A 2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás a maga 45,62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta a belépést. A csatlakozásra végül 2004. május 1-jén került sor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia társaságában.

Háttér Az 1989-1990-ben lezajlott kelet-európai rendszerváltások után az egykori szocialista országok célként tűzték maguk elé a nyugat-európai integrációs szervezetekbe (NATO, Európai Unió, OECD) való bejutást. A legtöbb várakozás az EU-csatlakozást előzte meg. Magyarország 1991 óta volt társult tag és az Unió 1998-as luxemburgi csúcstalálkozója óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat a szervezettel, melyek 2002 decemberében Koppenhágában értek véget.A csatlakozási tárgyalások vége / Huszonötös fogat - 24.hu, 2002.12.19. A törvények szerint a csatlakozásról népszavazásnak kellett döntenie. A kormányzó MSZP kezdeményezte, hogy az ügydöntő referendumot még a 2003. április 12-i athéni EU-csúcs előtt tartsák meg.EU-népszavazás április 12-én vagy 13-án - origo.hu, 2002.11.29. Az Országgyűlés 2003. április 12-ére tűzte ki az ügydöntő népszavazást. A népszavazás olyan szempontból volt egyedülálló a legújabb kori magyarországi demokrácia történetében, hogy szombati napon tartották, holott a választásokat és népszavazásokat hagyományosan vasárnapi napokon tartják. (Bár ezt semmilyen jogszabály nem írja elő).

A kérdés „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”

A kampány A csatlakozás melletti politikai kampányt fejtett ki a magyar kormány az összes parlamenti párt

A csatlakozással szembeni politikai kampányt fejtett ki a MIÉP. Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány A népszavazás előtt a Medgyessy-kormány állami támogatásban részesítette a csatlakozást támogató szervezeteket, de az ellenzők nem kaptak támogatást. 2002. november 29-én létrehozták az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt (EUKK), amely kuratóriumának elnöke Palánkai Tibor volt. AZ EUKK „tájékoztatás” címén különféle propaganda-rendezvényekkel és a 181-es hívószámú „EU-vonallal” igyekezett lakosság körében a belépés negatív hatásaitól való félelmet csökkenteni: például elterjedt volt az a rémhír, miszerint az EU bürokráciája be fogja tiltani Magyarországon a háztáji disznóvágást és a máktermesztést – s így nem lehet majd mákos tésztát sem készíteni többé.

Emlékezetes az EUKK-plakátkampány banális hangneme, amely a pénzügyi-gazdasági és politikai kérdések helyett a kulturális azonosulást tematizálta, például: „Nyithatok-e cukrászdát Bécsben? Igen!” Ezt sokan bíráltákReklám helyett tájékoztat az EUKK – Origó-cikk illetve parodizálták a kampány alatt és után. AZ EUKK működését utólag vizsgáló Állami Számvevőszék is több hiányosságot talált.

A belépés mellett agitáló értelmiségiek, sportolók, művészek stb. elsősorban az utazási szabadság növekedését hangsúlyozták.

Noha 2003 januárjában még a lakosság több mint 60%-a jelezte részvételi szándékátA közvélemény az EU-csatlakozásról 2003 januárjában Csaknem négyszer annyian vannak a támogatók, mint az ellenzők – A Galloup intézet felmérése a csatlakozás megítéléséről; 2003. február 18.; Elérés: 2007. október 25. és a szavazásig a részt venni kívánók aránya is növekedett, végül alacsony lett a részvétel, 45,62%. Az érdektelenség egyik magyarázata lehet, hogy sokan eleve lefutottnak tartották a népszavazást, azaz nem látták érdemleges esélyét a csatlakozás elmaradásának.

Ellenkampány

bélyegkép|A SZMM EU-ellenes plakátja

A csatlakozást ellenző szervezetek nem voltak képesek a támogatókéhoz hasonló szervezett kampány kifejtésére. A csatlakozást szinte kizárólag a nemzeti függetlenség feladásaként, az ország gyarmatosításaként írták le, többek között a Magyar Igazság és Élet Pártja. Tiltott önkényuralmi jelképek használatáért tartóztatták le a Szabad Magyarországért Mozgalom tagjait, akik az Unió 12 csillagát a vörös csillag és a horogkereszt társaságában ábrázolták. Egyes közéleti szereplők is elzárkóztak az EU-csatlakozás támogatásától. – Jancsó az EU-csatlakozás ellen kampányol; a www.origo.hu cikke; Elérés: 2007: október 24. Az ellenkampány mindazonáltal sikeresnek mondható, hiszen 2003 januárjában a kutatások az EU-val kapcsolatos várakozások mérséklődését, illetve az ellenszavazók táborának növekedését jelezték.Csaknem négyszer annyian vannak a támogatók, mint az ellenzők – A Galloup intézet felmérése a csatlakozás megítéléséről; 2003. február 18.; Elérés: 2007. október 25.

Hivatalos tájékoztatás A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 2003 elején indította el a lakosság uniós felkészülését segítő telefonos és internetes szolgáltatását. Az EUvonal call center a nagyközönségnek nyújt az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tudnivalókat telefonon és írásban, valamint nagy látogatottságú honlapot üzemeltet.

Eredmények balra A Magyarország EU-csatlakozásáról szóló népszavazás eredménye (2003. április 12.) A szavazásra jogosultak száma 8 042 272 fő 100% A megjelentek száma 3 669 252 fő 45,62% Ebből érvénytelen szavazat17 998 a megjelentek 0,49%-a Ebből érvényes szavazatVálaszok számaszázalék Igen 3 056 027 83,76% Nem592 690 16,24% Összesen 3 648 717 100%

Kapcsolódó szócikkek Európai parlamenti választások (Magyarország) Magyarország és az EU kapcsolatának kronológiája Magyarország kilépése az Európai Unióból Euroszkepticizmus

Hivatkozások Jegyzetek

Külső hivatkozások Az Országos Választási Iroda idevágó honlapja Miért maradt el a vita az EU-csatlakozásról? – Népszabadság-cikk

Kategória:Európai Unió Kategória:Magyarországi népszavazások