975 Igék és igák; Magvető, Budapest, 1977 A zöld pizsamabéka; ill. Kovács Péter; Móra, Budapest, 1979 Emberi délkörön. Bella István versei; Magvető, Budapest, 1982 Az ég falára. Válogatott versek; Magvető, Budapest, 1984 Áni Máni naptára; ill. Kovács Péter; Móra, Budapest, 1985 Az ének megmarad. Hetek. Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőző Simon versei; vál., szerk., utószó Zimonyi Zoltán; BAZ Megyei Tanács–II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár–Művészeti Alap, Miskolc–Budapest, 1985 Az arcom visszakérem; Magvető, Budapest, 1988 Képszavak; kép Szebeni András, szavak Bella István; Iris, Budapest, 1988 Sárkeresztúri ének; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1989 Arccal a földnek; Magvető, Budapest, 1991 Testamentom; Zrínyi, Budapest, 1992 Hú-péri-hú Öreg. Vogul és osztják teremtésénekek, sorsénekek és medveénekek Bella István fordításában; Littera Nova, Budapest, 1996 (Horizont könyvek) A csodaszarvas. Szertartásjáték két részben; P. Komáromi Mária, Budapest, 1996 Szeretkezéseink. Régi és új szerelmes-versek; Beza BT., Budapest, 1996 Ábel a sivatagban; Beza BT., Budapest, 1998 Tudsz-e még világul? Összegyűjtött versek; Beza BT., Bp., 1999 Margit-passió; jegyz. Duró Győző; Árgus, Székesfehérvár, 2000 Áni Máni, a zoknihalász; Beza BT, Budapest, 2001 Szebeni András: Székesfehérvár; Bella István írásával (angol és német nyelven is); Alexandra, Pécs, 2003 (Látott dolgok…) Szebeni András: Szeged; Bella István írásával (angol és német nyelven is); Alexandra, Pécs, 2004 (Látott dolgok…) Mintha tükrök között beszélnék. Hátrahagyott versek; szerk. Hegedős Mária; Felsőmagyarország, Miskolc, 2007 Bella István; szerk. Zsille Gábor; Napkút–Cédrus Művészeti Alapítvány–PIM, Budapest, 2007 + CD (Hang-kép-írás) Áni Máni rádiózik; Timp, Budapest, 2008 (Timp széptár) Aki ivott az ég vizéből. Interjú, versek, fotók; riporter Zsille Gábor; Magyar Napló, Budapest, 2009
Díjai, elismerései bélyegkép|<center>Bella István emléktáblája KISZ-díj (1969) József Attila-díj (1970, 1986) Az Év Könyve Jutalom (1988) Déry Tibor-díj (1988) Jósika Miklós-díj (1990) Magyar Művészetért díj (1992) A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség Nívódíja (1993, 1995, 1996) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994) Horizont-díj (1996) Déry Tibor-díj (1988) Arany János-díj (2000) Kossuth-díj (2001)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó A magyar irodalom évkönyve, 2006 Bakonyi István: Bella István, 2001 Bella István; szerk. Zsille Gábor; Napkút–Cédrus Művészeti Alapítvány–PIM, Budapest, 2007 (Hang-kép-írás) + CD "Súlytalanság fátyla". Bella István emlékezete; vál., szerk. Zsille Gábor; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2011
További információk Bella István méltatása a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján Bella István profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjáról Kortárs Irodalmi Adattár [ Kortárs magyar írók]
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Magyar ifjúsági szerzők Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Arany János-díjasok Kategória:Déry Tibor-díjasok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Székesfehérváriak Kategória:1940-ben született személyek Kategória:2006-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar Művészetért díjasok Kategória:Hetek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei