A 2000-es Formula–1 világbajnokság volt az 51. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 2000. március 12-étől október 22-éig tartott, és tizenhét futamból állt. Michael Schumacher öt év után nyert újra világbajnokságot, ez egyben a Ferrari első egyéni bajnoki címet jelentette 1979 óta. A gyártók versenyét a Ferrari nyerte.
Ebben az évben debütált Luciano Burti, Gastón Mazzacane, Nick Heidfeld, és Jenson Button, valamint a Jaguar Racing. 1991 után tért vissza a versenynaptárba az amerikai nagydíj. Ez volt Johnny Herbert és Pedro Diniz utolsó Formula–1-es szezonja.
A 2000-es szezonban tizenegy nemzet huszonhárom versenyzője vett részt. Legnagyobb számban Brazília, Nagy-Britannia és Németország képviseltette magát, ők mind négy fővel voltak jelen. Mindössze egyetlen versenyzőcsere volt az egész idény során, emiatt rekordkevés, 23 versenyző vett részt az idényben. Ez volt a Peugeot utolsó szezonja is.
Az idény ezúttal is a McLaren és a Ferrari csatájáról szólt. Schumacher megnyerte az első három versenyt, miközben a McLaren versenyzőinek gondjai voltak a megbízhatósággal. Ezután azonban éppen Schumacher esett ki sorozatban háromszor, míg riválisai értékes pontokat szereztek. Az idény vége felé Häkkinen visszavágott, és úgy tűnt, újabb világbajnoki címet szerez. Azután az utolsó négy versenyt Schumacher megnyerte, és az idény utolsó versenyén, Japánban egy tiszta verseny döntött a bajnoki címről, az ő javára.
Csapatok és versenyzők Csapat Konstruktőr Modell Motor # Versenyző Fordulók Teszt pilóták West McLaren Mercedes McLaren-Mercedes MP4/15 Mercedes FO110J 1 Mika Häkkinen Összes 22px Olivier Panis 2 David Coulthard Összes 22px Scuderia Ferrari Marlboro Ferrari F1-2000 Ferrari 049 3 Michael Schumacher Összes 22px Luca Badoer 4 Rubens Barrichello Összes Benson and Hedges Jordan Jordan-Mugen-Honda EJ10EJ10B Mugen-Honda MF-301HE 5 Heinz-Harald Frentzen Összes Tomáš Enge 6 22px Jarno Trulli Összes HSBC Jaguar Racing F1 Team Jaguar-Cosworth R1 Cosworth CR-2 7 Eddie Irvine 1-9, 11-17 Luciano Burti Luciano Burti 10 8 Johnny Herbert Összes BMW WilliamsF1 Team Williams-BMW FW22 BMW E41 9 Ralf Schumacher Összes Bruno Junqueira Jörg Müller 10 Jenson Button Összes 22px Mild Seven Benetton Playlife Benetton-Playlife B200 Playlife FB02 11 22px Giancarlo Fisichella Összes Micuszada Hidetosi 12 Alexander Wurz Összes 22px Gauloises Prost Peugeot Prost-Peugeot AP03 Peugeot A20 14 22px Jean Alesi Összes 22px Stéphane Sarrazin 15 Nick Heidfeld Összes Red Bull Sauber Petronas Sauber-Petronas C19 Petronas SPE 04A 16 Pedro Diniz Összes Enrique Bernoldi Kimi Räikkönen 17 Mika Salo Összes Arrows F1 Team Arrows-Supertec A21 Supertec FB02 18 Pedro de la Rosa Összes Mark Webber 19 Jos Verstappen Összes 22px Telefónica Minardi Fondmetal Minardi-Fondmetal M02 Fondmetal RV10 20 Marc Gené Összes Fernando Alonso 21 Gastón Mazzacane Összes Lucky Strike Reynard BAR Honda BAR-Honda 002 Honda RA000E 22 Jacques Villeneuve Összes Darren Manning 23 Ricardo Zonta Összes
Valamennyi csapat 3 literes, V10-es elrendezésű motort használt, és mindannyiuk a Bridgestone abroncsaival versenyzett.
Csapatváltozások
Miután felvásárolta a Ford a Stewart csapatot, átkeresztelték Jaguar Racingre, a motorok pedig Cosworth néven futottak tovább. A csapat színe fehérből brit versenyzöldre változott. A Minardi a saját Ford motorjait Fondmetal névre keresztelte át, és a színeiket ők is radikálisan megváltoztatták fluorsárga-kékre. Ezzel egészen 2004-ig eltűnt a Ford a sportágból, amelyben 1967 óta szerepelt. A Williams megvált a Supertec motoroktól, és helyette leszerződtek a BMW-vel. A BMW több mint egy évtized kihagyás után tért vissza a sportágba. A BAR csapat is dobta ugyanezeket a motorokat, és a szintén több év kihagyás után visszatérő Honda partnerei lettek. Az Arrows csapat azonban éppen hogy Supertec motorokra váltott, miután felhagytak a Hart által készített, de saját néven futtatott motorok használatával.
Pilótaváltozások
Rubens Barrichello és Eddie Irvine helyet cseréltek: előbbi a Ferrarihoz, utóbbi a Jaguarhoz ment. Irvine-t az osztrák nagydíjon Luciano Burti helyettesítette. Damon Hill visszavonulása után Jarno Trulli került a helyére a Jordannél. A Prost csapatot a másik pilótája, Olivier Panis is otthagyta, így ők új versenyzőkkel kezdték az idényt: Jean Alesi a Saubertől jött, Nick Heidfeld pedig regnáló Formula–3000-es bajnokként. A Sauber Alesi helyére Mika Salót igazolta. A Williams egy teszten elért jobb eredménye miatt igazolta le Jenson Buttont Bruno Junqueira ellenében. Button a távozó Alex Zanardi helyére került. Toranoszuke Takagi helyén az Arrowsnál Jos Verstappen versenyzett. A Minardi leszerződtette Gastón Mazzacane-t, Luca Badoer helyére.
Szabályváltozások
Kötelezően előírták a V10-es motorok használatát (habár másfajta motort már nem is használt senki). Azt nem kötötték meg, hogy a motorokat milyen elrendezésben gyártják. Abban az esetben, ha a versenyt két kör megtétele, de legalább a versenytáv háromnegyedének megtétele előtt állították meg piros zászlóval, az autóknak abban a sorrendben kellett felállniuk a rajtrácsra az újabb rajtnál, ahogy az előtte való körben állt a verseny. Az újraindított verseny esetében csak a sorrend és az addig megtett körök száma számított, és semmi más, ami addig történt. Az újraindított verseny távja az eredeti versenyből hátralévő körök száma, mínusz három kör. Az idény második felétől kezdve betiltották a lehűtött üzemanyag tankolását.
Futamok # Futam Időpont Helyszín Győztes versenyző Konstruktőr Összefoglaló 647 ausztrál nagydíj Március 12. Melbourne Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 648 brazil nagydíj Március 26. São Paulo Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 649 San Marinó-i nagydíj Április 9. Imola Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 650 brit nagydíj Április 23. Silverstone David Coulthard McLaren-Mercedes Összefoglaló 651 spanyol nagydíj Május 7. Barcelona Mika Häkkinen McLaren-Mercedes Összefoglaló 652 európai nagydíj Május 21. Nürburgring Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 653 monacói nagydíj Június 4. Monaco David Coulthard McLaren-Mercedes Összefoglaló 654 kanadai nagydíj Június 18. Montreal Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 655 francia nagydíj Július 2. Magny-Cours David Coulthard McLaren-Mercedes Összefoglaló 656 osztrák nagydíj Július 16. Spielberg Mika Häkkinen McLaren-Mercedes Összefoglaló 657 német nagydíj Július 30. Hockenheim Rubens Barrichello Ferrari Összefoglaló 658 magyar nagydíj Augusztus 13. Mogyoród Mika Häkkinen McLaren-Mercedes Összefoglaló 659 belga nagydíj Augusztus 27. Spa Mika Häkkinen McLaren-Mercedes Összefoglaló 660 olasz nagydíj Szeptember 10. Monza Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 661 amerikai nagydíj Szeptember 24. Indianapolis Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 662 japán nagydíj Október 8. Suzuka Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 663 maláj nagydíj Október 22. Kuala Lumpur Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló
Kilenc év kimaradás után újra versenyt rendeztek az Egyesült Államokban. A brit nagydíjat szokatlan módon április közepére tették át. Bernie Ecclestone eredetileg a francia nagydíjat szerette volna odatenni, mert egyértelmű volt, hogy rossz lesz az időjárás Silverstone-ban. Az európai nagydíj szeptemberről május végére került.
A szezon Ugyanúgy indult az év, mint az előző: Ausztráliában Häkkinen-Coulthard első sor volt, mögülük a két Ferrari rajtolhatott. A rajtnál el is húzott a két McLaren, de néhány kör után műszaki problémák miatt mindketten kiestek. Emiatt végül Schumacher győzött, Barrichello lett a második, a harmadik helyre pedig Ralf Schumacher ért oda a Williamsszel. Brazíliában ugyanebben a sorrendben vágtak neki a versenynek, ám ezúttal Schumacher megszerezte a vezetést. Nagy előnyt épített ki magának, majd a boxkiállás után Häkkinen mögé jött vissza, akinek a motorja nemsokára ismét megadta magát. Schumacher újra nyert, mögötte a váltóproblémákkal küzdő Coulthard lett a második, Fisichella pedig a harmadik. A futam után aztán a pontszerzőket, Fisichella kivételével, vizsgálatnak vetették alá, mert a padlólemezükkel gond volt. Mindegyiküket kizárták, de a csapatok fellebbeztek. Az újabb vizsgálat kiderítette, hogy az autókkal minden rendben volt, kivéve Coulthardét, akinek az első szárnya alacsonyabban volt, mint a megengedett - ezért ő volt az egyetlen, akit kizártak. A harmadik helyen így Frentzent rangsorolták, az utolsó pontszerző hely pedig Jenson Buttoné lett, aki ezzel (akkor) minden idők legfiatalabb pontszerzője lett. Imolában Häkkinen újabb pole-t szerzett, de most Schumacher lett a második, Coulthard pedig a harmadik. Az élen nagy csata volt a győzelemért, és végül a jobb boxtaktikával nyert Schumacher, Häkkinen második lett, Coulthard pedig a harmadik.
A rossz időjárási körülmények közt megrendezett brit nagydíjon Barrichello szerezte meg a pole-t, mögötte Frentzen lett a második. A rajt után is maradt ez az állás, de Coulthard feljött a harmadik helyre. Barrichello autója rakoncátlankodni kezdett, a kiállások után ezért Coulthard a 30. körben egy merész manőverrel meg tudta előzni őt a Stowe-kanyarban. A versenye pár körrel később véget is ért: a 35. körben megpördült, majd kiállt a boxutcába, ám a személyzet nem állt készen, és mire megcsinálták a kerékcserét, az autója lefulladt, nem tudta újraindítani, és kiesett. Frentzen is kiesett, így a két McLaren került az élre. Coulthard nyert Häkkinen és Schumacher előtt.
A spanyol nagydíjon Schumacheré lett a pole. Coulthard a negyedik helyre kvalifikált úgy, hogy nem sokkal azelőtt úszott meg élve egy hatalmas repülőgép-balesetet. A versenyen Schumachernek gondjai voltak a gumikezeléssel, így többen is megelőzték. Häkkinen először nyert a szezonban, mögötte Coulthard és Barrichello értek be. Az európai nagydíjon Coulthardé lett a pole, de rossz rajtja miatt Schumacher hamar megelőzte. Häkkinen mindkettejüket átugrotta és az élre állt, de csak amíg nem jött az eső. Schumacher nyert, Häkkinen második lett, Coulthard pedig harmadik, de már egy kör hátrányban.
Monacóban Schumacheré lett a pole, meglepetésre Trulli rajtolhatott mellőle, majd Coulthard. A futamon ilyen sorrendben jöttek el, majd Jenson Button és Pedro de la Rosa összeakaszkodtak és elzárták a versenypályát. Emiatt piros zászlós megszakítás és újabb rajt következett. Tisztán jöttek el, ám az egyértelmű volt, hogy Trulli lassabb, mint Coulthard, és feltartotta őt. A 37. körben aztán váltóhiba miatt kiesett, így Coulthard a második helyre jött fel. Esélye sem volt utolérni Schumachert, de hatalmas szerencséjére a versenyben vezető Ferrari-pilóta felfüggesztése meghibásodott és kiesett. Häkkinen autója rakoncátlankodott, de a csapat rendbe tudta szedni, így visszatért a versenybe. Frentzen a vége felé még falnak csapta az autóját, emiatt a győztes Coulthard mögött Barrichello és Fisichella végeztek, Häkkinen pedig tudott szerezni egy pontot.
Kanadában Schumacheré lett a pole Coulthard és Barrichello előtt. A rajt után Villeneuve feljött a harmadik helyre, és feltartotta a mögötte haladókat, ezért Schumacher és Coulthard elhúztak az élen. Aztán Coulthard 10 másodperces stop-and-go büntetést kapott, mert a szerelők még kevesebb mint 15 másodperccel a felvezető kör rajtja előtt is dolgoztak az autóján. Időközben Barrichello és Häkkinen is megelőzték Villeneuve-öt, majd az eső is megérkezett. Ez megkavarta a mezőnyt, Schumacher és Barrichello mögött Fisichella állhatott még fel a dobogóra.
A szezon felénél Schumacher kényelmes, 22 pontos előnnyel vezette a bajnokságot Coutlhard előtt, ahogy a konstruktőriben is 18 pontos előnyben volt a Ferrari a McLaren előtt.