A Dimmu Borgir egy norvég szimfonikus black metal együttes, mely elsősorban Németországban, Portugáliában és a skandináv államokban népszerű. A kezdetben sötét, melankolikus és atmoszferikus black metalt játszó zenekar az idők során egyre több szimfonikus elemet vitt a zenébe, ezzel a színtér egyik legismertebb előadójává vált.
A név eredete A zenekar neve sötét várakat jelent, melyet egy valós helyszín inspirált: Izlandon valóban létezik egy Dimmuborgir nevű hely, mely vulkáni tevékenységek nyomán kísértetiesen hasonlít egy kénes gőzt lövellő tornyú várra.
Történet A zenekart 1993-ban alapította Shagrath, Silenoz és Tjodalv, hozzájuk csatlakozott rövidesen Brynjard Tristan és Stian Aarstad. A Dimmu Borgir karrierje 1994-ben kezdődött az Inn I Evighetens Morke című demóval. Ezt nem sokkal később követte a For All Tid elnevezésű, első nagylemezük. Shagrath ekkor még énekesként és gitárosként is érdekelt volt a dalok előadásában, Silenoz volt a másod-gitár poszton és Tjodalv dobos, Bjorn Tristan lett a basszusgitáros, a billentyűkért pedig Stian Aarstad volt felelős.
A For All Tid-et éles és kemény gitárszólók és nyers vokál jellemezte, ezzel a csapat követte az abban az időben divatos norvég vonalat. Azonban már ekkor kitűntek a többi együttes közül a hangsúlyos billentyűtémákkal, melyek egyfajta melankolikus hangulatot adtak a zenének. A számok tempója inkább lassú, a szövegek pedig kivétel nélkül norvégul íródtak.
Az 1996-ban megjelent második albumuk, a Stormblåst hatalmas sikert ért el az underground körökben. Az atmoszferikus zongora ellenére a riffek sokkal bonyolultabbak és gyorsabban lettek.
A Stormblåst megjelenése után a Dimmu Borgir a szövegeit angolul írja a mai napig, Shagrath szerint "hogy minél több emberhez eljusson az üzenetük a világban". A következő EP-jük, a Devil's Path Nagash, a The Kovenant tagja közreműködésével készült el. Stian Aarstad-ot, az eredeti billentyűst ugyanis megvádolták, hogy egy videójáték betétzenéjét használta fel a Sorgens Kammer című dalhoz. A távozás hivatalos indokaként azonban katonai szolgálatot tüntettek fel.
1997-ben az Enthrone Darkness Triumphant címet viselő albumuk kiadása nyomán a csapat rengeteg rajongót veszített el, miután a magukat "igazi black metalosoknak" tartó rajongók elfordultak tőlük. A gitárok itt már sokkal tisztábban szólnak, megjelennek a triggerek a doboknál és a tiszta énekhang, s a szintetizátor sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mint korábban. Az album külföldön is sikeres lett, nagyban köszönhetően az angol szövegeknek. A megjelenés után csatlakozott az együtteshez Astennu, egyelőre mint cseregitáros a koncerteken. A véglegesen távozott Stian Aarstadot pedig Mustis helyettesíti.
1998-ban a csapat egy, a Godless Savage Gardenfastennu címet viselő mini-CD-vel jött ki, mely tartalmaz két új dalt, két újrafeldolgozást, az Accept Metal Heart című dalának feldolgozását és három élő felvételt. A következő albumuk, a Spiritual Black Dimensions 1999-ben látott napvilágot. Nagash ekkor elhagyta a zenekart, hogy idejét a The Kovenant-nek szentelhesse, helyére száll be I.C.S. Vortex, a Borknagar egykori énekes-basszusgitárosa. Az ő hatására jelentek meg a tiszta részek a vokálban, de egyre több thrash metal-elem is mgjelent, leginkább az ausztrál származású Astennu hatására.
Tjodalv ezután személyes indokokra hivatkozva elhagyta a zenekart, megüresedett helyét Nicholas Barker töltötte be, aki ekkor még a Cradle of Filth-ben is zenélt. Astennu szintén kivált, őt az Old Man's Child zeneszerzőjével, Galderrel pótolták, aki agresszívabb karaktert adott a daloknak.
A következő lemezük, a Puritanical Euphoric Misanthropia felvételei a Göteborg-i Szimfonikus Zenekar közreműködésével jöttek létre. Ennél az albumnál találta meg a csapat a saját, máig jellemző stílusát. A gitárok és a dob immár tökéletesen tisztán szóltak. Shagrath egyre több színt vitt a vokálokba, néhol elektronikusan is megtámogatva azt. Ez az album hozta el a várva várt norvég Grammy-díjat a zenekar számára 2001-ben. Mindezek miatt megint sok rajongót vesztettek el, cserébe azonban sokat is nyertek, leginkább Észak-Amerikában. A Puritania című szám az együttes emblematikus dalává vált.
2003-ban látott napvilágot a következő albumuk, az erőteljes szimfonikus jegyeket mutató Death Cult Armageddon. A Mustis által komponált Progenies of the Great Apocalypse című, erősen szimfonikus hatású dal hatalmas sikert ért el. A lemezen 1996 után először norvég nyelvű számokat is találni: ilyen a Vredesbyrd és a Allehelgens Dod I Helveds Rike. Ez az album lett az első a black metal stíluson belül, melyből több, mint 100 000 példányt adtak el az Egyesült Államokban.
Hogy egy időre megnyugtassák a rajongókat, 2005-ben Shagrath és Silenoz elhatározták, hogy újra felveszik az 1996-os Stormblåst című albumot. Ez a lemez nem csak a legendás album számainak átdolgozott verzióját tartalmazza, hanem két bónusz dalt, és a 2004-es Ozzfesten felvett koncert DVD-jét is.
A Dimmu Borgir In Sorte Diaboli címet viselő korongja 2007. április 27-én jelent meg. Silenoz még a megjelenés előtt bejelentette, hogy semmilyen szimfonikus zenekar nem segédkezett a lemez elkészítésében. Mustis szerint ennek ellenére sokkal epikusabb lett az új album, mint ahogy várták. Ez a lemez értelmezhető egyfajta "vissza a gyökerekhez"-jellegű kanyarként az együttes pályafutásának történetében. Természetesen a szövegekben hozzák a már megszokott párbeszédet a Gonosszal, de még hangsúlyosabbak lettek a keresztényellenes szövegrészek (ez utóbbi különösen jól megfigyelhető az antichristus spiritualis és az inkvizíció témáiban: they say I'm the cancer on the back of inquisition). Az album hőse egyházi ember, akinek hite megrendül a szent iratokban. (A szövegek nagy részét Silenoz írta.) Zeneileg sokkal homályosabban szól, mint a Death Cult Armageddon, vagy akárcsak a Stormblåst újra kiadott változata, a dobok Hellhammernek köszönhetően gyorsabban szólnak, mint eddig. A gitárok legalább olyan hangsúlyosak, mint eddig, I.C.S. Vortex tiszta vokálja pedig szintén jelen van, ugyanúgy, mint a dallamos billentyűszólók. Az albumot a megjelenés földrajzi helye szerint látták el különböző bónuszdalokkal, azaz: The Ancestral Fever (Európa), The Heretic Hammer (Észak-Amerika), Black Metal (Japán).
Jelenlegi Tagok Shagrath (Stian Tomt Thoresen) – ének (1993–) Silenoz (Sven Alte Kopperud) – gitár (1993–) Koncertzenészek Daray (Darius Brzozowski) – dobok (2008–) Gerlioz (Geir Bratland) – szintetizátorok (2010-present) Victor Brandt – basszusgitár (2018–) Damage (Kjell Karlsen) – gitár (2025–)
Válogatott Diszkográfia Nagylemezek For All Tid (1994) Stormblåst (1996) Enthrone Darkness Triumphant (1997) Spiritual Black Dimensions (2000) Puritanical Euphoric Misanthropia (2001) Death Cult Armageddon (2003) In Sorte Diaboli (2007) Abrahadabra (2010) Eonian (2018) Grand Serpent Rising (2026) Fontosabb további kiadványok Inn I Evighetens Morke (EP, 1994) Live & Plugged Vol. 2. (split video, 1997) Godless Savage Garden EP (1998) Stormblåst MMV (2005) Forces of the Northern Night (koncert, 2017) Live at Dynamo Open Air 1998 (koncert, 2019)
Források Allmusic Biography Blabbermouth Darius Brzozowski
További információk Hivatalos oldal FaceBook Metal Archives (nem hivatalos)
Kategória:Norvég metalegyüttesek Kategória:Szimfonikusmetal-együttesek Kategória:Black metal együttesek Kategória:1993-ban alakult együttesek