A cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, Motacilla nembe Motacilla Rubicola néven.
A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő fajra vonatkozik. 2021-ben az év madarának választották.
Előfordulása Költőterülete Ázsia és Európa nagy részére, Észak-Afrikára, valamint Afrikának a Szaharától délre eső területeire és Madagaszkárra terjed ki. Észak- és Kelet-Európában nem fordul elő. Vonuló és állandó madár is. Természetes élőhelyei a bokrokkal tarkított domboldalak, füves árokpartok, nedves rétek és legelők.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik a térségben. Alkalmanként áttelel.
Alfajai
Korábbi nagyszámú alfajaiból mára több faj leválasztása után már csak kettő alfaja maradt ennél a fajnál :
Saxicola rubicola hibernans (Hartert, E, 1910) – Európa északnyugati részén fordul elő, Norvégia délnyugati részén, a Brit-szigeten, az Ír-szigeten és Franciaország északnyugati részén. A Portugália partvidéki részén költő madarakat is bevonták ebbe az alfajba. Saxicola rubicola rubicola (Linnaeus, 1766) – ez a keleti alfaj, Dánia, Németország, Svájc, Ausztria, Franciaország deli része, Spanyolország és Marokkó az elterjedési területe nyugatra, míg keletre Közép-Európa és Kelet-Európa országai és Törökország délkeleti része. Telelőterülete Afrika északi részén és a Közel-Keleten van.
Megjelenése Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter és testtömege 13-17 gramm. A hím feje és farka fekete, nyakán kétoldalt a foltok, fartöve és a szárnyán lévő hosszanti csíkok fehérek, melle rozsdavörös. A költési időszakon kívül kevésbé élénk színezetű. A tojó hátoldala szürkésbarna és csíkos, melle matt rozsdabarna, nyakának oldalsó része halvány fehér. A kevéssé feltűnő színezet álcázza a költő madarat. bélyegkép|230px|A hímbélyegkép|200px|és a tojó Életmódja A madár felegyenesedve ül az ágon. Tápláléka rovarok, pókok, százlábúak, ászkák és apró csigák, télen magvakat is fogyaszt. A cigány csaláncsuk 6 évig élhet.
Szaporodása A költési időszak áprilistól augusztusig tart. Évente 2-3, (Közép-Európában csak 2) fészekaljat rak. A hím több tojóval is párosodhat. Egy fészekalj 5-6 tojásból áll, ezeken csakis a tojó kotlik. A tojások halványkékek, rozsdabarna foltokkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 14-16 nap múlva repülnek ki. bélyegkép|balra|200px|A tojásai Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Jegyzetek
Források
Urquhart E, Bowley A 2002. Stonechats. A Guide to the Genus Saxicola. Helm Identification Guides, London. Wink M, Sauer-Gürth H, Gwinner E 2002. Evolutionary relationships of stonechats and related species inferred from mitochondrial-DNA sequences and genomic fingerprinting. British Birds 95: 349-355. PDF fulltext
További információk Képek az interneten a fajról Xeno-canto.org - elterjedése
Kategória:Saxicola Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Afrika madarai Kategória:Ázsia madarai Kategória:Európa madarai Kategória:Nyugat-Ázsia madarai