A Tökéletes katona (eredeti cím: Universal Soldier) 1992-ben készült színes, amerikai akciófilm. Ez volt a német Roland Emmerich első amerikai produkciója, amely lényegében a Frankenstein-sztori modern variációjaként is értelmezhető. A főszerepeket az akciófilmek két akkori sztárja, a belga Jean-Claude Van Damme és a svéd Dolph Lundgren játszották, akik a pletykák szerint nem jöttek ki túl jól egymással. A forgatás 1991. augusztus 12-én kezdődött és 1991. október 30-án ért véget.
A cselekmény Valamikor az 1960-as években, valahol az esős vietnámi dzsungelben éjszaka is folyik az értelmetlen öldöklés. Egy nádkunyhó mellett egy fiatal vietnámi pár könyörög az életéért Scott őrmesternek. Beosztottja, Luc Deveraux közlegény hasztalan próbálja jobb belátásra bírni felettesét: Scott őrmester könyörtelenül agyonlövi a vietnámi férfit, majd kézigránátot dob a menekülő lány után. Luc ekkora embertelenség láttán az őrmesterre támad. A kemény párharc végén a két férfi holtan esik össze az őserdő mélyén. balra|bélyegkép|250px|Szorult helyzetben (Ally Walker és Jean-Claude Van Damme) 25 évvel később, az Amerikai Egyesült Államokban egy óriási gátnál terroristák túszokat ejtenek. Egy szupertitkos alakulatot vetnek be ellenük, a „tökéletes katonák”-at. Ezek a férfiak érzelem nélkül, mechanikusan cselekednek, nem ismerik a fájdalom érzését. Közöttük van Luc és Scott is. A túszmentési akció sikerrel végződik, mindenki tökéletesen elégedett. Egy kíváncsi tévériporternő operatőr kollégájával együtt azonban behatol a titkos katonai bázisra, hogy kiderítsék, kik is ezek a katonák valójában. Egy hatalmas fémládában meg is találják az akció egyetlen katona áldozatát jégre fektetve, lőtt sebekkel. A halott hirtelen kinyitja a szemét, és felül a fémládában. A tévések menekülőre fogják. Az illetéktelen behatolást azonban időközben felfedezték, és a parancsnok a tökéletes katonákat küldi a kíváncsiskodók foglyul ejtésére. A riporternő (Veronica) és kollégája megpróbálják kimagyarázni magukat a szorult helyzetből. Ekkor váratlanul az egyik katona, Scott agyonlövi az operatőrt. Az addig gépiesen viselkedő Luc agyában hirtelen felvillannak a múlt emlékei. Reflexmozdulattal kirúgja a fegyvert Scott kezéből, s Veronicával együtt elmenekül. Perry ezredes, a parancsnok nem hagyhatja, hogy embere kikerüljön a felügyelete alól, hiszen akkor az egység féltve őrzött titka napvilágra kerülne: ezek a katonák ugyanis egy szupertitkos program keretében halottakból lettek újjáélesztve, és tökéletes gyilkológéppé alakítva. A parancsnok tehát a többi katonát a szökevények után küldi. Luc egyre több részletre kezd emlékezni a múltjából, ám ugyanez történik egykori felettesével, Scott őrmesterrel is. Eszeveszett hajsza kezdődik. Luc meg akarja tudni, hogy mi történt vele valójában, és vissza akar térni a szüleihez, miközben Scott egyetlen célja, hogy az „áruló” ne csússzon ki a kezei közül...
Háttér-információk Az előzmények balra|bélyegkép|250px|A katonák pihennek
Roland Emmerich számára hazájában forgatott filmjei jelentették a belépőt Hollywoodba: Mario Kassar producer szerint a rendező filmjei az Egyesült Államokban a német költségvetés többszörösébe kerültek volna. Egy olyan rendező, aki viszonylag kevés pénzből látványos közönségfilmet tud forgatni, mindig szívesen látott vendég az álomgyárban. Mario Kassar – a Carolco Pictures egyik tulajdonosa – ezért felajánlotta Emmerich számára a Tökéletes katona megrendezését. Nyomós érvnek számított az is, hogy Emmerich meggyőzte Kassart arról, hogy az eredetileg előirányzott 35 millió dollárnál kevesebből is tető alá tudja hozni az „A” kategóriásnak szánt produkciót. (Végül 23 millió dollárba került a film.) Első lépésként Emmerich Dean Devlinnel átíratta a forgatókönyvet, amely eredeti változatában nem tetszett neki. A legelső elképzelés szerint ugyanis a történet helyszíne Dél-Amerika volt, ám Emmerich szerint ott az egész sztori kevésbé hatásos lett volna. A spórolás jegyében igyekeztek olcsón, esetenként ingyen megszerezhető, mégis látványos forgatási helyszíneket választani. A film legnagyobb részét ezért Arizonában vették fel, köztük a vietnámi dzsungelben játszódó jelenetet is, amelynek egy golfpálya (!) volt a helyszíne. Ezt a nyitóepizódot egyébként a Mỹ Lai-ban végrehajtott mészárlás ihlette.
A szereplők jobbra|bélyegkép|250px|Scott őrmester egy szupermarketben (Dolph Lundgren) Több nagy név felmerült a film főszerepeire, míg végül – ugyancsak anyagi okok miatt – a két népszerű, de még nem túlságosan drága akciósztár, a belga Jean-Claude Van Damme és a svéd Dolph Lundgren mellett döntöttek. Mikor kiválasztották őket, még nem volt egyértelmű, melyikük melyik szerepet kapja. Az amerikai közönség a kedvenceit alapvetően pozitív szerepkörben akarja látni, ezért Van Damme és Lundgren egyaránt Luc szerepét szerette volna megkapni. Van Damme lett a befutó, mivel ő már nagyobb sztárnak számított akkoriban, főleg az Oroszlánszív (1991) című kis költségvetésű filmjének köszönhetően, amely meglepően nagy siker volt az Egyesült Államokban.Van Damme a magyar DVD kiadás egyik extrájában azt nyilatkozta, hogy ő sosem játszott rosszfiút. Ebben tévedett, a Fekete sas című 1988-as akciófilmben ugyanis ő volt az orosz nemzetiségű rosszfiú. Vele ellentétben Lundgren inkább videosztárnak számított: több filmje számos országban nem is került a mozik műsorára, hanem eleve VHS-kazettákon hozták forgalomba őket. Emmerich mindenesetre jól döntött, a színészileg kevésbé képzett főszereplők meggyőzően játszották szerepeiket. Pletykák szállingóztak arról, hogy a kulisszák mögött a két izomember nem igazán jött ki egymással, sőt a díszbemutatón állítólag valódi tettlegességre került sor közöttük, ám könnyen meglehet, hogy ez csupán a produkció marketingfogásainak egyike volt. Emmerich később azt nyilatkozta, hogy mindkét főszereplővel jól kijött, mert nagyon fogékonyak voltak a rendezői instrukciókra. Elmondta azt is, hogy szerinte mindketten jobb színészek annál, mint amilyennek általában tartják őket, s alkalomadtán hajlandó lenne velük újra együtt dolgozni.Erre az alkalomra nem került sor, mivel Emmerich igazi „A” kategóriás hollywoodi rendező lett, olyan szuperprodukciókkal a háta mögött, mint a Csillagkapu, A függetlenség napja, a Godzilla, A hazafi és a Holnapután, miközben Van Damme és Lundgren visszakerültek a „B” kategóriás mezőnybe, ahonnan Dolph soha nem is tudott igazán kitörni.
A többi szerep kiosztásában is döntőek voltak az anyagi szempontok. Ally Walker akkoriban új név volt a szakmában (nem sikerült sztárrá válnia), a korábban olimpiai bokszoló Ed O’Rosst pedig akciófilmek (pl. a Vörös zsaru) kisebb szerepeiben láthatta a közönség. Ralf Moeller Németország testépítőbajnoka volt, aki Arnold Schwarzenegger példáját követve Hollywoodban próbált filmszínészi karriert csinálni. Példaképe híres szerepét, Conant is eljátszotta egy televíziós sorozatban, de szerepelt olyan világsikerű mozifilmben is, mint a Ridley Scott által rendezett Gladiátor (2000). Gene Davis szintén főleg akciófilmekben szerepelt. Legismertebb alakítása az Éjféli leszámolás (1983) című bűnügyi filmben látható, melyben ő volt a meztelenül gyilkoló aberrált fiatalember, akit a Charles Bronson játszotta nyomozó meg nem engedett eszközök felhasználásával próbál kézre keríteni. A mellékszereplők közül Jerry Orbach számított a legnagyobb névnek. (Őt a magyar közönség a Dirty Dancing (1987) című filmből ismerheti a legjobban, melyben a főhősnő apját alakította.) Eredetileg nagyobb szerepe lett volna a filmben, a befejezéskor slusszpoén gyanánt újra felbukkant volna a hadsereg élén. A tesztvetítéseken azonban a közönségnek nem tetszett ez a befejezés, ezért újat kellett kitalálni, melyben Orbach-nak már nem jutott feladat. A Luc édesapját játszó Rance Howard a sikeres amerikai rendező, Ron Howard édesapja. Egyes kisebb szerepeket a stáb technikai személyzetének tagjai alakítottak.
Az akciójelenetek Túszejtés a gátnál
Az eredeti forgatókönyvben a túszejtésre repülőgépen került volna sor. Ezt a változatot azonban Emmerich túl elcsépeltnek találta. Dean Devlinnel közösen ezért a nevadai Hoover-gátat választották az akció helyszínéül. A jelenet felvétele mindössze 3 napig tartott, mégis sikerült vele hatalmas forgalmi dugókat okozni, mivel a forgatás idején volt a legnagyobb turistaszezon. A Tökéletes katona volt az első film, amelyben kaszkadőrök egy 210 m magas, majdnem teljesen függőleges betonfalon leereszkednek a mélybe. (Később hasonló jelenet volt látható az 1995-ös Aranyszem című James Bond-filmben.) Két kaszkadőr hajtotta végre a veszélyes feladatot. Egyikőjük félúton elakadt, a társának vissza kellett menni érte, hogy kiszabadítsa. A nem várt nehézség ellenére ezt a képsort végül 1 óra alatt sikerült felvenni. A teljes jelenet minden mozzanatát azonban nem lehetett a Hoover-gátnál rögzíteni. A belsőket például más helyszínen vették fel, mert az eredeti gát belső tere nem volt alkalmas a forgatásra. Viszont tényleg az igazi gátnál van az az alagút, amelyen keresztül a katonák bejutnak a létesítménybe.
A bázison Az Unisol bázisát az arizonai Kaymanben, egy régi repülőtéren rendezték be. Egy Los Angeles-i stúdióban vették fel viszont azt a jelenetet, amikor először mutatják belülről az Unisol óriási kamionját. Amikor Veronica Roberts a bázison megtalálja a GR76-os tetemét egy fémládában, a katonát játszó félmeztelen Ralf Moellernek valódi jégkockákon kellett feküdnie, hogy a látvány valóban hiteles legyen. (A német testépítő egy másik jelenetben meggyullad, egyszer egy vízzel teli tartályba is bekerül, illetve az egyik epizódban még nyers húst is fogyasztania kellett.) Roland Emmerich eredetileg hosszabbra tervezte azt a jelenetet, melyben Veronica és az operatőr menekülni próbálnak a tökéletes katonák elől, de nem volt lehetősége (pénze) ezt az elképzelést megvalósítania. A stábnak a szűkös pénzügyi keret miatt szüksége volt a hadsereg segítségére: repülőgépekre, repülőterekre. Az illetékesek a segítség fejében ragaszkodtak ahhoz, hogy a filmben kellőképpen kihangsúlyozzák azt, miszerint az Unisol-program nem hivatalos katonai stratégia, hanem renegát projekt.
A benzinkútnál Meglehetősen nehéz volt felvenni azt a jelenetet, melyben a motelből menekülő Luc és Veronica egy kocsiban utaznak a sivatagban. Óriási volt a hőség, pláne a szűk kocsibelsőben, ezért folyton le kellett állítani a felvételt, hogy a színészek lehűtsék magukat. A jelenet folyamatossága miatt azonban fontos volt, hogy a háttérben ugyanaz a táj legyen látható. A képsor helyszínéül a legendás 66-os út szolgált, melyet a forgatás idején már nem nagyon használtak. A benzinkút, ahová a pár megérkezik, eredetileg is benzinkút volt, de a lepusztult állomást helyre kellett állítani. Ennél a jelenetnél az alkotók szerették volna kihangsúlyozni azt a kontrasztot, ahogyan az 1950-es–1960-as éveket idéző, minden amerikai által jól ismert környezetben megjelenik egy kívül-belül high-tech kamion. A benzinkút felrobbanása a filmben valóságos volt és igen nagy erejű, noha néhány töltet végül fel sem robbant.
Sivatagi üldözés Azt a jelenetet, amelyben Luc és Veronica a rabomobil fogolyterében rabként utaznak, s a járművet üldözőbe veszi egy kamion, melyet Scott őrmester vezet, több részletben és helyszínen vették fel. Mindkét jármű belső terét stúdióban alkották meg. Azért van olyan sok furcsa kameraállás ebben a jelenetben, hogy a nézők minél kevesebbet lássanak a háttérből. Magát az akciójelenetet a második stáb vette fel külső helyszínen. Ez a helyszín a Grand Canyon West volt, egy indián rezervátum területe. Az itteni forgatás a költségvetéshez képest drága volt, ám Emmerich a látvány miatt ragaszkodott hozzá. A felvétel során három buszt és két kamiont használtak fel. A zuhanás képsora valójában trükkfelvétel, modellekkel vették fel, melyek egy miniatűr szikláról zuhannak a „mély”-be.
A végső összecsapás