Az ábécé Az evenki ábécét az evenki nyelv írására használják. A cirill íráson alapul, annak egy módosított (az Ӈ-vel kiegészített) változatát használja. Az evenki nyelvnek volt latin betűs változata is.
A ma is használt cirill ábécé, melyet az 1920-as években alakítottak ki, a következő:
А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, Ӈ, О, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я
Az ábécé átírása nagybetű kisbetű ISO 9ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995 KNABLatiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998. ALA-LCAmerica Library Association & Library of Congress, Washington, 1997 IPA А а a a a [a] Б б b b b [b] В в v w v [ß], [ɸ]Szó végén Г г g g g [g], [ɣ]Magánhangzók között, szonoráns mellett Д д d d d [d] Е е e é, jeMagánhangzók, д, й, н, т, ъ, ь után és szó elején e [eː], [jɛ] Ё ё ë jo ё [jo] ЖCsak ritkán, idegen eredetű szavakban fordul elő ж ž ž zh [ʒ] З з z z z [z] И и i i i [ɪ] Й й j j ĭ [j] К к k k k [k] Л л l l l [l] М м m m m [m] Н н n n n [n] Ӈ ӈ ṇ ŋ ng [ŋ] О о o o o [ɔ] П п p p p [p] Р р r r r [r] С с s s s [s] Т т t t t [t] У у u u u [u] Ф ф f f f [f] Х х h h kh [x], [ħ]Az északi nyelvjárásban és a keleti nyelvjárás hagy részén Ц ц c c ts [t͡s] Ч ч č č ch [t͡ʃ] Ш ш š š sh [ʃ] Щ щ ŝ šč shch [ʃt͡ʃ] Ъ ъ " " " - Ы ы y y y ɨ Ь ь ' ', jд, н, т után ' [ʲ] Э э è e ė [ə]Az északi nyelvjárásban közelebb áll az [ø]-höz, a keleti nyelvjárásban pedig az [æ]-hez. Ю ю û ju iu [ju] Я я â ja ia [ja]
Hivatkozások
Források Transliteration of Non-Roman Scripts Omniglot.com
Kategória:Cirill eredetű ábécék