Zalaszentbalázs község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.
Fekvése A Zalai-dombságban, ezen belül az Egerszeg–Letenyei-dombság területén helyezkedik el.
A közvetlenül határos települések: észak felől Hahót, északkelet felől Pölöskefő, délkelet felől Kacorlak, dél felől Magyarszerdahely és Bocska, délnyugat felől Börzönce, nyugat felől Bucsuta, északnyugat felől pedig Pusztamagyaród.
A legközelebbi nagyobb város Nagykanizsa körülbelül 19 kilométer dél-délkeletre.
Megközelítése Közigazgatási területén áthalad dél-északi irányban a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közti 74-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Megközelíthető továbbá kelet felől is, a Gelsétől Pölöskefőn át idáig húzódó 7529-es úton; nyugati szomszédai felé pedig a Szentliszlóig tartó 7534-es út indul ugyaninnen.
Története
Első okleveles említése 1320-ból származik Zenthbalas írásmóddal. 1892-ben már Zalaszentbalázs. Nevét a templom védőszentjéről kapta.
Az 1700-as évek végén Vályi András írta a településről: "Szent Balas, magyar falu Zala vármegyében. Földes urai az Inkey és több uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kapornakhoz 1,1 negyed mérföldnyire; határja jól termő".
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kovács Antal (független) 1994–1998: Molnár Mihály (független) 1998–2002: Molnár Mihály (független) 2002–2006: Molnár Mihály (független) 2006–2010: Molnár Mihály (független) 2010–2012: Uzonyi Dezső László (független) 2013–2014: Hencsei Margit (független) 2014–2019: Hencsei Margit (független) 2019–2024: Hencsei Margit (független) 2024– : Hajmási Ákos (független)
A településen 2013. március 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de a győztestől messze lemaradva, három jelölt közül csak a második helyet érte el.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,2%, cigány 0,5%, német 0,76%. A lakosok 79,4%-a római katolikusnak, 1,64% reformátusnak, 0,59% evangélikusnak, 3,88% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,9% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1% románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,4% volt római katolikus, 2,5% református, 0,4% evangélikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).Zalaszentbalázs Helységnévtár
Nevezetességei A római katolikus templom barokk stílusban épült. Főoltára, és a szentélyben lévő szobrok szintén barokk stílusúak. Madonna-szobor I. és II. világháborús hősi emlékmű Tűzoltófecskendő Számos régi kőkereszt a belterületi és a szőlőhegyi utak mentén
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései