Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő (Colaptes auratus) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Alaszka és Kanada erdeinek északi határától egészen a Mexikói-öbölig és a Nagy-Antillákig honos. Elterjedési területén nagy számban fordul elő.
Az Amerikai Egyesült Államok Alabama államának hivatalos madara, mely becenevét, az „Aranyküllő állam” („Yellowhammer State”) elnevezést róla kapta.
Alfajai
Colaptes auratus auratus (Linnaeus, 1758) – Sziklás-hegység keleti részén Colaptes auratus cafer (Gmelin, 1788) Colaptes auratus chrysocaulosus Gundlach, 1858 Colaptes auratus collaris Vigors, 1829 Colaptes auratus gundlachi Cory, 1886 Colaptes auratus luteus Bangs, 1898 Colaptes auratus mexicanus Swainson, 1827 Colaptes auratus nanus Griscom, 1934 †Colaptes auratus rufipileus Ridgway, 1876
A mai rendszerezés szerint, a korábban alfajnak vélt Colaptes auratus mexicanoides-t önálló faji szintre emelték, Colaptes mexicanoides Lafresnaye, 1844 néven.http://www.iucnredlist.org/details/22726420/0
Megjelenése Testhossza 32-33 centiméter. Háta barna, fekete csíkos mintázatú. Hasoldala aranysárga, fekete pöttyökkel, tarkóján piros sáv látható. Merev tollai segítik a támaszkodást. Alfajtól függően fekete vagy vörös bajuszsávja van. Lába erős, meg tud vele kapaszkodni a fatörzseken. Négy ujja van, melyeken erős karmok helyezkednek el. Csőre hosszú, hegyes és erős, alkalmas a fészekodvak kivájására és a táplálékkeresésre. A tojó kinézete a bajuszsáv hiányától eltekintve megegyezik a hímével.
Életmódja Faodvakban fészkel és általában a talajon keres táplálékot. Tápláléka rovarok, főként hangyák, bogyók, csonthéjas termések és gyümölcsök.
Szaporodása Az ivarérettséget egyévesen éri el. A költési időszak tavasszal van. Évente egyszer költ. A fészekalj 5–10 fehér tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 14–16 napig kotlik. A fiatal madarak 25–28 nap után repülnek ki, de még egy hónapig a szülőkkel maradnak. bélyegkép|320px|A hímbélyegkép|175px|és a tojó
Jegyzetek
Források
– magyar neve – arany küllő Birding.hu – magyar neve – Északi hangyászküllő
További információk Képek az interneten a fajról
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 112.
Kategória:Colaptes Kategória:Madárfajok Kategória:Kanada madarai Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok madarai Kategória:Mexikó madarai Kategória:Guatemala madarai Kategória:Salvador madarai Kategória:Honduras madarai Kategória:Nicaragua madarai Kategória:Saint-Pierre és Miquelon madarai Kategória:Kuba madarai Kategória:A Kajmán-szigetek madarai