Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; város Törökország anatóliai régiójában. A város Konya tartomány székhelye.

Éghajlat

Történelme Ókor

A környéken folytatott ásatások szerint már a késő rézkorban is lakott terület volt, i. e. 3000 körül. I. e. 1500 környékén a hettiták befolyása alá került. Őket i. e. 1200-ban indoeurópai tengeri népek követték, akik közül az i. e. 8. században a phrügök alapítottak itt királyságot. Xenophón szerint Ikónion, ahogyan akkoriban hívták a települést, a phrügök utolsó városa volt. Később, i. e. 590 körül kimmer, majd a 6. század végén perzsa uralom alá került. I. e. 333-ig a Perzsa Birodalom része volt, egészen addig, amíg Nagy Sándor le nem győzte III. Dareioszt. Nagy Sándor halála után a területet I. Szeleukosz Nikatór szerezte meg, a hellenizmus korában a pergamoni uralkodók alá tartozott. Mikor III. Attalosz, az utolsó pergamoni király gyermektelenül halt meg (Kr. e. 133), országát (ezen belül Anatóliát és a mai Konyát) a Római Köztársaságra hagyta. Claudius császár uralkodása idején (Kr. u. 41-54) a város nevét Claudioconiumra változtatták, Hadrianus idejében (117-138) pedig Colonia Aelia Hadrianaként ismerték.

Iconiumot az Apostolok cselekedetei szerint 47-ben, 50-ben és 53-ban Szent Pál és Szent Barnabás is meglátogatta. A Bizánci Birodalom idejében a várost többször is arab támadások érték a 7. és 9. század között.

Szeldzsuk-korszak

A várost a bizánciak után a manzikerti csatát követően 1071-ben a szeldzsukok hódították meg; 1097 és 1243 között Konya az Ikóniumi Szultánság (másképp Rüm) fővárosa volt. Ezen időszakban a várost kétszer is keresztesek támadták meg, 1097-ben és 1190-ben. A Konya nevet 1134-ben I. Meszúd adta a településnek.

Konya gazdagságának csúcsát a 12. század második felében érte el, amikor a szeldzsuk szultánok felszámolták a tőlük keletre fekvő bejségeket (beylik) és uralmukat egész Kelet-Anatóliára kiterjesztették. A szeldzsukok befolyásuk alatt tartottak számos földközi-tengeri és fekete-tengeri kikötőt is. Ez az „aranykor” a 13. század elejéig tartott. thumb|250px|A Selçuk Egyetem könyvtárának épülete 1220-ra a várost megtöltötték a Hvárezmből menekülők, akik a Mongol Birodalom terjeszkedése miatt hagyták el a országukat. Alaaddín Kejkubad (1192-1237) szultán megerősítette a város védelmét és palotát emelt a citadella tetején. 1228-ban a szultán meghívására Bahá ad-Dín Valad és fia, a jeles filozófus Dzsalál ad-Dín Rúmí Konyában telepedtek le.

1243-ban a szeldzsukok elvesztették a Köse Dag-i csatát a mongolokkal szemben, aminek következményeképp a szultán a mongol uralkodó alávetettje lett. 1307-ben, a szeldzsuk szultanátus bukása után Konya emirátus lett, egészen 1322-ig, amikor a Karaman-dinasztia meghódította a területet. 1420-ban a város oszmán kézre került. 1453-ban Konya az oszmán Karaman tartomány székhelyévé vált.

Oszmán korszak

1864-ben Konya az újonnan átszervezett közigazgatási rendszer értelmében a Konyai vilajet székhelye lett.

Az 1896-os népszámlálás szerint Konya lakossága valamivel több mint 40 000 fő volt, 42 318 muzulmán, 1566 keresztény örmény és 899 keresztény görög lakossal. A városban 21 mecset és öt templom volt található. Az 1910-es években olasz vasúti munkások számára emelt katolikus templom ma is áll.

Modern történelme

Népesség

Kultúra thumb|250px|Dzsalál ad-Dín Rúmí sírja

Konya oktatási életének központja a Selçuk Egyetem. A város legmagasabb épületeként számon tartott irodaépület a Selçuklu Kulesi (Szeldzsuk torony)

Történelmi-kulturális látnivalói Az építő- és iparművészet kedvelői Konyát a szeldzsuk művészet kincsestárának tekintik. Az ebből a korból származó alkotások a világkultúra egyedülálló értékei, napjaink művészettörténeti és idegenforgalmi kiadványainak elmaradhatatlan elemei. A város másfajta látványosságai és értékei a lüktető nagyvárosi élet kulturális-szórakozó szükségleteinek kielégítését szolgálják.

Alaaddín-domb és egy ősi erőd maradványai Alaaddín-dzsámi (12-13. sz.) Karatay-medresze (1251), ma csempemúzeum Ince Minareli-medresze (1258-1279), Szelimije-dzsámi Mevlana Múzeum és kolostor: Dzsalál ad-Dín Rúmí emlékeivel Régészeti Múzeum Atatürk-ház és múzeum Koyonoğlu (magán)múzeum Sportcsarnok Polgári repülőtér (a NATO-bázis zárt intézmény) Műemlék temető a Mevlana-múzeummal szemben

Testvérvárosok Szarajevó, Bosznia-Hercegovina (2007) Toledo, Spanyolország Ráckeve, Magyarország (2022)

Jegyzetek

További információk Képek a Mevlana Múzeumból Képek a városról Konya'nin Tarihcesi

Kategória:Törökország körzetei és települései