Az állatkínzás a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, a jogszabály védi az állatokat a bántalmazástól, kínzástól. Az egyik leghíresebb állatkínzó Cséry Eszter, aki kiskorában óvónő anyja hatására állatokat ölt és kínzott, a saját unokatestvérét is pszichiátriára juttatta.

Út a büntetőjogi védelemhez A Nemzetközi Állatvédő Liga 1989. október 21-én fogadta el az Állati jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez nemcsak az állatkínzás tilalmával, hanem az állatokkal kapcsolatos pozitív bánásmódról (állatjólét, állati jogok is szól. Magyarországon az Országgyűlés 1998-ban alkotta meg az állatvédelmi törvényt.1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

A tényállás bevezetése E bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, 266/B. §-ként. A törvény indokolása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét. A szakasz sorszámát 2013. július 1-től 244. §-ra változtatták.

Az eredeti szöveg A Btk. 2013. július 1-je előtt hatályban volt szövege (266/B. §) szerint: Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.Btk. 266/B. § (1) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.Btk. 266/B. § (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.Btk. 266/B. § (3)

A hatályos magyar szabályozás A Btk. 2013. július 1-je óta hatályos szövege (244. §) szerint: (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

Az elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartásai a gerinces állat bántalmazása, olyan bánásmód alkalmazása, mely maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz. Az (1) bekezdés b, pontját csak állattartó követheti el: háziasított emlősállat (pl. ló, kutya, macska stb.) vagy egyéb veszélyes állat (tigris, óriáskígyó, skorpió) elűzése, elhagyása, kitétele. A (2) bekezdésben elkövetési magatartás, ha a vadászatot tiltott eszközzel vagy módon folytatnak, vagy a halászat tiltott eszközökkel vagy módon történik.

Joggyakorlat 11/2015. számú büntető elvi döntés: Nem valósul meg az állatkínzás, ha a terhelt olyan módon öli meg az állatokat, amely a háztáji gazdaságokban a baromfi levágásának tipikus módja [1978. évi IV. tv. 266/B. (1) bek. a) pontja]. 24/2018. számú büntető elvi határozat: I. Végszükség miatt nem valósítja meg az állatkínzás bűntettét, aki az emberek testi épségét, egészségét közvetlen támadással fenyegető kutyát lelövi [Btk. 15. § f) pont, 23. § (1) bek., 244. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont]. II. A támadás élőlény általi, más ellen irányuló ártó vagy veszélyeztető erőkifejtés, amellyel szemben helye van védekezésnek. Az állat általi támadással szembeni védekezés lehetősége pedig nem szűkebb, mint amikor a támadást ember hajtja végre [Btk. 22. § (1) bek., 23.§].

Jegyzetek

Források Büntető törvénykönyv

További információk Állatvédő.hu mindent az állatvédelemről Állatbarát Web Kuckó Orpheus Állatvédő Egyesület Thewrewk Árpád: Állatkínzás és állatvédelem; Franklin Ny., Budapest, 1887 Mezey Ödön: A ló szenvedéseiről, vagy emberek könyörtelenségéről és közömbösségéről!; Közlekedési Ny., Budapest, 1927 (Az állatok panaszkönyve) Melanie Joy: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat és viseljük a teheneket? Bevezetés a karnizmusba. A hitrendszer, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos állatokat megegyünk, másokat pedig ne; Angyali Menedék, Budapest, 2018 Petrétei Dávid–Schreiter Katalin–Tilki Katalin: Támpontok az állatkínzás nyomozásához; Ludovika Egyetemi, Budapest, 2021.

Kapcsolódó szócikkek Orvvadászat

Kategória:Állati jogok Kategória:Büntető törvénykönyv Kategória:Bűncselekmények