A csuklyásmajomformák (Cebinae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába tartozó alcsalád.
Ebbe az alcsaládba, korábban csak a Cebus emlősnem tartozott, viszont manapság e majomnem megossza az alcsaládot a Sapajus nemmel. A korábban idesorolt Saimiri-fajokat, manapság külön alcsaládba helyezték át.
Előfordulásuk A csuklyásmajomformák elterjedési területe Közép- és Dél-Amerika, délen Észak-Argentínáig.
Megjelenésük A majmok bundája a háton, a végtagok külső részén, a fejtetőn és a farkon sötét, fajtól függően fekete vagy barna. Hasi részük és pofájuk világos. Fej-testhosszuk 30-56 centiméter, farokhosszuk ugyanekkora vagy valamivel hosszabb. Testtömegük legfeljebb 4 – 4,8 kilogramm.
Életmódjuk Mint a legtöbb újvilági majomfaj, a csuklyásmajomformák is nappal tevékenyek. Táplálékuk lehet: gyümölcs, mag, rügy és egyéb növényi rész, rovarok és egyéb gerinctelenek, de tojás, madárfiókák és kisemlősök is. Azok a majmok, amelyek vízközelben élnek, és kagylókhoz férhetnek, köveket is használnak azok felnyitásához; a kagylókat ágakhoz is dörzsölik. A köveket a keményhéjú magok feltöréséhez is használják.
E majom fajokra számos ragadozó vadászik, köztük: jaguár, puma és egyéb macskafélék, prérifarkas, nagyobb menyétfélék, mint amilyen a taira, kígyók, krokodilok, és sasfélék, közülük a legveszélyesebb a hárpia, amely főleg a majomvadászatból él.
Rendszertani besorolásuk Az alcsaládba tartozó fajokat, korábban két csoportra osztották, de ezzel a felosztással, nem minden tudós értett egyet, emiatt,Amaral, P. J. S, Finotelo, L. F. M., De Oliveira, E. H. C, Pissinatti, A., Nagamachi, C. Y., & Pieczarka, J. C. (2008).Phylogenetic studies of the genus Cebus (Cebidae-Primates) using chromosome painting and G-banding. BMC Evol Biol. 2008; 8: 169.Rylands, A. B., Kierulff, M. C. M., & Mittermeier, R. A. (2005). Notes on the taxonomy and distributions of the tufted capuchin monkeys (Cebus, Cebidae) of South America. Lundiana 6 (supp.): 97-110Silva Jr., J. de S. (2001). Especiação nos macacos-prego e caiararas, gênero Cebus Erxleben, 1777 (Primates, Cebidae). PhD thesis, Rio de Janeiro, Universidade Federal do Rio de Janeiro.IUCN 2008. 2008 IUCN Red List of Threatened Species. Accessed 23 November 2008 2011-ben és 2012-ben, Jessica Lynch Alfaro és társai a Cebus nemből kivonták az úgynevezett C. apella csoportot és nemi szintre emelték, Sapajus név alatt. A Cebus nem kettéválasztásának oka a nemen belüli különböző testfelépítés volt; az új Sapajus nembe a robusztusabb testfelépítésű fajok kerültek, míg a Cebus nemben megmaradtak a karcsút testfelépítésűek, azaz a C. capucinus csoportbeliek.
Rendszerezésük Az alcsaládba 2 nem és 10 faj tartozik:
Cebus Erxleben, 1777 – korábban C. capucinus csoportként volt ismert – 4 faj; típusnem Sapajus Kerr, 1792 – korábban C. apella csoportként volt ismert – 6 faj
Képek
Jegyzetek
Források Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) ITIS szerinti rendszerbesorolása
Fordítás
Kategória:Emlősalcsaládok