Az 1981-es Formula–1-es szezon volt a 32. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1981. március 15-étől október 17-éig tartott, összesen tizenöt futamon keresztül, melyek közül a dél-afrikai nagydíjat a FISA és a FOCA háborúja miatt végül nem tekintették a bajnoki küzdelmek részének.

Ez volt az első idény, amelynek hivatalosan is FIA Formula–1 világbajnokság volt a neve, a korábbi Versenyzői Világbajnokság és Konstruktőrök Nemzetközi Kupája helyett. A Brabham csapat tulajdonosa, Bernie Ecclestone tevékenységének köszönhetően ebben az évben kötötték meg az első Concorde-szerződést, amely elindította a sportágat a nyereséges üzleti jelleg felé. Ettől fogva a csapatok az egész idényre, nem pedig csak külön-külön a futamokra neveztek be, és meghatározásra került az eredményekért járó pénzjutalom is. Minden versenyre egységesített szabályokat vezettek be, és a következő idénytől kezdve a nevező csapatoknak a saját szellemi tulajdonát kellett hogy képezze a versenyautó kasztnija – ezzel gyakorlatilag egyesítve a nevező csapatot és a konstruktőrt.

Nelson Piquet visszavágott Alan Jonesnak az egy évvel korábbi vereségért, és világbajnok lett, amellyel élete első világbajnoki címét szerezte meg. A pontverseny második helyén az argentin Carlos Reutemann végzett Jones előtt - aki akár világbajnok is lehetett volna, ha a dél-afrikai nagydíj eredménye is beszámított volna a bajnokság végeredményébe. A konstruktőrök között ismét a Williams lett a legjobb. Magára talált a Ferrari, a Renault-t követve elkezdett turbómotorokat építeni. Feltűnt a sportágban Ron Dennis, aki felvásárolta a McLaren csapatot, John Barnard pedig elkészítette az első szénszálas karosszéria terveit. A belga nagydíjon az Arrows csapat egyik szerelője halálos balesetet szenvedett.

Csapatok és versenyzők CsapatKonstruktőrKasztniMotorGumik#PilótaVerseny Albilad Williams Racing Team TAG Williams TeamWilliams-FordFW07CFord Cosworth DFV 3L V8 szívó1 Alan JonesMInd2 Carlos ReutemannMInd Tyrrell Racing TeamTyrrell-Ford010 011Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó3 Eddie CheeverMInd4 Kevin Cogan1 Ricardo Zunino2–3 Michele Alboreto4–15 Parmalat RacingBrabham-FordBT49CFord Cosworth DFV 3L V8 szívó5 Nelson PiquetMInd6 Héctor RebaqueMInd Marlboro McLaren InternationalMcLaren-FordM29F MP4/1Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó7 John WatsonMInd8 Andrea de CesarisMInd Team ATSATS-FordD4 HGS1Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó9 Jan Lammers1–4 Slim Borgudd5, 7–15104, 6 Team Essex Lotus John Player Team LotusLotus-Ford81B 87 88 88BFord Cosworth DFV 3L V8 szívó11 Elio de Angelis1–3, 5–1512 Nigel Mansell1–3, 5–15 Ensign RacingEnsign-FordN180BFord Cosworth DFV 3L V8 szívó14 Marc Surer1–6 Ricardo Londoño2 Eliseo Salazar7–15 Équipe Renault ElfRenaultRE20B RE30Renault-Gordini EF1 15,L V6 turbó15 Alain ProstMInd16 René ArnouxMInd March Grand Prix Team Guinness RIzla+. MarchMarch-Ford811Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó17 Derek Daly1–3, 7–15 Eliseo Salazar4–6181–3 Derek Daly4–6 Fittipaldi AutomotiveFittipaldi-FordF8CFord Cosworth DFV 3L V8 szívó20 Keke Rosberg1–10, 12–1521 Chico Serra1–10, 12–15 Marlboro Team Alfa RomeoAlfa Romeo179B 179C 179DAlfa Romeo 1260 3L V12 szívó22 Mario AndrettiMInd23 Bruno GiacomelliMInd Équipe Talbot GitanesTalbot Ligier-MatraJS17Matra MS81 3L V12 szívó25 Jean-Pierre Jarier1–2 Jean-Pierre Jabouille2–7 Patrick Tambay8–1526 Jacques LaffiteMInd FerrariFerrari126CKFerrari 021 1,5L V6 turbó27 Gilles VilleneuveMInd28 Didier PironiMInd Ragno Arrows Beta Racing TeamArrows-FordA3Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó29 Riccardo PatreseMInd30 Siegfried Stohr1–13 Jacques Villeneuve Sr.14–15 Denim OsellaOsella-FordFA1B FA1CFord Cosworth DFV 3.0 V831 Miguel Ángel Guerra1–4 Piercarlo Ghinzani5 Beppe Gabbiani6–15321–5 Piercarlo Ghinzani6 Giorgio Francia7 Jean-Pierre Jarier9–15 Theodore Racing TeamTheodore-FordTY01Ford Cosworth DFV 3.0 V833 Patrick Tambay1–7 Marc Surer8–15 Candy Toleman MotorsportToleman-HartTG181Hart 415T 1,5L soros négyhengeres turbó35 Brian Henton4–1536 Derek Warwick4–15 Equipe Banco OccidentalWilliams-FordFW07Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó37 Emilio de Villota7

Változások

Csapatváltozások

Miután az előző idény közepén a Theodore Racing magába olvasztotta a Shadow csapatot, már csak a Theodore nevezett, a Shadow pedig megszűnt. A RAM csapat, amely az előző évben egy Williams kasztnival versenyzett, ezúttal nem nevezett. Helyettük a March volt az, amely visszatért, ugyanazzal az autóval. A Formula–2-ben elért sikerek után a Toleman istálló is benevezett. Eredetileg Lancia motorokat használtak volna, végül a Hart turbómotorjaira esett a választásuk. A Ligier csapat főszponzorai a Talbot és nagy francia márkák lettek, és a Matra V12-es motorjait kezdték el használni.

Pilótaváltozások

Didier Pironi átigazolt a Ligier csapattól a Ferrarihoz, ahonnét pedig Jody Scheckter távozott (visszavonult). Pótlására Jean-Pierre Jabouille-t kérték fel, de az idény elején még mindig lábadozott az 1980-as kanadai nagydíjon elszenvedett sérüléseiből. Ezért az első két versenyre még mindig a korábbi, már távozott pilótájukat, Jean-Pierre Jarier-t hívták vissza. A Renault sikeresen leigazolta Alain Prostot, annak ellenére, hogy neki élő kétéves szerződése volt a McLaren csapatával. A helyére a főszponzor Marlboro Andrea de Cesarist ajánlotta, akinek az Alfa Romeótól kellett távoznia Mario Andretti érkezése miatt. Andretti helyére a Lotus csapathoz Nigel Mansell érkezett. A Tyrrell mindkét pilótáját elvesztette, ezért Eddie Cheever érkezett hozzájuk az Osellától, valamint az újonc Kevin Cogan. A kisebb csapatok esetében tíz pilótacsere történt.

Szezon közbeni változások

Miután Kevin Cogan nem tudott kvalifikálni az idénynyitó versenyre, a Tyrrell megvált tőle, és Ricardo Zunino került be a helyére, aki az előző idényben már versenyzett a Brabhammel. Két futam után tőle is megváltak, és helyette Michele Alboreto ült be. A San Marinó-i nagydíj első körében az Osella pilótáját, Miguel Ángel Guerrát eltalálta hátulról Eliseo Salazar, így a falnak csapódott, amitől eltört a csuklója és a könyöke. Helyette Piercarlo Ghinzani ülhetett be a csapathoz, majd egy verseny erejéig Giorgio Francia, a szezon végén pedig Jean-Pierre Jarier. A belga nagydíjtól kezdve az ATS csapattól elbocsátották Jan Lammerst, a helyére Slim Borgudd került, az ABBA dobosa, pusztán csak azért, mert a zenekar logója az autók oldalán befektetőket vonzott. A spanyol nagydíj előtt Eliseo Salazar a March csapattól az Ensign-hoz igazolt, Marc Surer helyére, aki a Theodore csapathoz ment, azért, mert onnan Patrick Tambay meg a Ligierhez. Mindezt azért, mert Jean-Pierre Jabouille sajnos nem tudott felépülni a sérüléseiből, és ez a pályafutása végét jelentette. Az utolsó két versenyen debütált az Arrows csapat színeiben Jacques Villeneuve Sr. (a későbbi világbajnok nagybátyja), miután Siegfrid Stohr a belga nagydíjon történtek hatására traumatizálódott és többé nem állt rajthoz.

Nagydíjak # Verseny Dátum Pálya Győztes pilóta Győztes csapat Összefoglaló 343 nyugat-amerikai nagydíj Március 15. Long Beach Alan Jones Williams-Ford Összefoglaló 344 brazil nagydíj Március 29. Jacarepaguá Carlos Reutemann Williams-Ford Összefoglaló 345 argentin nagydíj Április 12. Oscar Gálvez Nelson Piquet Brabham-Ford Összefoglaló 346 San Marinó-i nagydíj Május 3. Imola Nelson Piquet Brabham-Ford Összefoglaló 347 belga nagydíj Május 17. Zolder Carlos Reutemann Williams-Ford Összefoglaló 348 monacói nagydíj Május 31. Monaco Gilles Villeneuve Ferrari Összefoglaló 349 spanyol nagydíj Június 21. Jarama Gilles Villeneuve Ferrari Összefoglaló 350 francia nagydíj Július 5. Dijon-Prenois Alain Prost Renault Összefoglaló 351 brit nagydíj Július 18. Silverstone John Watson McLaren-Ford Összefoglaló 352 német nagydíj Augusztus 2. Hockenheimring Nelson Piquet Brabham-Ford Összefoglaló 353 osztrák nagydíj Augusztus 16. Österreichring Jacques Laffite Ligier-Matra Összefoglaló 354 holland nagydíj Augusztus 30. Zandvoort Alain Prost Renault Összefoglaló 355 olasz nagydíj Szeptember 13. Monza Alain Prost Renault Összefoglaló 356 kanadai nagydíj Szeptember 27. Circuit Gilles Villeneuve Jacques Laffite Ligier-Matra Összefoglaló 357 Las Vegas-i nagydíj Október 17. Caesars Palace Alan Jones Williams-Ford Összefoglaló A szezont eredetileg február 7-én nyitották volna meg Kyalamiban (Dél-Afrika), de a FISA-FOCA háború történései miatt ezt a versenyt bajnokságon kívülinek nyilvánították. Csak Ford-Cosworth szívómotoros csapatok vettek rajta részt, olyan technikai megoldások alkalmazásával, amiket 1981-ben egyébként betiltottak.

Emiatt Long Beach-ben indult az idény, miután a brazil és az argentin nagydíjak március végére, április elejére kerültek. A brazil verseny új helyszíne Jacarepaguá lett, miután Interlagos kapcsán komoly biztonsági kockázatok merültek fel.

Az olasz nagydíj egy év kihagyás után visszatért Monzába, a pályát felújították, és új épületet kapott a boxutca is. Mindazonáltal Imola sem maradt verseny nélkül, itt San Marinó-i nagydíj néven rendeztek versenyt.

Miután 1980-ban botrányos körülmények közepette végül kihagyták a bajnoki küzdelmekből, 1981-ben ismét visszatért a spanyol nagydíj.

A rotációs rendszer miatt a francia nagydíjat ebben az évben nem a Paul Ricard-on, hanem Dijonban rendezték, és így került vissza a brit nagydíj is Silverstone-ba Brands Hatch-ből.

A szezonzáró futamra Watkins Glenben került volna sor, de az amerikai versenypálya pénzügyi nehézségei miatt lefújták. Helyette Las Vegasban rendeztek futamot, a Caesars Palace kaszinó parkolójában.

Szabályváltozások

Előszr a sportág történetében kötelező kelléke lett a versenyautóknak a túlélőcella, amelynek a pilóták lábán is túl kellett nyúlnia és megerősített anyagból kellett készülnie. 585 kilogrammra emelték 575-ről az autók minimális tömegét. Bizonyos pályákon először alkalmaztak gumifalakat. A boxutcáknak kötelezően legalább 10 méter szélesnek kellett lenniük. A rajtrácson a versenyzők immár 1x1x1-es mintázat alapján álltak fel, nem egy eltolt 2x2-es alapján.

Az idény

A nem bajnoki dél-afrikai nagydíj A dél-afrikai versenyt február 7-én tartották a Johannesburgtól nem messzi Kyalamiban. Eredetileg ez lett volna a bajnokság nyitófutama, de utólag kivették a bajnoki futamok közül. Ennek a folyamatban lévő FISA-FOCA háború volt az oka: a FISA olyan változtatásokat várt el a szervezőktől, amibe ők nem akartak belemenni. Végülis a versenyt megrendezték, de hivatalosan ez egy Formula Libre verseny volt, amelyen csak a FOCA csapatai vettek részt. Nem volt jelen tehát a Ferrari, a Ligier, az Osella, a Renault, és az Alfa Romeo sem – mind a FISÁ-t támogató istállók voltak. Valamennyi autó az 1980-as szabályoknak megfelelő volt, tehát rajtuk volt a sokat vitatott mozgó szoknya-elem az autók oldalán, amely elősegítette, hogy minél nagyobb leszorítóerő maradjon a kasztnik alatt.

Az időmérő edzés az előző év nagyjainak csatájáról szólt. A brabhames Nelson Piquet küzdött a Williams két pilótájával, Alan Jones-szal és Carlos Reutemann-nal, és meg is szerezte előlük a pole pozíciót. Reutemann elég komoly bajba került a szakasz végén, ugyanis kicsúszott és feltekeredett a pályát övező drótkerítésre. A kerítés a nyaka köré tekeredett ls elkezdte őt fojtogatni, ő pedig sehogy sem tudott kiszabadulni. Csak a pályabírók gyors intézkedésének volt köszönhető, hogy nem fulladt meg. Ő egyébként második lett, mögötte Alan Jones, Keke Rosberg, Elio de Angelis, Riccardo Patrese, Ricardo Zunino, Nigel Mansell és Andrea de Cesaris végeztek.