A Zichy-barlang () cseppkőbarlang Románia területén, a Király-erdőben, a Sebes-Körös völgyében. Rév (Körösrév, románul Vadu Crisului) közelében található. Nevét a turistamozgalmat támogató Zichy Ödön grófról kapta. Szervezetileg a Körösvidéki Múzeumhoz tartozik. Hossza 2,7 kilométer, ebből 680 méter látogatható. Három fő járata van, az egyikben barlangi medve csontjait találták meg.
A barlangból ömlik ki a kijáratnál még kristálytiszta vizű Styx patak. A barlang klímája csillapítja a köhögést.
A Zichy-barlangban rákok, férgek, gombák élnek. A révi szoros és a barlang élővilága 1953 óta (más forrás szerint 1955) védett: a növényvilág gazdagságában csak a Tordai-hasadék múlja felül. A szorosban 80 moha- és 13 orchideafaj él és megtalálható itt a ritka hiúz.
Egy 2003. augusztusi Transindex tudósítás szerint azonban a barlang szemetes és nem működik a világítása, csak lámpával érdemes bemenni. Egy másik forrás szerintErdélyi Kárpát Egyesület | EKE - Gyopar sok cseppkövet letörtek, a falak koromfoltokkal szennyezettek.
A barlang összeköttetésben áll a révtízfalui Handl-barlanggal (Öreg-barlang) – ezt 1912-ben vízfestéses módszerrel igazolták is, de még senkinek sem sikerült átjutni egyikből a másikba.
Megközelíthetősége Közúton Réven keresztülhaladva a szoros bejáratáig mintegy 4 kilométer az út. A Sebes-Körös völgyében halad a Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal, amelynek Zichybarlang néven megállója is van.
Néhány kőformáció-név bélyegkép|260px|A révi Zichy-barlang tavának leküzdéséhez használt eszközök Bálna Elefántfej Elefántcsonttorony Földgömb Kórus Lótusz Mohamed paradicsoma Mohamed pipatóriuma Mohamed szarkofágja Mohamed szakálla Mohamed testőrsége Orgona Perszephoné fürdőszobája Pokol Purgatórium Szárnyas oszlop Szomorúfűz Tizenhárom vértanú Vámpír Zászlóterem
Története A barlangot 1903-ban tárták fel. A feltárást Veress István révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelvigyázó, Csák Andor és a magyar turizmus atyjaként is emlegetett Czárán Gyula kezdték. A barlangra Handl Károly bukkant rá, miután rájöttek, hogy a révtízfalui patak itt bukkanhat elő a föld mélyéről és berobbantottak egy háromnegyed méter vastag sziklát. A feltárt barlang ünnepélyes felavatására 1905. augusztus 27-én került sor. A cseppkőformációknak a feltárók adtak nevet.
Az 1920-as trianoni békeszerződés, vagyis Erdély Romániához való csatolása után a barlang és környéke leromlott, Észak-Erdély visszacsatolása után azonban 1941. április 27-én az Erdélyi Kárpát-egyesület (EKE) jelentős helyreállítási munkákba kezdett, amelyek során új fahíd is épült, hogy a barlang könnyebben megközelíthető legyen. 1942 szeptemberében Kessler Hubert, az aggteleki cseppkőbarlang igazgatója újabb 250 métert tárt fel, ezzel a barlang ismert hossza egy kilométerre nőtt.
A feltárók márvány emléktábláját, Balázs Gyula adományát az 1943. október 16–17-én tartott Mátyás-túra alkalmával leplezték le október 17-én.
Érdekesség A Transindex cikke szerintLámpa nélkül ne lépj be! – Transindex, 2003. augusztus 18. A cikk itt nem nevezi meg saját forrásait. 1942-ben a barlangban határsértést követett el egy kutatócsoport, ugyanis abban az időben a magyar-román határ a második bécsi döntés értelmében a barlang felett húzódott.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Lámpa nélkül ne lépj be! – Transindex, 2003. augusztus 18. Térkép és fotók a barlangról Zichy barlang Pestera Vadu Crisului – YouTube-video
Kategória:Bihar megye barlangjai Kategória:Cseppkőbarlangok Kategória:Király-erdő