Zlatan Ibrahimović (Malmö, 1981. október 3. –) (svéd kiejtés: [ˈslǎːtan ɪbraˈhǐːmʊvɪtɕ] ; bosnyák kiejtés: [zlǎtan ibraxǐːmoʋitɕ]) bosnyák és horvát származású, svéd válogatott labdarúgó, 2023-as visszavonulása előtt az olasz élvonalban szereplő AC Milan játékosa volt.

Profi pályafutását 1999-ben kezdte szülővárosa csapatában, a Malmö FF-ben. 2001-ben az Ajax igazolta le, 7,8 millió euróért. A holland klubbal két év alatt kétszeres holland bajnok, egyszeres holland kupagyőztes és szuperkupa-győztes lett. 2004 nyarán a Juventushoz szerződött, ahol már az első szezonjában olasz bajnok lett, a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig jutott a csapatával. Ebben az évben megkapta az olasz bajnokság legjobb külföldi játékosának járó díjat. 2006-ban a rivális Internazionale szerződtette, 28,7 millió euróért. A milánói csapattal sorozatban három olasz bajnoki címet szerzett, és ő lett a 2008-2009-es bajnokság gólkirálya, 25 találattal.

2009 nyarán Barcelonába került, 40 millió euróért és Samuel Eto'o játékjogáért cserébe. A spanyol klubban egy év alatt kétszeres spanyol szuperkupa-győztes, egyszeres spanyol bajnok és klubvilágbajnok, valamint UEFA-szuperkupa győztes lett. Egy év múlva visszakerült Milánóba, az AC Milan vette kölcsön egy évre. Ebben az évben megszerezte a 4. olasz bajnoki címét. Az olasz csapat élt a vásárlási opciójával, így 24 millió euróért végleg megszerezte a svéd játékost. A következő szezonban olasz szuperkupa-győztes és az olasz bajnokság gólkirálya lett a Milannal. 2012-ben leigazolta a Paris Saint-Germain. Már az első szezonjában francia bajnok lett. A következő idényben is bajnok lett a PSG-vel, emellett francia ligakupát és francia szuperkupát nyert. A 2014-2015-ös szezonban francia bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes, valamint ligakupa-győztes lett a csapatával. Ezt az eredményt megismételte az utolsó idényében a francia klubban.

2016-ban leigazolta a Manchester United. A debütáló szezonjában Európa-liga győztes lett az angol csapattal, emellett angol ligakupa és szuperkupa-győztes lett. A következő idényében második lett a csapatával az angol bajnokságban. 2018 tavaszán szerződést kötött az észak-amerikai bajnokságban szereplő Los Angeles Galaxy csapatával. 2020-ban visszatért a Milanhoz, ahol olasz bajnok lett a klubbal.

Egyike azon játékosoknak, akik több, mint száz alkalommal lépett pályára a svéd nemzeti csapatban. 62 góljával a legeredményesebb a válogatottban. Képviselte Svédországot a 2002-es, a 2006-os, a 2010-es, valamint a 2014-es világbajnokság selejtezőiben. Részt vett még a 2004-es, 2008-as, a 2012-es és a 2016-os Európa-bajnokságon. A válogatottal két világbajnokságra és négy Európa-bajnokságra jutott ki. Rekordot jelentő, 12 alkalommal nyerte el az az év svéd labdarúgójának járó díjat. 2012. november 14-én, egy Anglia elleni barátságos mérkőzésen 27 méterről ollózva talált a kapuba, a mérkőzésen a svédek mind a 4 gólját ő szerezte. Később ezzel a találattal elnyerte a 2013-as Puskás-díjat.

Ibrahimovićot 2007-ben, 2009-ben, 2013-ban és 2014-ben is beválasztották az UEFA év csapatába. A 2013-as Aranylabda szavazáson 4. helyet szerzett.

2023. június 4-én, az olasz bajnokság utolsó fordulóját követően bejelentette visszavonulását.

Gyermekkora 1981. október 3-án született jugoszláv bevándorlók gyermekeként, Malmö városának főként menekültek lakta területén. Édesapja bosnyák származású, Šefik Ibrahimović 1977-ben emigrált Svédországba. Édesanyja, Jurka pedig horvát felmenőkkel rendelkezik. Anyja néha a fejére ütött egy fakanállal, ami emiatt gyakran eltört. A szüleit különösebben nem érdekelte a labdarúgás, hétéves korában kezdett el futballozni, amikor kapott egy futballcipőt. Kezdetben egyetlen szórakozási lehetősége a labda volt. Féltestvére drogproblémákkal küzdött, ezért kilencévesen az édesapjához került. 15 éves korában közel állt ahhoz, hogy befejezze pályafutását, hogy a malmői dokkokon dolgozzon, de végül az edzője meggyőzte, hogy maradjon a labdarúgásnál.

Pályafutása

Klubcsapatokban

Kezdetek Első csapata a Malmö Boll ochvIdrottsförening volt, innen került az FBK Balkan utánpótlás csapatához. A bevándorlók egyesületében 13 éves koráig szerepelt, a BK Flagg figyelt fel rá. Innen került később a Malmö FF akadémiájára, ahol 4 év után felkerült a felnőtt csapatba.

Malmö FF

1999-es szezon 1999-ben Roland Andersson, a Malmö FF vezetőedzője behívta a felnőtt keretbe, mindössze 17 évesen. 1999. szeptember 19-én a Halmstads BK elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozhatott be az első csapatban. A szezonban sok játéklehetőséget nem kapott, hat alkalommal állt be csereként a svéd együttesbe. 1999. október 30-án megszerezte első gólját a malmői klubban, a Västra Frölunda elleni bajnokin. A csapatával 13. helyen végzett a svéd bajnokságban, ez azt jelentette, hogy a Malmö FF története során először kiesett az első osztályból.

2000-es szezon A gyenge eredmények és a kiesés miatt a svéd klub vezetősége meneszette Roland Anderssont. A másodosztályba való kiesés óriási terhet jelentett a csapat számára. Ibrahimović egyre inkább a kezdőcsapat tagja lett, 26 meccsen lépett pályára, ahol 12 gólt szerzett. A svéd játékos egyre népszerűbb lett Malmőben, a vezetőedző, Michael Andersson is hitt benne, ennek is köszönhetően a Malmö visszajutott az első osztályba.

2001-es szezon Ibrahimovićot a 2000-es szezon után több európai topcsapat figyelemmel kísérte. Arsène Wenger, az Arsenal vezetőedzője is megpróbálta az igazoltatását, de nem járt sikerrel. A spanyolországi felkészülés alatt lőtt gólja miatt az Ajax vezérigazgatója, Leo Beenhakker meg akarta szerezni a játékost. Mindeközben a Svéd Kupában az elődöntőig jutott a Malmővel, az AIK Stockholm állította meg a svéd klubot. Összességében 3 gólt szerzett 8 meccsen, a Malmö a 9. helyen végzett a svéd bajnokságban. Három év alatt 40 meccset játszott a svéd bajnokság első és második vonalában, ezeken 16 gólt szerzett. Még ebben az évben felkerült a Don Balón magazin 100 legígéretesebb labdarúgóinak listájára.

Ajax

2001–2002-es szezon Kezdetekben nem kapott sok játéklehetőséget Co Adriaanse irányítása alatt. 2001 novemberében menesztették az addigi vezetőedzőt, helyére pedig Ronald Koemant nevezték ki a csapat edzőjének. Július 26-án mutatkozott be a csapatában az AC Milan elleni 1–0-s vereség során. A holland bajnokság 3. fordulójában szerezte meg első gólját, a Feyenoord ellen. A Twente elleni 2–0-s győzelem alkalmával is betalált. Az Apóllon Lemeszú ellen mindkét mérkőzésen gólt lőtt. A Fortuna Sittard ellen két gólt is szerzett. A Roda elleni döntetlen alkalmával is a hálóba talált. Az Sparta Rotterdam elleni 4–0-s győzelem során gólt szerzett. Május 12-én megnyerte csapatával a Holland kupát, egy góllal járult hozzá az Utrecht 3–2-s legyőzéséhez. Holland bajnok lett az Ajax csapatával, ezzel pályafutása első profi bajnoki címét szerezte.

2002–2003-as szezon A szezont egy szuperkupa-győzelemmel kezdte, a PSV Eindhovent verték 3–1-re. Első gólját az idényben a NAC Breda ellen lőtte, a holland bajnokság 6. fordulójában. 2002. szeptember 17-én meglőtte pályafutása első, majd második gólját a Bajnokok Ligájában az Olympique Lyonnais ellen. A Roosendaal ellen is a kapuba talált, a mérkőzés első gólját szerezve. A Valencia elleni 1–1-s döntetlen során is betalált a Bajnokok Ligájában. Az AS Roma elleni hazai BL-meccsen is gólt szerzett. A PSV elleni vereség alkalmával is gólt lőtt. Az Excelsior ellen már a 2. percben betalált. A Willem II elleni 6–0-s győzelem során 2 góllal járult hozzá a sikerhez. A Holland kupában a Roda ellen győztes gólt lőtt. A Feyenoord elleni döntetlen során a vezető találatot szerezte. A Groningen elleni 4–1-s győzelem alkalmával gólt lőtt, majd a kupában duplázott ellenük. A Zwolle ellen szintén 2 gólt lőtt. Az Excelsior ellen 2 találatot jegyzett, ezzel megfordítva a mérkőzést. A Roda ellen szerezte utolsó gólját a szezonban. Ebben az idényben 26 találatot jegyzett, a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig jutott csapatával, ahol az AC Milan állította meg őket. A holland bajnokságban 2. helyen végeztek a PSV Eindhoven mögött.

2003–2004-es szezon A szezont egy Grazer AK elleni találattal kezdte a Bajnokok Ligája 3. selejtezőkörében. A bajnokságban az RKC Waalwijk ellen szerezte első gólját az idényben. A NAC Breda elleni vereség alkalmával szerzett ismét gólt. A bajnokság 6. fordulójában a Willem II elleni 6–0-s mérkőzésen talált be. A Groningen elleni győztes mérkőzésen ő szerezte az egyenlítő gólt. A Celta Vigo elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen győztes gólt szerzett. A PSV elleni rangadón a 72. percben egyenlített. November 1-én újabb találatot jegyzett az AZ Alkmaar elleni bajnokin. Az ADO Den Haag, a Heerenveen, valamint a Vitesse ellen is gólt lőtt. A Feyenoord elleni döntetlen alkalmával a vezető találatot jegyezte. A Willem II ellen szerezte a szezonban az utolsó gólját.

2004–2005-ös szezon Első gólját a Twente ellen lőtte a szezonban. A NAC Breda elleni második találatát 2004. augusztus 22-én az ''Év góljává'' választották az Eurosport nézői. 2004. augusztus 31-én hivatalossá vált, hogy a Juventus megszerezte játékjogát.

Juventus

2004–2005-ös szezon 2004. augusztus 31-én, a nyári átigazolási időszak utolsó napján igazolt az olasz klubhoz 16 millió euró ellenében. David Trezeguet sérülése miatt rögtön a kezdőcsapat tagja lett.

Internazionale bélyegkép|300px|jobbra|Ibrahimović és Mario Balotelli a Palermo ellen 2009-ben 2006. augusztus 10-én írt alá a milánói együtteshez, amely 24.8 millió eurót fizetett a Juventusnak. Zlatan 4 éves szerződést kötött az Interrel. Korábbi csapattársát, Patrick Vieirát, pár nappal korábban szintén leigazolta az Inter. Átigazolása után egy interjúban Zlatan elmesélte, hogy gyermekkorában Inter szurkoló volt. Milánói karrierje egy góllal és gólpasszal kezdődött a Fiorentina ellen. Első bajnoki szezonjában 15 gólig jutott és megnyerte a 2006–2007-es bajnokságot. 97 ponttal zárták a idényt.

2007. szeptember 16-án játszotta 100. olasz bajnoki mérkőzését, ugyanebben az évben meghosszabbította szerződését, amely 2013-ig kötötte az olasz óriáshoz. Október 2-án két gólt szerzett a PSV Eindhoven ellen a Bajnokok Ligája csoportmérkőzésén, amely 2005 decembere óta az első BL gólja volt. Ebben az idényben 5 Bajnokok Ligája gólt szerzett 7 mérkőzésen.

A 2008–2009-es szezonban a Bologna ellen szerzett találatát, ismét az "Év góljának" választották, majd a bajnokság utolsó mérkőzésén az Atalanta ellen kétszer is betalált, ennek köszönhetően megelőzte Marco di Vaiót és Diego Militót, és 25 góllal gólkirály lett.

Barcelona bélyegkép|balra|Zlatan Ibrahimović volt csapattársával, Xavival A Barcelona elnöke, Joan Laporta 2009. július 17-én jelentette be, hogy megegyeztek az Interrel Ibrahimović átigazolásáról, majd a sikeres orvosi vizsgálatok után mintegy 60 ezer néző előtt mutatták be hivatalosan a Camp Nouban. Az átigazolás értelmében a Barcelona 46 millió eurót és Samuel Eto’o játékjogát (piaci értéke 20 millió euró) adja Zlatan Ibrahimovićért cserébe.

Ibra 5 évre kötelezte el magát a Katalánoknál.

bélyegkép|200px|jobbra|Ibrahimović egyetlen szezont töltött Barcelonában

2009. augusztus 23-án mutatkozott be hivatalos mérkőzésen a Barcelonában, az Athletic Bilbao ellen a spanyol Szuperkupában, melyen gólt még nem szerzett, azonban kiosztott egy gólpasszt Lionel Messinek. Következő mérkőzése a 2009-es Európai szuperkupa mérkőzés volt, a bajnokságban pedig a Sporting Gijón elleni nyitányon debütált, amelyen megszerezte első gólját Barca mezben. Azt ezt követő 3 bajnoki mérkőzésén is gólt szerzett, mellyel rekordot állított be a Barcelonában, miszerint az első 4 meccs mindegyikén betalált.