Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.) magyar író, drámaíró és publicista. Hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is. Hunyady Sándor apja.
Élete bélyegkép|250px|balra|Hunyady Margit (Veress Ferenc kolozsvári fényképész felvétele) bélyegkép|250px|Bródy Sándor szülőháza Egerben bélyegkép|250px|Bródy Sándor sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 5-1-40. Apja egri, zsidó származású gabonakereskedő volt, egy ideig ő kezelte az egri érsek gabona értékesítését. Fiatal gyermek volt, amikor apja tönkrement és hamarosan meghalt. Legendásan jóképű és jó megjelenésű külsejét tőle örökölte. Néptanítónak készült, de tanulmányait sosem fejezte be. Műveltsége hiányosságait rendkívüli tehetségével sikerült pótolnia. Bár ebben az időben a magyar polgárság és az értelmiség zöme szinte kétnyelvű, ő csak magyarul beszélt. 18 éves korában írnokoskodni kezdett testvérbátyjánál, aki Gyulán volt ügyvéd. Első cikkeit is itt, a helyi lapban sikerült megjelentetnie. Nagy hatással volt rá Jókai áradó meseszövése és Zola naturalizmusa. 1884-es Budapestre költözése után sikerült megjelentetnie Nyomor című novelláskötetét és Faust orvos című regényét, amelyek feltűnést keltettek. Sokan a magyar Zolát látták benne.
1888–1889 között újságíróként dolgozott a Magyar Hírlapnál. Kolozsvárra utazott és az Erdélyi Képes Újságot szerkesztette, később a Kolozsvári Életet (1889), majd pedig a Magyarországot. Szenvedélyes természetű ember volt. A jóképű Bródy még Kolozsvárra érkezése után elcsábította Hunyady Margitot, korának ismert színésznőjét. A kapcsolatból nemsokára megszületett törvénytelen gyermeke Hunyady Sándor, aki kedvence volt, ő is az irodalmi pályán indult el a későbbiekben. Ebben az időben már házas volt, felesége Rosenfeld Bella, aki később Fehér Judit álnéven írt novellákat. Családját Budapesten hagyta. Feleségét és gyermekeit anyagilag támogatta.
1890-ben visszatért Budapestre, ahol ismét a Magyar Hírlapnak dolgozott. 1891-ig Fehér Könyv címen irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki, amit teljesen egymaga írt. Herczeg Ferenc Új Idők című hetilapjában rendszeresen publikált a kortárs művészeti élettel kapcsolatos cikkeket, műkritikákat. Harcias, szellemes volt és tele ötletekkel. Ő volt a korabeli társaságok lelke, egyben az irodalmi divatot is ő diktálta. Az albertfalvai Kutyavilla vendéglőben 1898 körül ismerkedett meg Krúdy Gyulával.Kutyavillák - Dunai Szigetek blog, 2024.05.23.
Az 1903–1905 közötti időszakban Ambrus Zoltán és Gárdonyi Géza közreműködésével szerkesztette a Jövendő című hetilapot, amelyet a Nyugat előfutárának is tekinthetünk. Ebben a korabeli társadalom visszásságait bírálta. Erdős Renée írónővel szerelmi viszonyt folytatott. Az érzelmeit szenvedélyesen megélő Bródy 1905 nyarán a Semmeringen öngyilkosságot kísérelt meg. Miután felgyógyult, ismét újságíróskodott (Pesti Hírlap, A Nap, Az Újság, később Az Est). Bár rokonszenvet érzett a Magyarországi Tanácsköztársaság iránt, abban szerepet nem vállalt. Ennek ellenére az ellenforradalom alatt bécsi emigrációba kényszerült.
1923-ban tért vissza Magyarországra. Hirtelen magára maradt és anyagi problémái támadtak. Még megírta utolsó nagy művét, egy novellaciklust Rembrandtról, az elmagányosodott, megöregedett művészről. Ezt követően kórházba került és elhunyt.
Egerben könyvtárat neveztek el róla 1952-ben (Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár). bélyegkép|250px|Bródy Sándor és Gárdonyi Géza szobra az egri Érsekkertben (Varga Imre alkotása)
Családja Felesége Rosenfeld Izabella, írói nevén Fehér Judit, akivel 1891-ben kötött házasságot.Fehér Judit: Asszonyok - Bródy Sándor feleségének története és írásai Tíz év alatt öt gyermekük született, egyik fiuk Bródy András újságíró. Unokatestvére Bródy Zsigmond, akinek unokája Bródy András közgazdász, dédunokája pedig Bródy János zenész, dalszövegíró.Bächer Iván: Bródy András Vasárnapi Hírek, 2010. december 12. 1890-ben Hunyady Margittal való házasságon kívüli kapcsolatából született törvénytelen gyermeke Hunyady Sándor író.
Munkássága A fent említett Nyomor című novelláskötetén és Faust orvos című regényén kívül sok jelentős művet hagyott hátra.
Klasszikus alkotásai közé tartozik többek között a Hófehérke című regénye, mely a Jókai-típusú romantikát idézi, valamint az Az ezüst kecske és A nap lovagja című realista regények is.
Színművei A dada az egyik legjobb drámája, amiben a paraszti világot mutatja be a maga igazi nyomorúságában, ítéletet mondva a polgári világ fölött. A tanítónőhöz két befejezést írt. Az egyik szerencsés, boldog kimenetelű (ezt a polgári közönségnek szánta), a másik szomorú, tragikus. A medikus című dráma bírálóan realista, azonban a harmadik felvonás két boldog házassággal végződik.
Ezek nemzedékeket tanítottak meg színjátékot írni.
Művei Nyomor; Révai, Bp., 1884 "Don Quixote" kisasszony. 1-2. köt.; Révai, Bp., 1886 Emberek. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1888 (Egyetemes regénytár III.) Faust orvos; Singer-Wolfner, Bp., 1888 Színészvér. Két szőke asszony; Pallas, Bp., 1891 (Két szőke asszony. 1893) Regénytárgyak; Szépirodalmi Könyvtár, Bp., 1892 (Szépirodalmi könyvtár) Apró regények; Magyar Ny., Bp., 1893 (Bródy Sándor munkái) Éjszaka; Magyar Ny., Bp., 1893 A kétlelkű asszony; Magyar Ny., Bp., 1893 Az egri diákok. Két magyar Robinson története. Az ifjúság számára; Singer-Wolfner, Bp., 1894 Rejtelmek; Magyar Ny., Bp., 1894 Hófehérke. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1894 (Egyetemes regénytár IX.) Munkácsy és Ecce Homoja; Pallas Ny., Bp., 1896 Az asszonyi szépség; ill. Márk, Dudics, Rónai-Rippel; Pallas, Bp., 1897 Tündér Ilona. Elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1898 Az ezüst kecske; Pallas, Bp., 1898 Egy férfi vallomásai és életképek; Singer-Wolfner, Bp., 1899 Novella; Singer-Wolfner, Bp., 190? (Modern magyar könyvtár) Emberfejek; Lampel, Bp., 1900 (Magyar könyvtár) Dina; Fehér Könyv, Bp., 1900 Fehér könyv; szerzői, Bp., 1900 Árva leányok; Singer-Wolfner, Bp., 1901 Két feleség; Magyar Hírlap, Bp., 1901 Új erkölcsök. 1., A nap lovagja; Singer-Wolfner, Bp., 1902 (A nap lovagja. 1906) Erzsébet dajka és más cselédek; Singer-Wolfner, Bp., 1902 (Egyetemes regénytár XX.) Király idyllek; Pallas, Bp., 1902 A nagy regény alakjai; Magyar Hírlap, Bp., 1902 A dada; Singer-Wolfner, Bp., 1902 (Bródy Sándor művei) Királyidillek és egyéb vázlatok; Singer-Wolfner, Bp., 1904 (Egyetemes regénytár XX.) Egy rossz asszony természetrajza. Erkölcsrajz; Singer-Wolfner, Bp., 1904 (Egyetemes regénytár XX.) Színésznők; Jövendő, Bp., 1905 A muskátlis kisasszony és egyéb elbeszélések; Pallas Ny., Bp., 1905 (Érdekes könyvtár. 2. évf.) Királyfi és koldusleány. Erkölcsrajz; Singer-Wolfner, Bp., 1906 (Egyetemes regénytár XX.) Palatinszky Janka és más elbeszélések kiváló magyar íróktól; bev. Mikszáth Kálmán; Singer-Wolfner, Bp., 1906 (Egyetemes regénytár XXIII.) Az automobil és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1906 (Magyar könyvtár) A hercegkisasszony és más elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1907 (Egyetemes regénytár XX.) Regényalakok; Singer-Wolfner, Bp., 1907 (Bródy Sándor munkái) A tanítónő. Falusi életkép; Singer-Wolfner, Bp., 1908 A villamos. Andornakiné; Grill, Bp., 1909 Rembrandt fejek; Singer-Wolfner, Bp., 1910 Lárvák; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár) Online Komédia; Singer-Wolfner, Bp., 1911 (Modern magyar könyvtár) Jegyzetek a szerelemről; Singer-Wolfner, Bp., 1911 Beethoven: Prometheus. Mithológiai ballet; prológus, szöv. Bródy Sándor; Operaház, Bp., 1911 Novella; Singer-Wolfner, Bp., 1911 A medikus. Életkép; Singer-Wolfner, Bp., 1911 Lyra; Singer-Wolfner, Bp., 1911 Imre herceg. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1912 Húsevők. Kis regények; Singer-Wolfner, Bp., 1913 Királyok; Singer-Wolfner, Bp., 1913 Fehér könyv, 1-3.; szerzői,, Bp., 1914–1916 Elmélkedések; Lampel, Bp., 1914 (Magyar könyvtár) Timár Liza. Erkölcsrajz; Singer-Wolfner, Bp., 1914 Árnyékok. Drámai kísérlet; Singer-Wolfner, Bp., 1914 Egy asszony természetrajza. Erkölcsrajz; Singer-Wolfner, Bp., 1914 (Bródy Sándor művei) A szerető. Regényes színjáték; Athenaeum, Bp., 1917 A kőtörő és egyéb történetek; Lampel, Bp., 1918 (Magyar könyvtár) Online A szerelem élettana. Studiumok; Pegazus, Wien, 1922 A nász; Singer-Wolfner, Bp., 1923 (Milliók könyve) Rembrandt. Egy arckép fényben és árnyban; Athenaeum, Bp., 1925 (Korunk könyvei) Két nő; Grill, Bp., 1927 (A toll mesterei) A kőtörő és egyéb történetek; Lampel, Bp., 1928 (Magyar könyvtár) Bródy Sándor legszebb írásai; Athenaeum, Bp., 1935 A sas Pesten. Válogatott írások; sajtó alá rend. Szauder József, bev. Kárpáti Aurél; Szépirodalmi, Bp., 1954 Rembrandt. Egy arckép fényben és árnyban; összeáll., utószó, jegyz. Bródy András; Magvető, Bp., 1958 Válogatott színművek; vál., sajtó alá rend. Geréb Béláné, jegyz. Bródy András; Szépirodalmi, Bp., 1958 Cilinderes Tiborc. Válogatott cikkek és tanulmányok; szerk., bev., jegyz. Bródy András; Magvető, Bp., 1958 Két szőke asszony és más regények; szerk., jegyz. Bródy András, bev. Bóka László; Magvető, Bp., 1959 Húsevők. Novellák, 1-2.; vál., jegyz. Bródy András, bev. Czine Mihály; Magvető, Bp., 1960 A tanítónő. Színmű; rendezői utószó Ardó Mária, díszlettervek Bojár Iván; Gondolat, Bp., 1960 (Játékszín) A medikus. Életkép; rendezői utószó Molnár Gál Péter, díszlettervek Ambrózy Iván; Gondolat, Bp., 1961 (Játékszín) Színház. Drámák; bev. Illés Jenő, jegyz. Bródy András; Szépirodalmi, Bp., 1964 A dada. Erkölcsrajz; Ifjúsági, Bukarest, 1968 (Tanulók könyvtára) Színészvér; Szépirodalmi, Bp., 1969 (Magyar elbeszélők) Leona Jeruzsálemben. Tárcák és elbeszélések; szerk., vál., utószó Urbán V. László; Széphalom, Bp., 1994 (Kalamáris) Bródy Sándor válogatott drámái; vál., szöveggond., utószó Rajnai Edit; Unikornis, Bp., 1996 (A magyar dráma gyöngyszemei) Lyon Lea; szerk., utószó Ács Gábor; Bábel, Bp., 2004
Anekdota Hatvanévesen is sokat adott megjelenésére, a férfidivatra. Kártyázás közben arról kvaterkázott, hogy az nem is úriember, aki hosszú alsónadrágot visel. Amikor kártyapartnere figyelmeztette, hogy neki is kilóg egyik nadrágszára alól az árulkodó gatyamadzag, nonsalansszal azt felelte: – Az nem az én lábam.
Irodalom Roboz Imre: Bródy Sándor és néhány színésznő; Korvin Ny., Bp., 1918 (Színes röpiratok) Bródy Sándor emlékezete / Hatvany Lajos: Emlékbeszéd Bródy Sándor felett / Az örök Bródy / Bródy Sándor nyílt levele Gárdonyi Gézához; A "Századunk" könyvtára, Bp., 1924 k. Hunyady Sándor: Családi album (Bp., 1934) In memoriam Bródy Sándor (Bp., 1944) Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig (Bp., 1961) Réz Pál: Bródy Sándor (Élet és Irodalom, 1963. 11. sz.) Földes Anna: Bródy Sándor (monográfia, Bp., 1964) Juhász Ferencné: Bródy Sándor; Akadémiai, Bp., 1971 (Irodalomtörténeti könyvtár) Laczkó András: Bródy Sándor alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1982 (Arcok és vallomások) Laczkó András: Vonások Bródy Sándor arcképéhez. Tanulmányok; Új Aurora Szerk., Békéscsaba, 1987 (Új Aurora füzetek) Balogh Kinga: Árnyak és fények. Bródy Sándor és Rembrandt világa; Bába, Szeged, 2003 Krúdy Gyula: Bródy Sándor, vagy A nap lovagja; utószó Alexander Brody; Noran, Bp., 2004 (Írók legendáriuma) Benedek István Gábor: A lovag napjai. Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról; Athenaeum 2000, Bp., 2004 Hovanyecz László: Eger két írócsillaga: Bródy Sándor és Gárdonyi Géza; Eger Város Önkormányzata, Eger, 2005 Fehér Judit: Asszonyok. Bródy Sándor feleségének története és írásai; sajtó alá rend. Kurta Zsuzsanna, szerk. Hovanyecz László, bev., epilógus Alexander Brody; Ulpius-ház, Bp., 2007 Druzsin Ferenc: "Valami tiszta, égből szállt sugár...". Gárdonyi Géza és Bródy Sándor "falusi színművei"; Felsőmagyarország, Miskolc, 2013 "Születtem Egerben, amire büszke vagyok". In memoriam Bródy Sándor; szerk. Cs. Varga István; Hungarovox, Bp., 2014 (Egri jubileumok)