A ligeti sodrómoly vagy májszínű rügysodó (Pandemis heparana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Megtalálhatjuk egész Európában, valamint Ázsiában az alpi hegységrendszertől északra Koreáig, Kínáig és Japánig. A hegyekben 3600 méter magasra hatol fel. Hazánkban mindenütt elterjedt, de az ország melegebb részein gyakoribb, mint a hűvösebbeken.
Megjelenése
Szárnyán kifelé fehéredő vörösesbarna csíkok követik egymást. A szárny fesztávolsága 16–24 mm.
Életmódja
Hazánkban évente két nemzedéke fejlődik ki (irodalmi adatok szerint lehet egy harmadik is). A fiatal hernyók telelnek át a fák koronájában egyesével szőtt gubóikban. Rügyfakadáskor a zöld növényrészekre húzódnak, és május végére fejlődnek ki. Az összesodort levelek között bábozódnak, és első nemzedékük zömmel júniusban rajzik. A nyári nemzedék hernyói július–augusztusban fejlődnek, és a nyári lepkék augusztus végén–szeptember elején rajzanak. Ezek utódai telelnek át.
A hernyók nagyon polifágok; Magyarországon a következő gyümölcsfajokon mutatták ki őket: alma, körte, birs, naspolya, mandula, kajszibarack, őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, szamóca, málna, vörös ribiszke, fekete ribiszke, galagonya, kökény.
Európában ezeken kívül számos egyéb fán és cserjén megélnek. Első generációja hazai gyümölcsöseinkben a tavaszi molyegyüttes leggyakoribb fajai közé tartozik. A második nemzedék hernyói a hozzászőtt levél védelmében az érő gyümölcsök felületét rágják. A rágás sekély, de olykor igen kiterjedt, szabálytalan alakú.
Források
Növényvédelem
Kategória:Sodrómolyfélék Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarország lepkéi