Az 1960-as Formula–1-es világbajnokság szezonnyitó futama az argentin nagydíj volt.
Futam Mivel a brit farmotoros autók nagyon versenyképesek voltak az előző évben, a Ferrari is elkezdett építeni egy ilyen autót, de az 1960-as évadot a régi Dino 246-osokkal kezdték. Colin Chapman már egy farmotoros autóval, a Lotus 18-assal indult az évadnyitó argentin nagydíjon. Az első versenyt a korábbiakhoz képest később rendezték, de így is többségében előző évi autók indultak. Az egyetlen jelentős változásnak számított, hogy Graham Hill a BRM csapathoz csatlakozott.
Buenos Airesben Stirling Moss állt a pole pozícióban Rob Walker Cooperjével. Az időmérésen 1,6 másodperccel volt gyorsabb a második Innes Ireland Lotusánál. Mellettük Graham Hill és Jo Bonnier BRM-je indult az első sorból. Ireland jó rajtjának köszönhetően átvette a vezetést, az első kör végén vezetett Bonnier, Graham Hill és Phil Hill előtt, aki a második sorból indult Ferrarijával. Moss rosszul sikerült rajtja után nyolcadiknak esett vissza. A második körben Ireland megcsúszott, eközben Moss gyorsan zárkózott előre. Moss megelőzte Carlos Menditeguy Cooperjét, José Froilán González Ferrariját, Jack Brabham Cooperjét, Hill Ferrariját, Ireland megelőzése után pedig már harmadik volt. A 10. körben Moss megelőzte a második Graham Hillt, majd öt körrel később átvette a vezetést Bonniertől. A svéd a 21. körben sikeresen megelőzte Mosst, aki 15 körrel később ismét visszavette a vezetést. A 42. körben törött felfüggesztés miatt kiállt, Bonnier majdnem egy kör előnnyel vezette a mezőnyt ekkor. Irelandé lett a második hely, míg Graham Hill és Brabham kiesésével Bruce McLaren feljött a harmadik helyre. 12 körrel a leintés előtt Bonnier motorproblémával küzdött, Ireland pedig váltóproblémával küzdött, így visszacsúszott a mezőnyben. McLaren így az élre állt és győzött a Cooper T51-essel Cliff Allison Ferrarija előtt. Moss a harmadik helyen ért célba, mivel kiesése után átvette Maurice Trintignant autóját. A vezetőcsere miatt egyikük sem kapott pontot a verseny után.
Rsz. Versenyző Csapat Körök Idő/Kiesések Start Pontok 1 16 Bruce McLaren Cooper-Climax 80 2:17'49,5 13 8 2 24 Cliff Allison Ferrari 80 + 26,3 7 6 3 38 Maurice Trintignant Stirling Moss Cooper-Climax 80 + 36,9 8 0* 4 6 Carlos Menditéguy Cooper-Maserati 80 + 53,3 12 3 5 30 Wolfgang von Trips Ferrari 79 + 1 kör 5 2 6 20 Innes Ireland Lotus-Climax 79 + 1 kör 2 1 7 40 Jo Bonnier BRM 79 + 1 kör 4 8 26 Phil Hill Ferrari 77 + 3 kör 6 9 46 Alberto Rodriguez Larreta Lotus-Climax 77 + 3 kör 15 10 32 José Froilán González Ferrari 77 + 3 kör 11 11 4 Roberto Bonomi Cooper-Maserati 76 + 4 kör 17 12 2 Masten Gregory Behra-Porsche-Porsche 76 + 4 kör 16 13 14 Gino Munaron Maserati 72 + 8 kör 19 14 10 Nasif Estéfano Maserati 70 + 10 kör 20 Kie 34 Harry Schell Cooper-Climax 63 Üzemanyagpumpa 9 Kie 18 Jack Brabham Cooper-Climax 42 Váltó 10 Kie 36 Stirling Moss Cooper-Climax 40 Felfüggesztés 1 Kie 42 Graham Hill BRM 37 Túlhevülés 3 Kie 22 Alan Stacey Lotus-Climax 24 Fizikai állapot 14 Kie 44 Ettore Chimeri Maserati 23 Fizikai állapot 21 Kie 12 Antonio Creus Maserati 16 Fizikai állapot 22 Kie 8 Giorgio Scarlatti Maserati 11 Túlhevülés 18
*Trintignant és Moss nem kapta meg a versenyben elért pontokat a megosztott versenyzés miatt.
Statisztikák Bruce McLaren 2. győzelme, Stirling Moss 12. pole-pozíciója, 17. leggyorsabb köre. Cooper 8. győzelme
Vezető helyen: Ines Ireland: 1 kör (1) Jo Bonnier: 57 kör (12-15 / 21-36 / 41-67) Stirling Moss: 9 kör (16-20 / 37-40) Bruce McLaren: 13 kör (68-80)
José Froilán González utolsó versenye.
Források A Formula–1 hivatalos oldala Almássy Tibor: Autóversenyzők, versenyautók. Kossuth 1975 Dávid Sándor: A Forma-1 világbajnokság története. Sportpropaganda 1986 Oltványi Tamás: A halál árnyékában. Lapkiadó 1985
Argentin Nagydij, 1960 Kategória:Argentin Formula–1 futamok