jobbra|bélyegkép|250px|A tőzsde egyik bejárata
A Wall Street New York egyik utcája Lower Manhattanben, a Broadwaytől indul keleti irányba és az East Riverig fut, hossza körülbelül 600 méter. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi erejének jelképe, neve egyet jelent a részvény- és pénzpiacokkal, annak ellenére, hogy a tőzsde bejárata ma már a keresztező Broad Streeten van. Wall Streetnek nemcsak az utcát, de a környéket, a pénzügyi negyed egy részét is szokták nevezni.Profile of Manhattan Community Board 1 (Elérés: 2007. szeptember 24.)
A 17. században a város északi határa húzódott itt, amikor 1653-ban a hollandok egy védőfalat építettek az utca mentén, nevét innen és az eredeti holland nevéről a De Waal Straatról kapta. Majd egy évszázadig az utcában állt a városháza, amit később Federal Hallnak kereszteltek és amelynek lépcsőin tette le hivatali esküjét az első amerikai elnök, George Washington. A Wall Streeten írták alá 1792-ben a kereskedők a Buttonwood Agreementet, ez jelentette a később megalakult tőzsde alapját. Bár a tőzsde történetének első 100 évében sokszor költözött, mindig a Wall Streeten vagy annak közvetlen közelében maradt, a mai épületét 1903-ban vették birtokba a brókerek. A részvénypiac mellett itt volt a kakaótőzsde és többek közt New York első bankjának a székhelye is. A századfordulón és az 1920-as években építkezési láz kezdődött, a korábbi néhány emeletes ház helyére toronyházakat, felhőkarcolókat építettek. A legmagasabb a 283 méteres Manhattan Company Building (ma Trump Building), rövid ideig a világ legmagasabb épülete is volt. Míg korábban szinte csak irodák voltak az utcában, ma egyre több épületet alakítanak luxus színvonalú lakóházzá. Kedvelt turista célpont is, jelkép volta és hírneve évente sok millió embert vonz.
Története Kezdetek bélyegkép|jobbra|280px|Nieuw Amsterdam 1660-ban (Castello térkép)A Castello térkép, az egyetlen, holland időkből származó, részletes Nieuw Amsterdam térkép. Jacques Cortelyou földmérő készítette 1660-ban. 1900-ban, Villa de Castellóban (Olaszország) találták meg, de elképzelhető, hogy ez csak egy korabeli másolat. A 17. század közepén New York Nieuw Amsterdam néven a hollandok birtokában volt. 1653-ban, az első angol-holland háború fenyegetése miatt Petrus StuyvesantBár gyakran Peter Stuyvesantnak nevezik, ez csak anglicizálás, ő Petrusnak hívta magát. Saját kezűleg írt levele a NY University archívumában, az első sorban olvasható a neve. kormányzó egy fal építését rendelte el, amivel a várost meg tudták védeni az angolok ellen. Eredetileg csak félig készült el az amúgy sem túl erős cölöpökből álló kerítés, amit aztán a kormányzó nyomására 1658-ban megerősítettek.The History of New York State, II. kötet, II. fejezet, IV. rész Szerkesztő Dr. James Sullivan. Az online kiadás 2007. szeptember 24-ei elérése Az utca erről a falról kapta a nevét.
Egy másik elterjedt nézet szerint a fal melletti utca eredeti, holland neve De Waal Straat (magyarul Vallon utca) és innen kapta nevét az utca, de ez nem igaz. A De Waal az East river partján lévő töltést (ami hollandul szintén waal) jelentette.The Dutch & the English, Part 2: A Wall by Any Other Name NYC Deparment of Records & Information Services. (Elérés: 2018. január 29.)
A Hudson folyó partja akkoriban még a mai Trinity Church mögött illetve a Pearl Streetnél húzódott, a többi területet azóta töltötték fel.A Castello térkép a mai várostérképre helyezve a Yahoo maps-en. A jobb oldali képen a „felső” széles utca a mai Broadway, innen indul a térkép szerint „lefelé” a mai Wall Street.
1667-ben a bredai békében a hollandok más területekért cserébe lemondtak a városról, az angolok hivatalosan ekkor nevezték el New Yorknak, York hercege, a későbbi II. Jakab angol király tiszteletére. 1673-ban a harmadik holland-angol háborúban a hollandok visszafoglalták, de csak 1674 novemberéig, a westminsteri békéig volt az övék, ekkor Suriname-ért cserébe végleg lemondtak róla. Ahogy a város növekedett, a fal egyre inkább a fejlődés gátjává vált, ezért 1699-ben az angolok lebontották. A Wall Streeten ma emléktábla jelöli az egykori védvonal helyét.Fotó az emléktábláról a Wikimédia Commonsban. (Elérés: 2007. szeptember 24.)
A 18., 19. század Az utca keleti végén 1698-ban készült el a Trinity Church (Szentháromság-templom) első épülete, ami ekkor még csak egy kis, verandás épület volt.Historical Timeline, a Trinity Church honlapja (Elérés: 2007. szeptember 24.)
1710-ben a polgármester engedélyezte egy ház felépítését piac céljából a Wall és a Pearl Street sarkán, ami akkoriban az East River partja volt. Már egy évvel később a termények mellett igen jelentős rabszolga-kereskedelem is folyt, az 1726. március 25-én kiadott rendelet pedig megtiltotta, hogy ezen a helyen kívül a városban máshol kukoricával, búzával és liszttel kereskedjenek. Ezután kezdték a helyet liszt- vagy rabszolgapiacnak (Meal Market, Slave Market) hívni. 1739-ben a házat kibővítették. Később a piac melletti Merchants Coffee House (kereskedők kávéháza) a városi arisztokrácia kedvelt találkozóhelye lett, a vendégeket azonban zavarta a piaccal járó piszok, ezért kérvényt nyújtottak be a megszüntetésére, amit el is fogadtak és a piac 1762 februárjában megszűnt.1711. The Old Slave or Meal Market - New York and Slavery: Complicity and Resistance, a New York állami társadalomtudományi tanács publikációja.
bélyegkép|balra|280px|A Federal Hall 1789-ben balra|bélyegkép|279px|A Wall Street a Broad Street sarkáról, 1867-ben. A kép bal oldalán már az új Federal Hall látható. 1700-ban a Trinity Churchtől egy utcányira, a 26. szám alatt építették fel a városházát, amit később Federal Hallnak neveztek át. 1735-ben itt tartották fogva John Peter Zenger újságkiadót, akit a lapjában megjelent, briteket sértő írás miatt fogtak perbe; felmentése jelentősen hozzájárult a sajtószabadság kivívásához. 1765 októberében a tizenhárom gyarmatból kilencnek a képviselői gyűltek itt össze, hogy a bélyegtörvény ellen tiltakozzanak. Levelet írtak III. György brit királynak, amelyben a gyarmatokon élő polgároknak a brit állampolgárokkal egyenlő jogokat követeltek.
Az 1776 szeptemberi, nagy New York-i tűzvészben a város negyede, kb. 400-500 ház, köztük a Trinity Church és környéke is leégett. A templom újjáépítése 1788-ban kezdődött és 1790-ig tartott.
A függetlenségi háború után New York volt a frissen alakult állam ideiglenes fővárosa. Az új kormány 1788-as megalakulása után helyi üzletemberek szerették volna elérni, hogy az ideiglenes fővárosi státusból állandó legyen, ezért pénzt gyűjtöttek a városháza kibővítésére, ami akkoriban már a kongresszusnak is helyt adott. Az átépítés után Federal Hallnak, vagyis Szövetségi Csarnoknak keresztelték át az épületet, ami ekkor még nem a mai formájában állt a Wall Streeten (ld. kép a bal oldalon). 1789. március 4-én, az alkotmány elfogadása után, itt ülésezett először a kongresszus, ekkor választották az Egyesült Államok első elnökévé George Washingtont.1787-1800, Farewell to New York, Historical Minutes – Az amerikai szentátus weboldala (Elérés: 2007. szeptember 24.) Két hónappal később, április 30-án az épület erkélyén tette le elnöki esküjét, ma a Federal Hall lépcsőjén szobor áll a tiszteletére. A képviselők 1790. augusztus 12-én döntötték el, hogy a kongresszus és a kormány ideiglenesen Philadelphiába költözik, majd 1800-ban kerültek a végleges helyükre, a mai Washingtonba.
A kongresszus elköltözése után a Federal Hall ismét városházaként szolgált egészen 1812-ig, amikor teljesen lebontották. Csak 30 év múlva, 1842-ben épült a telekre új épület, a ma is látható, dór oszlopos, timpanonos, klasszicista stílusú ház. Először vámházként működött, majd 1862-től 1920-ig a központi bank fiókbankja volt itt (Sub-Treasury), a vámház pedig a Wall Street 55. alá költözött.History & Culture of Federal Hall , a National Park Service honlapja (Elérés: 2007. szeptember 24.)
A 18. század végére szokássá vált, hogy a Wall Street 68.-nál álló platánfa alatt találkoztak és kötöttek üzleteket a kereskedők és a spekulánsok. 1792. május 17-én 24 bróker megkötötte a Buttonwood Agreementet (am. Platán Szerződés), melyben megegyeztek, hogy csak egymással fognak kereskedni és rögzítették a jutalékok mértékét is. Ez a szerződés alapozta meg a későbbi New York-i tőzsdét. A brókerek egy évvel később már a Water Street sarkán lévő Tontine Coffee House-ban találkoztak. 1817. március 8-án a Buttonwood Agreement brókerei szervezetet hoztak létre, ami a „New York Stock & Exchange Board” nevet kapta. A tőzsde az 1819-ben kitört sárgaláz miatt egy évre a Broadway és a Reade Street sarkán álló Washington Hallba költözött, majd 1820-tól a Wall Street 70. számú házba tértek vissza. 1827-ben ismét költöztek, ekkor az új New York Merchants' Exchange Buildingbe (ma Wall Street 55.). STOCK EXCHANGE'S NEW BUILDING – New York Times, 3. oldal, 1903. április 19. (Elérés: 2007. október 29.)
Az 1835. december 16–17-i nagy New York-i tűzvészben Manhattan délnyugati része teljesen leégett. A Wall Street házainak nagy része és a tőzsde épülete is odaveszett. Az oltást a nagy hideg nehezítette, mert a tűzoltóknak először léket kellett vágni a befagyott East River jegén, és a víz belefagyott a tömlőkbe is.Heroes of Ground Zero: FDNY – A History a Public Broadcasting Service honlapja (Elérés: 2007. szeptember 24.) Mindezek ellenére csak ketten haltak meg, de az anyagi kár mai értéken több százmillió dollárra rúgott. A biztosított házakat nem tudták maradéktalanul kárpótolni, mivel több biztosítótársaságnak is itt volt székháza és a tűz miatt ezek is csődbe mentek. A tűz az Eire-csatorna megnyitása miatti gazdasági fellendülés idejére esett, így az elpusztult faházak helyett hamar nagyobb kő- és téglaházakat építettek, amivel a későbbi tüzek gyors terjedésének is elejét vették.
A tűzvésztől függetlenül a Trinity Church-öt is újjá kellett építeni, mert 1839-ben a hó súlya miatt megrogyott. 1846. május 21-én szentelték fel a templomot a mai, neogótikus formájában. Az épület a toronyházakhoz képest kis magasságával és gazdag díszítésével nagyon elüt a ridegebb irodaépületektől, de pont ezért tudott a Wall Street egyik meghatározó pontjává válni.
bélyegkép|jobbra|280px|Nem hivatalos tőzsdei alkuszok a Broad Streeten, 1902-ben. A háttérben az új tőzsdepalota épül. A Merchants' Exchange is leégett, így ideiglenesen a Broad Street 8. alatti Howard's Hotelben kereskedtek (itt áll a mai tőzsde épülete). 1836-tól 1842-ig a Wall Street 43. alatti Jaucney Buildingben működött a tőzsde, majd visszaköltöztek az újjáépített Merchants' Exchange-be, de itt is csak 1854-ig voltak. Ekkor két évig a William és a Beaver Street sarkán lévő kukoricatőzsdén zajlott az értékpapír-kereskedelem is, majd kilenc évig a William Street és az Exchange Place sarkán, a régi Lord's Court Buildingben voltak. 1865-ben a Broad Street 10. alá költözött a tőzsde, de azt a termet hamar kinőtték, ezért a kibővítés idejére 1869-től 1871-ig a Broad Street 16-18. alatti házat vették birtokba a kereskedők. A részvényforgalom óriási növekedésével a hely továbbra is kicsinek bizonyult, ezért többszöri bővítgetés után úgy döntöttek, hogy teljesen új épületet húznak fel, így az építkezés idején, 1901-ben az árutőzsde épületében folyt a részvénykereskedés is. Az új New York Stock Exchange épület 1903. április 22-én nyílt meg a Broad Street 18. alatt, egy háznyira a Wall Street sarkától és azóta is itt található. 1922-ben újabb szárnnyal bővítették, így az épület egyik oldala ma már határos a Wall Streettel. A klasszicista stílusban épült palota a dór helyett használt korinthoszi oszlopok és a timpanonba épített dombormű miatt a vele majdnem szemben álló Federal Hall díszesebb, „nagy testvérének” tűnik. NYSE Group history Ismertető az épületről a NYSE honlapján (Elérés: 2007. október 10.)
A 20. század