Illés Endre, 1928-ig Novotny Andor DezsőAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 249025/1928. Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 304. kép 1. kartonUtóneve 1955-től Endre. (Csütörtökhely, 1902. június 4. – Budapest, 1986. július 25.) kétszeres Kossuth-díjas magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus.
Életpályája
bélyegkép|jobbra|200px|Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 45/1-2-24. Novotny Andor és Sztrissovszky Berta fia. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén végezte. Érettségi után Budapesten orvostanhallgató, első mestere Korányi Sándor, illetve Gulácsy Irén volt. Írói tehetségére Mikes Lajos figyelt fel. A Pesti Naplóban és Az Estben jelentek meg első elbeszélései. Első novelláskötetében az érett elbeszélő biztonságával elemezte az emberi érzéseket. Ekkor már a Nyugat megbecsült kritikusai és esszéírói közé tartozott. 1938-tól a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. A második világháború alatt több olyan külföldi író sorozatban való kiadását kezdeményezte, akiknek megjelentetése antifasiszta megnyilvánulás volt (Dosztojevszkij, Thomas Mann, Anatole France, Oscar Wilde). 1950-ben, a Révai Könyvkiadó államosítása után eltávolították a szerkesztőségből, évekig a könyvkiadó műszaki osztályán dolgozott, s e méltatlan, hallgatásban eltöltött esztendők során olyan gazdag könyvkiadói tapasztalatokra tett szert, hogy 1957-től igényes és hozzáértő igazgatója lehetett a Szépirodalmi Könyvkiadónak. Kifejezésmódjára hatott Stendhal és Maupassant, akiknek nem egy művét az ő pontos, magas színvonalú fordításában ismerhette meg a közönség. 1965-ben kidolgozta a Magyar Remekírók kiadási tervét. A magyar irodalom klasszikusainak kiadása, amely az 1973-as Könyvhéten indult, a magyar könyvkiadás történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt. Halála után a Szépirodalmi Könyvkiadó Illés Endre-díjat alapított.
Házastársa Gerlóczi Lívia volt, akit 1930. május 24-én Budapesten vett nőül.A házassági anyakönyvben Szilvia a felesége keresztneve.
Művei Törtetők (dráma, 1941) Zsuzsa; Franklin, Budapest, 1942 A mostoha (dráma, 1947) Kevélyek; Franklin, Budapest, 1947 (Magyar írók) Hazugok. Vígjáték; Franklin, Budapest, 1949 Történet a szerelemről és a halálról; Móra, Budapest, 1957 Krétarajzok; Magvető, Budapest, 1957 Illés Endre–Vas István: Trisztán. Dráma; Magvető, Budapest, 1957 (Borsos Miklós tíz metszetével) Hamisjátékosok; Magvető, Budapest, 1958 Vörös és fekete (regényadaptáció, 1959) Türelmetlen szeretők (dráma, 1959) Kettős kör. Színmű; Magvető, Budapest, 1962 Homokóra. Komédia; Szépirodalmi, Budapest, 1962 Illés Endre–Vas István: Rendetlen bűnbánat; Magvető, Budapest, 1963 Az idegen. Dráma; Magvető, Budapest, 1965 Gellérthegyi éjszakák; Szépirodalmi, Budapest, 1965 Száz történet, 1-2.; Magvető, Budapest, 1966 1. Múlt és félmúlt 2. Félmúlt és jelen Színház; Szépirodalmi, Budapest, 1967 Írók, színészek, dilettánsok; Magvető, Budapest, 1968 Szakadékok; Magvető, Budapest, 1969 (Illés Endre művei) Szigorlat; Magvető, Budapest, 1969 (Illés Endre művei) Festett egek (színmű, 1969) Krétarajzok; 2. bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1970 (Illés Endre művei) A tövisszúró; Magvető, Budapest, 1971 (Illés Endre művei) Félelem. Illés Endre novellája; Magyar Iparművészeti Főiskola Ny., 1971 (Studium) Hármaskönyv, 1-3.; Magvető, Budapest, 1972 1. Festett egek. A drámaíró 2. Stendhal. Az esszéista 3. Hamu. Az elbeszélő Árnyékrajzok; Magvető, Budapest, 1972 (Illés Endre művei) Két oroszlán között; Magvető, Budapest, 1973 (Illés Endre művei) Névtelen levelek (dráma, 1974) Egyszárnyú madarak (mesejáték, 1974) Történet a szerelemről és a halálról / Hamisjátékosok; Zrínyi Ny., Budapest, 1974 (Magvető zsebkönyvtár) Örvények között / Hamisjátékosok; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1975 (30 év) A fele komédia; Magvető, Budapest, 1975 (Illés Endre művei) Névtelen levelek. Színmű; LITA, Bratislava, 1976 Spanyol Izabella; Magvető, Budapest, 1976 A só íze; Magvető, Budapest, 1976 (Illés Endre művei) Hálókba bonyolódva; Magvető, Budapest, 1977 (Illés Endre művei) Dilaudid; Magvető, Budapest, 1978 (Rakéta Regénytár) Illés Endre–Vas István: Izabella és testvérei / Trisztán / Vörös és fekete / Spanyol Izabella; Magvető, Budapest, 1978 (Illés Endre művei) Ostya nélkül; Magvető, Budapest, 1978 (Illés Endre művei) Mestereim, barátaim, szerelmeim, 1-2.; Magvető, Budapest, 1979 Halandók, 1-2.; Magvető, Budapest, 1980 Kulisszák nélkül. Tizenhét színpadi játék, 1-2.; Magvető, Budapest, 1981 Tüdőgyulladásom első éjszakája; Zrínyi Ny., Budapest, 1982 Igézet. Illés Endre képeskönyve; Magvető, Budapest, 1982 Erős fényben. Novellák; vál., utószó Gálfalvi Zsolt; Kriterion, Bukarest, 1983 (Horizont könyvek) Mestereim, barátaim, szerelmeim; 2. bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1983 Szerelmeim, évek múlva; Magvető, Budapest, 1984 Méhrajzás. Félszáz arcképvázlat nőkről; Magvető, Budapest, 1985 Ezüstpénz. Félszáz arcképvázlat férfiakról; Magvető, Budapest, 1986 Szávitri. Történet a szerelemről és a halálról; ill. Kass János; Móra, Budapest, 1986
Halála után Napfoltok; Magvető, Budapest, 1987 "...talpig nehéz hűségbe". Naplótöredékek, útijegyzetek, emlékezések; szöveggond., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1988 Levelei Mezei Máriának (Színházi Szemle, 1990) Halandók és halhatatlanok. Kiadatlan esszék és kritikák; vál., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1990 Belvárosi karácsony. Elbeszélések, kisregény; vál., utószó Domokos Mátyás; Osiris, Budapest, 2000 (Millenniumi könyvtár)
Műfordításai Roger Martin du Gard: Vén Európa (regény, 1937) François Mauriac: Fekete angyalok (regény, 1937) Stendhal: Vörös és fekete (regény, 1950) André Stil: A "Szajna" kifut a tengerre (elbeszélések, 1951) Guy de Maupassant: Milon apó (elbeszélések, 1952) Stendhal: Vörös és fehér (regény, 1953) G. de Maupassant: Egy asszony élete (regény, 1954) Stendhal: A pármai kolostor (regény, 1958) Stendhal: Vanina Vanini vagy különös részletek a karbonárók utolsó titkos összejöveteléről (elbeszélések, 1968) G. de Maupassant: Ékszerek (elbeszélések, 1973) G. de Maupassant: Une aventure parisienne (elbeszélések, 1996)
Díjai, elismerései Baumgarten-díj (1937, 1939) Szocialista Kultúráért (1953) József Attila-díj (1962, 1978) A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1962) Munka Érdemrend (1962) Kossuth-díj (1963, 1975) Pro Arte aranyérem (1969) A Munka Érdemrend arany fokozata (1970) Munka Vörös Zászló Érdemrend (1975) A Művészeti Alap Nagydíja (1982) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek
További információk
[ A magyar irodalom arcképcsarnoka] [ A magyar irodalom története]
[ Kortárs magyar írók] Dersi Tamás: Illés Endre; Akadémiai, Bp., 1977 (Kortársaink) Magánképek Illés Endréről – Bertha Bulcsu kortárs írása. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 207. o.
Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek