A Beşiktaş Jimnastik Kulübü (, IPA: ), ismertebb nevén Beşiktaş, egy török sportegyesület, mely leginkább labdarúgó csapatáról ismert, de van kosárlabda, kézilabda, röplabda és sakk osztálya is. Az egyesület központja az Beşiktaş Tüpraş Stadion, mely Isztambulban, a Boszporusz partján, a Dolmabahçe palota közelében található. Az egyesület Isztambul Beşiktaş negyedéről kapta a nevét. A hagyomány szerint a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk Beşiktaş-szurkoló volt, a Fenerbahçe szerint viszont a kék-sárgáknak drukkolt.
Története Alapítása A Beşiktaş története 1902-ben kezdődött, Isztambul Beşiktaş kerületének Serencebey mahalléjában, Oszmán pasa váliA váli, vagy beglerbég a vilajet első tisztviselője, az oszmánok Medine muhafızı (Medina védelmezője) néven is szólították őket. udvarházának kertjében. 22 fiatal kezdett el testnevelő-gyakorlatokat folytatni itt, a hét néhány napján. II. Abdul-Hamid szultán mindenfajta politikai és egyéb csoportosulástól rettegett, így a csendőrség a fiatalokat tiltott gyülekezés vádjával letartóztatta, de mivel a váli két fia és más, a portához közel álló személyek fiai is részt vettek a gyűléseken, elengedték őket. Néhány magas rangú tisztviselő is kiállt a fiatalok mellett, és enyhítő körülménynek számított, hogy nem futballoztak, amit abban az időben rossz szemmel néztek az oszmánok, csupán testerősítő gyakorlatokat végeztek, valamint birkózással, gimnasztikával és súlyemeléssel foglalkoztak.
1903-ban, különleges engedéllyel jöhetett létre a Bereket Jimnastik Kulübü, melynek nevét 1909-ben Beşiktaş Osmanlı Jimnastik Kulübü-re változtatták. Fő szakterülete a birkózás, az ökölvívás, a vívás és az atlétika lett. Hivatalosan 1910. január 13-án regisztrálták, mint Törökország első sportegyesületét. Rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert, néhány éven belül már 150 sportoló edzett a Beşiktaş színeiben.
Színei és becenevének eredete
A Beşiktaş-ról úgy tartják, eredetileg piros-fehér színekben játszottak, és az I. Balkán-háború után, az ott elesett sportolók emlékére lett fehér-fekete sávos az egyenruhájuk, a klub fennállásának 100. évfordulóján azonban behatóbban tanulmányozni kezdték a Beşiktaş történetére vonatkozó dokumentumokat, és azt találták, hogy már a kezdetekben is a fekete-fehér színekben gondolkodtak az alapítók. Egy 1906-ból származó Beşiktaş-kitűzőn is már a fekete-fehér sávos címer látható, melyet francia mintára csináltattak. A kitűző felső részén arab betűkkel a Beşiktaş szó olvasható, jobb oldalon a J, bal oldalon pedig a K betű. Hátoldalán a Konstantinopolis szó látható.
A Beşiktaş Kara Kartallar, azaz „fekete sasok” beceneve a legenda szerint egy 1941-ben, a Süleymaniye csapata ellen játszott labdarúgó-mérkőzésen ragadt a csapatra, amikor az ellenfelet 6:0 arányban legyőzték. A tribünről egy Mehmet Galin nevű halász kiáltotta a csapatnak, hogy „Haydi Kara Kartallar. Hücum edin Kara Kartallar!”, vagyis „Gyerünk fekete sasok, támadjatok, fekete sasok!” A tribünön ülők követték a halász példáját, majd az újságírók is elkezdték fekete sasoknak hívni a klubot.
A labdarúgó-szakosztály kezdetei A klub történetének első néhány évében a labdarúgás nem szerepelt a szakosztályok között. Az 1910-es évek elején a fiatal sportolókat egyre jobban kezdte érdekelni ez az Európában népszerű sport, és elkezdtek egymás között labdarúgó-mérkőzéseket rendezni. Isztambulban ekkor már működött két labdarúgó-klub, a Valideçeşme és a Basiret. 1911-ben a Valideçeşme igazgatója, Ahmet Şerafettin Bey beolvasztotta labdarúgó-csapatát a Beşiktaş-ba. Nem sokkal később a Basiret is csatlakozott, így jött létre a klub hivatalos labdarúgó-szakosztálya, kezdetben négy csapattal. A balkáni háborúk, majd az első világháború kitörése azonban hosszú időre felfüggesztette nem csak a labdarúgók, de az egész klub tevékenységét is.
A klub elnökei Mehmet Şamil Osmanoğlu (1903–1908) Şükrü Paşa (1908–1911) Fuat Paşa (1911–1918) Fuat Balkan (1918–1923) Salih Bey (1923–1924) Ahmet Fetgeri Aşeni (1924–1926) Fuat Balkan (1926–1928) Ahmet Fetgeri Aşeni (1928–1930) Emin Şükrü Kurt (1930–1932) Abdülkadir Ziya Karamürsel (1932–1935) Fuat Balkan (1935–1938) Abdülkadir Ziya Karamürsel (1938–1939) Yusuf Ziya Erdem (1939–1941) Abdülkadir Ziya Karamürsel (1941–1942) Abdullah Ziya Kozanoğlu (1942–1950) Ekrem Amaç (1950) Salih Fuat Keçeci (1950–1952) Abdullah Ziya Kozanoğlu (1952–1955) Tahir Sögütlü (1955–1956) Danyal Akbel (1956–1957) Ferhat Nasır (1957) Nuri Togay (1957–1958) Enver Kaya (1958) Nuri Togay (1959–1960) Hakkı Yeten (1960–1963) Selahattin Akel (1963–1964) Hakkı Yeten (1964–1966) Hasan Salman (1966–1967) Hakkı Yeten (1967–1968) Talat Asal (1968–1969) Rüştü Erkuş (1969–1970) Nuri Togay (1970) Agasi Şen (1970–1971) Himmet Ünlü (1971–1972) Şekip Okçuoğlu (1972–1973) Mehmet Üstünkaya (1973–1977) Gazi Akınal (1977–1979) Hüseyin Cevahir (1979) Gazi Akınal (1979–1980) Rıza Kumruoğlu (1980–1981) Mehmet Üstünkaya (1981–1984) Süleyman Seba (1984–2000) Serdar Bilgili (2000–2004) Yıldırım Demirören (2004–)
Szakosztályok thumb|250px|A fekete sasok az İnönü Stadion tetején A klub első bajnokságát a torna szakosztály nyerte 1911-ben, az első labdarúgó-bajnoki címet 1919-ben szerezték az İstanbul Türk İdman Birliği Ligi elnevezésű helyi bajnokságon.
A Beşiktaşnak több aktív szakosztálya is van, a legnagyobb hangsúlyt azonban a labdarúgás kapja. Atlétika A klub atlétika-szakosztálya 1911-ben alakult, egymás után háromszor lett bajnok. 1916-ban isztambuli bajnok lett, 1918-ban pedig az Oszmán Birodalom Bajnoka címet is elnyerte. 1936–1945 között a klub tevékenysége szünetelt, az ötvenes és hatvanas években újra szép sikereket értek el.
Isztambul Bajnoka: 1911, 1912, 1913, 1916, 1919, 1920, 1921, 1929, 1930, 1932, 1958, 1960 Oszmán Birodalom Bajnoka: 1918 Kosárlabda A kosárlabda-szakosztály 1933-ban alakult, de 1936-ban feloszlott. 1940-ben újra létrehozták. Első sikerét az 1974–75-ös szezonban érte el, amikor megnyerte a Kosárlabda 1. ligát. A fekete-fehér kosárlabdázók 1999-ben a sportág harmadik legfontosabb európai versenyének számító Korać kupán negyeddöntőbe jutottak.
A női kosárlabdacsapat 1967-ben jött létre, 1970 és 1976 között hatszor lettek az isztambuli liga bajnokai. 1984-ben és 1985-ben a Kosárlabda Női Liga bajnokai lettek. A bajnokságot 20 évvel később, 2005-ben sikerült újra megnyerniük, 2007-ben pedig a Köztársasági Kupát is magukénak tudhatták.
További szakosztályok asztalitenisz birkózás bridzs evezés kézilabda labdarúgás röplabda ökölvívás sakk torna
Labdarúgó-szakosztály Eredmények Turkcell Süper Lig Szezon Helyezés 2001–2002 3. 2002–2003 1. 2003–2004 3. 2004–2005 4. 2005–2006 3. 2006–2007 2. 2007–2008 3. 2008–2009 1. Török bajnokság: Bajnok (15): *1956-1957, *1957-1958, 1959–1960, 1965-66, 1966–67, 1981-82, 1985–86, 1989-90, 1990–91, 1991-92, 1994–95, 2002-03, 2008-09, 2015-16, 2016-17 Második (14): 1962-63, 1963–64, 1964-65, 1967–68, 1973-74, 1984–85, 1986-87, 1987–88, 1988-89, 1992–93, 1996-97, 1998–99, 1999-00, 2006-07 Török kupa: Győztes (9): 1975, 1989, 1990, 1994, 1998, 2006, 2007, 2009, 2011 Döntős (6): 1966, 1977, 1984, 1993, 1999, 2002 Török szuperkupa: Győztes (8): 1967, 1974, 1986, 1989, 1992, 1994, 1998, 2006 Döntős (2): 2007, 2009
* 1956-ban és 1957-ben a Török Szövetségi Ligát (Turkish Federation bajnokság) nyerték meg, amit 2002-ben a Török labdarúgó-szövetség érvényes bajnoki győzelemnek ismert el.
Játékoskeret 2025. február 3-án lett frissítve:
Mezszám Név Nemzet Posztok Szül. év (kor) Megjegyzés: Kapusok 30 Ersin Destanoğlu török kapus 3. csapatkapitány 34 Mert Günok török kapus csapatkapitány-helyettes94 Göktuğ Baytekin török kapus 96 Emir Yaşar török kapus Hátvédek 2 Jonas Svensson norvég hátvéd 3 Gabriel Paulista brazil hátvéd 4 Onur Bulut török hátvéd 5 Tayyip Talha Sanuç török hátvéd 14 Felix Uduokhai német hátvéd kölcsönben az Augsburgtól 26 Arthur Masuaki kongói hátvéd 44 Fahri Ay török hátvéd 53 Emirhan Topçu török hátvéd 79 Emrecan Terzi török hátvéd 93 Arda Özüarap török hátvéd Középpályások 8 Salih Uçan török középpályás 15 Alex Oxlade-Chamberlain angol középpályás 18 João Mário portugál középpályás kölcsönben a Benficatól 20 Necip Uysal török középpályás csapatkapitány 22 Baqtijar Zajnytdinov kazah középpályás 23 Ernest Muçi albán középpályás 83 Gedson Fernandes portugál középpályás Csatárok 7 Milot Rashica koszovó középpályás 9 Semih Kılıçsoy török középpályás 17 Ciro Immobile olasz középpályás 19 Yakup Arda Kılıç török középpályás 27 Rafa Silva portugál középpályás 91 Mustafa Erhan Hekimoğlu török középpályás
Kölcsönben
# Név Nemzet Posztok Szül. év (kor) kölcsönben: meddig: Kapusok— Emre Bilgin török kapus kölcsönben a Fatih Karagrük-nál 2025. junius 30-ig Hátvédek — Tayfur Bingöl török hátvéd kölcsönben a Eyüpspor-nál 2025. június 30-ig — Emrecan Uzunhan török hátvéd kölcsönben a Antalyaspor-nál 2025. június 30-ig Középpályások — Cemal Demir török középpályás kölcsönben a Zonguldak Kömürspor-nál 2025. június 30-ig — Abdülmecid Dönmez török középpályás kölcsönben a Amavutköy Belediyespor-nál 2025. június 30-ig — Amir Hadžiahmetović bosnyák középpályás kölcsönben a Çaykur Rizespor-nál 2025. június 30-ig — Demir Ege Tıknaz török középpályás kölcsönben a Rio Ave-nél 2025. június 30-ig — Kartal Yılmaz török középpályás kölcsönben a Kayserispor-nál 2025. június 30-ig — Jean Onana kameruni középpályás kölcsönben a Genoa-nál 2025. június 30-ig — Can Keleş osztrak középpályás kölcsönben a Kasımpaşa-nál 2025. június 30-ig — Al-Muszrati líbiai középpályás kölcsönben a AS Monaco-nál 2025. június 30-ig Csatárok — Jackson Muleka kongói csatár kölcsönben a Al-Holúd-nál 2025. június 30-ig
Létesítmények Sportlétesítmények İnönü Stadion
Az egyesület stadionja az İnönü Stadion, mely Isztambul Beşiktaş negyedében található. Kapacitása összesen 32 086 fő. Tulajdonosa a török állam, de az 1998-ban az egyesülettel kötött lízingszerződés értelmében a stadion korlátlan használati joga a Beşiktaş J.K.-t illeti 49 évig.
A stadion Isztambul első modern stadionja volt, felépítése előtt a három nagy klubcsapat, a Beşiktaş, a Galatasaray és a Fenerbahçe a Taksim Stadionban játszottak, mely az oszmán-kori Taksim tüzérségi laktanya (Taksim Topçu Kışlası) falain belül épült, és a laktanya kerítését használták tribünként. 1939-ben a stadiont lebontották, helyén ma a Taksim park található. Az új stadion a Dolmabahçe palotától nem messze épült fel, és sokáig (az 1960-as évekig) mindhárom klubcsapat használta, amíg a rivális klubok stadionjai fel nem épültek.
Az İnönü Stadionban tartották a világ leghangosabb labdarúgó-mérkőzését egy Beşiktaş–Fenerbahçe találkozót, ahol a szurkolók 132 decibellel üvöltöttek.
2008 nyarán elkezdték a stadion bővítését, az eredeti falakat a műemléknek számító Eski Açık tribün kivételével elbontják, az új komplekszumban pedig többek között színház, konferenciaterem és ötcsillagos szálloda is helyet kap majd.
BJK Akatlar Sport- és Kulturális Komplekszum
Az Akatlar Komplekszum 8500 m²-en terül el, található itt fedett sportpálya, hat teniszpálya, fedett úszómedence, fitneszterem, tekepálya, bevásárlóközpont, étterem és fedett pakorló is. A létesítmény 3200 néző befogadására alkalmas, koncerteket is szoktak itt tartani, a kapacitás ilyenkor 4500 fő. A létesítményben főképp kosárlabda- és kézilabdamérkőzéseket rendeznek, a komplekszum megfelel a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) követelményeinek.
Ayazağa Yusuf Tunaoğlu Stadion A stadiont a klub volt igazgatói, Turgay Ciner és Zafer Yıldırım, valamint Mehmet Kazancı üzletember építtette, 2001-ben nyitották meg. A füves pályával rendelkező stadiont a Beşiktaş ifjúsági és gyerekcsapatai használják.
Süleyman Seba Sportcsarnok