Ávilai Teréz Ávila a magyarban gyakran fordul elő ékezet nélkül: Avila (születési nevén: Teresa Sánchez de Cepeda y Ahumada, a későbbiekben spanyolul gyakran Teresa de JesúsCarrión, María Mercedes (1994). Arquitectura y cuerpo en la figura autorial de Teresa de Jesús. Barcelona: Editorial Anthropos. p. 43. = Jézus Teréze), katolikus nevén Avilai Szent TerézMagyar katolikus lexikon: Teréz (Ávila, Kasztília, Spanyolország, 1515. március 28. – Alba de Tormes, Salamanca (tartomány), 1582. október 4.) apáca, misztikus, a római katolikus egyház szentje és egyháztanítója, a Sarutlan Kármelita Rend megalapítója. A spanyol aranykor (1492–1659) egyik legfontosabb írójaként tartják számon.Тереза авильская // Большой Энциклопедический словарь. — 2000.
Magyar nyelvterületen hívják még Nagy Szent Teréznek is, ugyanazon szerzetesrend 19. századi másik alakjától, Lisieux-i Szent Teréztől megkülönböztetve, akit Kis Szent Teréznek szokás nevezni.
Élete
Származása
1515-ben született a kasztíliai Ávilában egy jómódú zsidó család tizenkét gyermeke egyikeként.
Nagyapja marranó volt, de a zsidóüldözések hatására megkeresztelkedett.
Apja, a gazdag ruha- és gyapjúkereskedő,Pérez, Joseph (2015) . Teresa de Ávila y la España de su tiempo (4ª edición) Ávila egyik leggazdagabb embereként lovagi címet nyert és beolvadt a katolikus keresztény társadalomba.
Korai évei
Már gyermekként kereste a magányt, és amikor más lányokkal volt együtt, szeretett velük apácásdit játszani; úgy tettek, mintha valamilyen zárdában élnének együtt.Szt. Teréz Önéletrajza
13–14 éves korában (1528) elveszítette édesanyját. Ekkor fordult segítségért a Szent Szűzhöz, aki „édesanyja lett mindörökre˝.Pérez, Joseph (2015) . Teresa de Ávila y la España de su tiempo (4ª edición)
Apja a 16 éves lányt az ávilai Santa María de la Gracia Ágoston-rendi apácákhoz vitte továbbtanulás céljából. Betegsége miatt azonban 18 hónap múlva távozott onnan, és néhány évig édesapjával és rokonaival maradt. Nem akart férjhez menni, így 1535 őszén apja akarata ellenére karmelita apáca lett a Megtestesülés ávilai kolostorában.
A kolostorban súlyosan megbetegedett. Nem világos, hogy milyen betegségről van szó, a tünetei: bágyadtság, ájulás, epilepsziás rohamok és görcsök. A zárdából hazavitték, hogy szülőházában halhasson meg. Két-három évig bénultan feküdt, de sikerült felépülnie, és visszatért a kolostorba. Saját szavai szerint Szent József közbenjárásának köszönhetően gyógyult meg.
Fokozatosan bölcs apácává érett, egyre többen fordultak hozzá lelki tanácsért mind a kolostorban, mind annak falain túl. Ebbe a körbe tartozott az apja is, aki végül beletörődött lánya választásába.
Zárdaalapítások
A spanyol karmelita szerzetesség megújítójaként új rend, az ún. Sarutlan Kármelita Rendet alapított. 1562-ben nyílt meg Ávilában az első kis zárda, amelyben Teréz lett az apátnő. 12 nővér élt ott, mert ennyien voltak egykor az apostolok.
Élete második felét az új karmelita kolostorok létrehozásának és az írásnak szentelte. Rendházak létesítésére 1567-ben hatalmazta fel Rubeo de Ravenna karmelita vezetőt. Az új zárdák Medina del Campóban (1567), Malagónban és Valladolidban (1568), Toledóban és Pastranában (1569), Salamancában (1570), Alba de Tormesban (1571), Segoviában (1574), Veas és Sevillaban (1575), Caravacában (1576) létesültek. Az "Alapítások könyvében" elmeséli e kolostorok történetét. Összesen tizenhét zárdát alapított.
1567-ben találkozott Keresztes Jánossal, akivel a következő évben megalapította a rend férfiágát.
Húsz éven keresztül, az első kolostor alapításától a haláláig (1562–1582) mintegy 5600 kilométert gyalogolt Spanyolország-szerte. Ferencesek Könyvkiadója, 2011, 1962. o.
Egyházi ellenállás
Az egyházi hatóságok egyes képviselői erősen ellenezték törekvéseit. A pápai nuncius meg akarta szüntetni a sarutlan karmeliták kolostorait úgy, hogy a reformálatlan rendnek rendelte volna alá őket. Terézt „bosszantó, csavargó nőnek” nevezték, aki Pál apostol parancsával ellentétben„Az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja. Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert illetlen az asszonynak a gyülekezetben beszélnie…” 1Kor 14,34-35 a könyvírásnak szentelte magát, és kolostorokat alapít pápai engedély nélkül.
Az önéletrajzát az inkvizíció elkobozta, és a mű kiadásának tilalmát csak 1586-ban, négy évvel a halála után oldották fel. 1580-ban XIII. Gergely pápa jóváhagyta a karmelita rend kettéoszlását, és ezzel hivatalosan is elismerte a „sarutlan karmeliták” jogi önállóságát.
Misztikus élmények
Számos misztikus élménye volt (látomások, elragadtatások, eksztázis). 25 évesen részesült az első nagyobb misztikus élményben, Jézus első jelenésében, de még legjobb barátai közül is többen úgy gondolták, hogy ördögi szemfényvesztés áldozata.
Lelki életének elmélyülését jelezte 1558 táján víziója a pokolról.
Önéletrajzában azt írta, hogy a vallásos elragadtatás pillanatában nem tudja megakadályozni, hogy felemelkedjen a földről; bár alázatból küzdött ez ellen.Judy Allen: Megmagyarázhatatlan jelenségek enciklopédiája, Partvonal Könyvkiadó, 2007 Jelentős misztikus élménye volt, hogy egyik látomásában egy szeráf (lángoló angyal) ébresztette. Teréz gyönyörű transzcendens és mégis fizikai jellegű élményként írta le ezt a találkozást: …a szép angyal mintha fényből lett volna. Hosszú aranydárdát láttam a kezében, és úgy tetszett, hogy tűzben ég a hegye. Úgy éreztem, mintha többször megsebezte volna vele a szívemet, úgy, hogy a dárda a bennsőmbe hatolt; és amikor kihúzta, azzal mintha elmulasztotta volna a sebeket. A fájdalom annyira valóságos volt, hogy apró sikolyokat hallattam, de ez az erős fájdalom akkora gyönyört okozott, hogy azt kívántam, bár sosem érne véget… (A mai napig épen maradt, Alba de Tormesben kiállított szívén láthatòak is ezek a nyomok.) Haláláig úgy tartotta, hogy a szeráf segítette annak megértéséhez, hogy mennyit szenvedhetett, mit élhetett meg Krisztus a kereszten. Ebből született jelmondata: Uram, engedj szenvednem vagy engedj meghalnom! gyakran olvasható különféle ábrázolásain. Tisztelete
bélyeg|220px|Szent Teréz szobra a Caxias do Sul katedrálisának kápolnájában (Brazília) jobbra|bélyegkép|220px|François Gérard: Ávilai Szent Teréz portréja (1827) 1582-ben halt meg; testét bebalzsamozták. 1622-ben avatta szentté XV. Gergely pápa. 1970-ben, VI. Pál pápasága idején a katolikus egyház tanítójává nyilvánították.
Halálának napján a katolikus egyház Assisi Szent Ferencről emlékezett meg, ezért az ő emléknapját a következő napra tették. A naptárreform miatt azonbanoktóber 4-ét október 15-e követte, így Szent Teréz ünnepe is október 15-e lett.
Magyarországon
Nevére szentelt templomok Magyarországon: Ávilai Nagy Szent Teréz-templom (Kazincbarcika) Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom (Budapest VI. kerülete) Zalaszentlászló katolikus temploma Nagy Szent Teréz Templom (Csorvás) Ináncs (Borsod- Abaúj- Zemplén vármegye) 1774-ben épített temploma is Avilai Nagy Szent Teréz tiszteletére van felszentelve Lengyel község katolikus temploma []
Művei
Önéletrajz (Vida) letölthető innen: . A tökéletesség útja (Camino de Perfección) Letölthető innen, vagy innen. A belső várkastély (Moradas) Letölthető innen, vagy innen. Az alapítások könyve (Libro de las fundaciones) Lelki számadások (Cuentas de Conciencias) több mint 400 levél
Magyarul megjelent írásai
Avilai Szent Teréz minden művei, 1-4.; ford. Szeghy Ernő; Karmelita Rendház, Győr, 1928–1941 Önéletrajz; 1928 Az alapítások könyve; 1928 A tökéletesség útja; 1940 A belső várkastély; 1941 Avilai Nagy Szent Teréz levelei. 1–2.; ford. Szeghy Ernő; Karmelita Rendház, Keszthely, 1943 A tökéletesség útja / A belső várkastély; ford. Szeghy Ernő; Szt. István Társulat, Budapest, 1979 Az imáról. Avilai Szent Teréz tanítása; összeáll. Klemm Nándor; Szt. Gellért, Budapest, 1997 Versek / A lélek kiáltásai Istenhez; ford. Dobos Éva; Eötvös, Budapest, 2006 (Eötvös klasszikusok) Lelki tanácsok. Válogatás Avilai Szent Teréz leveleiből; ford. Szeghy Ernő; Sarutlan Karmelita Nővérek, Magyarszék, 2007 (A Kármel látóhatára) Az alapítások könyve; bev., jegyz. Szabó Kristóf; Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány, Keszthely, 2011 A belső várkastély; ford. Sajó Tamás, Templom Kata; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2011 (Avilai Szent Teréz összes művei) Önéletrajz; ford., jegyz., előszó Sajó Tamás, Templom Kata, fordításban közrem. Antonio Bernat Vistarini; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2012 (Avilai Szent Teréz összes művei) Szent Terézzel napról napra; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2013 (A Kármel látóhatára) A tökéletesség útja; ford., bev., jegyz. Sajó Tamás és Templom Kata; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2014 (Avilai Szent Teréz összes művei) Avilai Szent Teréz levelei; szerk., sajtó alá rend. Nagy Fruzsina és Hoványi Márton, ford. Szeghy Ernő; Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány, Keszthely, 2014 Szárnyaid oltalmában. A lelki élet kis kézikönyve. Avilai Szent Teréz gondolatai alapján, kolostori életképekkel; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Marosszentgyörgy–Budapest, 2017
Alakja a kultúrában
Az 1984-ben bemutatott Legyetek jók, ha tudtok című filmben Marisa Traversi alakítja.
Giovanni Lorenzo Bernini: Ávilai Szent Teréz elragadtatása című műve azt a látomást ábrázolja, amelyben Nagy Szent Terézt egy szeráf ébreszti. A „Szent Teréz apoteózisa” néven is ismert szoborcsoport Bernini egyik főműve, amelyet Federico Cornaro bíboros rendelésére faragott. A római Santa Maria della Vittoria-templom Cornaro-kápolnáját díszíti. Jegyzetek
Források, ajánlott irodalom
Önéletrajza Dževad Karahasan: Az elbűvölt angyal, ARBOS, Bécs–Salzburg–Klagenfurt, 1995 Jean Abiven OCD: Látogasd meg önmagad! Lelkigyakorlat Avilai Szent Terézzel, Sarutlan Karmelita Nővérek, Pécs, 1999 Puskely Mária: Avilai Teréz, Sarutlan Karmelita Nővérek, Pécs, 2001, Simon Cox, 2004: Az angyalok és démonok titkai. GABO Könyvkiadó, Budapest, 2005. , 165 old. További információk
Életrajza a Szentek életében Avilai Szent Teréz, egy nagy misztikus Kronológikus életrajz Szeghy Ernő: Szent Terézia és a kármeliták. A sarutlan kármeliták alapítójának szenttéavatása háromszázados évfordulójára, 1–2.; Stephaneum Ny., Budapest, 1921
Kategória:Spanyol szentek Kategória:Spanyol egyházi személyek Kategória:Karmelita apácák Kategória:Misztikusok Kategória:Karmelita szerzetesek Kategória:Egyháztanítók Kategória:Romolhatatlanok Kategória:Spanyol nők Kategória:1515-ben született személyek Kategória:1582-ben elhunyt személyek