Klézse (románul Cleja) község Romániában, Bákó megyében, a Klézse patak mentén, Bákótól 18 km-re délre. A központhoz kapcsolódó településrészek Alexandrina (nyugatról) és Buda (keletről), továbbá hozzá tartoznak Somoska (Somușca) és Pokolpatak (Valea Mică) falvak. A mára összenőtt településrészek lakosainak száma 6864 (2002), túlnyomó részük római katolikus vallású déli és székelyes csángó. Több csángó szervezet székhelye, 2001 óta – a hivatalok erős ellenállását leküzdve – iskolában is oktatják a magyar nyelvet.
Története Először 1638-ban említik, a Székelyföldről kivándorolt székelyek alapították.
Demográfia 2011-ben a község 6621 lakosából 182 fő (2,75%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek.RECENSĂMÂNTUL POPULAŢIEI ŞI AL LOCUINŢELOR 2011 – a 2011-es romániai népszámlálás településekre lebontott anyanyelvi adatai (előzetes)
Látnivalók Klézsén 2 templom van, mindkettő római katolikus, valamint egy a Somoska faluban is, szintén római katolikus (mivel Klézse községben összesen 8 nem csángó család él)
Híres emberek Itt születtek: Duma-István András csángó költő Itt szolgált 40 évig Petrás Incze János páter. A levelezései Döbrentei Gáborral megjelentek a "Petrás" nevű című könyvben. Demse Ádám volt a leghíresebb Szeret menti keptárkészítő mester, keptár = díszes képekkel irha mellény Istók Antal Márton, klézsei polgármester. Neki köszönhető a Somoskai magyar iskolaépítésnek a kezdeményezése. A környékbeli legnagyobb csángó méhész. Duma György moldvai magyar képviselő a bukaresti parlamentben, a magyar népi szövetség részéről. Itt élnek: Hodorog András hagyományőrző furulyás, mesemondó, népművelő. “Legedi” László István hagyományőrző a fúvós hangszereken, furulya és tánc oktató. Istók Pál (Pável) hagyományőrző dorombos. Magyarul beszélő területeken a doromb csak a moldvai csángók körében hagyományos.
Jegyzetek
További információk Szeret-Klézse Alapítvány
Kategória:Bákó megye települései