Québec (, ) Kanada egyik tartománya az ország keleti részén. Északról Nunavut terület, nyugatról Ontario, keletről Új-Brunswick, Új-Fundland és Labrador, valamint a Prince Edward-sziget tartomány, délről pedig az Egyesült Államok New York, Vermont, New Hampshire és Maine államai határolja. A tartomány székhelye a vele azonos nevű Québec, legnépesebb városa Montréal. Québec az egyetlen kanadai tartomány, melyben az egyedüli hivatalos nyelv a francia.
Terület alapján a tartományok között az első, az összes közigazgatási terület között Nunavut után a második. 1867-ben egyike volt a Kanadai Konföderációt alapító nemzeteknek. A kanadai népességszámlálási adatok szerint Québec tartomány népessége fő volt 2021-ben, ez 4,1%-os növekedést jelentett a 2016-os -es népességszámhoz képest.
Neve A Québec név az algonkinok nyelvéből származik, amely szűk átkelő, szoros jelentéssel bír.Origin of the names of Canada and its provinces and territories (Government of Canada) A tartomány nevét adó és egyúttal a fővárosát jelentő Québec városa a Szent Lőrinc-folyó sziklákkal övezett szurdokjának közelében fekszik. Korábban franciául Québecq és Kébec alakban is írták.Afable, Patricia O.; Beeler, Madison S. (1996): Place Names. In Goddard, Ives. Languages. Handbook of North American Indians. Vol. 17. Smithsonian Institution. 191. o. A nevet először valószínűleg Samuel de Champlain francia felfedező használta.The birth of Quebec (Le Canada)
Történelem Québec városát 1608-ban alapították a franciák. Az itt alapított gyarmatot Új-Franciaországnak nevezték és óriási területre terjedt ki. 1760 táján Új-Franciaország a Szent Lőrinc-folyó völgyén kívül kiterjedt a Nagy-tavak vidékére, az Ohio folyó völgyére és a Mississippi völgyére. Ezen a hatalmas területen mindössze mintegy hatvanezer európai származású - leginkább francia - ember élt, többségük Québec és Montréal városában és környékén.
A hétéves háborút lezáró párizsi békével (1763) Új-Franciaország teljes egészében brit kézbe került. Hamarosan kitört a 13 amerikai brit gyarmat függetlenségi háborúja. Az akkor már Kanadának nevezett francia lakosságú terület nem csatlakozott ehhez a harchoz. Ezt a háborút is Párizsban fejezték be 1783-ban. A Nagy-tavaktól délre eső területeket az új Amerikai Egyesült Államokhoz csatolták, az északra fekvő Kanada maradt brit birtok.
Az amerikai függetlenségi háború polgárháború is volt. A brit koronához hű alattvalók - a lojalisták - menekülni kényszerültek onnan. Mintegy tízezer emberről volt szó. Kanadában telepítették le őket az Ontario-tótól északra fekvő területen, ahol ők lettek a lakosság többsége.
Québec tartomány történetét áthatja az a tény, hogy lakossága francia nyelvű, kulturális öröksége francia, a francia polgári törvénykönyvet használták belső életében, uralkodó vallása római katolikus. Ugyanakkor Kanada előbb brit gyarmat volt, majd Québec tartomány egy angol nyelvű, angol kultúrájú, angol jogrendszert használó államszövetségnek lett a tagja. Ezen a feszültségen a tartomány története során többféleképpen igyekeztek segíteni.
Először kettéválasztották a francia Alsó-Kanadát és az angol nyelvű Felső-Kanadát. Különálló gyarmatokká szervezték őket, más-más jogrendszerrel és igazgatási nyelvvel. Ez nem sokkal a lojalisták letelepítése után történt. Feszültséget okozott azonban, hogy Felső-Kanadában éltek magukat elnyomottnak érző franciák, Alsó-Kanadában meg az angol nyelvűeket nyomták el - egy angol gyarmaton. Közben a franciák úgy érezték, hogy az angol gyarmati kormány nélkülük dönt róluk. 1837-ben fegyveres lázadás tört ki Alsó-Kanadában. Ezt gyorsan leverték ugyan, de a brit parlament vizsgálóbizottságot küldött ki annak felderítésére, mi is történt, meg azért, hogy javaslatokat dolgozzon ki a helyzet végleges rendezésére. A bizottságnak két javaslata volt: 1. egyesítsék a két Kanadát, 2. asszimilálni kell a franciákat. bélyegkép|Québeci látkép: A kikötő hátterében a Château Frontenac A két Kanada egyesítése megtörtént ugyan, de a tartományok különálló jogrendszere fennmaradt, nem beszélve kulturális örökségükről. Az asszimilálás meg annyira sikerült, hogy már 1848-ban ismét elismert nyelv lett a francia a kanadai törvényhozásban.
Az 1860-as években hosszadalmas tárgyalások folytak a kanadai államszövetség létrehozásáról. Ehhez a volt Új-Franciaországon kívül a még brit kézben lévő többi észak-amerikai gyarmat is csatlakozott. 1867-ben a brit parlament által (Londonban) elfogadott törvény lett Kanada alkotmánya. Québec tartomány az alapítók egyike volt.
Ez az alkotmány igen nagy önállóságot biztosít a tagállamoknak. Hosszú ideig kielégítően szabályozta québeci franciák helyzetét.
A nemzetiségi kérdés az 1960-as években lángolt fel újra. Addigra nagymértékben megváltozott Québec társadalma; ezt az időszakot nevezik csendes forradalomnak. Egyenjogúsították a nőket, visszaszorult a katolikus egyház befolyása. Gazdaságilag megerősödött a tartomány, megjelentek és megerősödtek a francia kultúrához kötődő pénzintézetek, nagy vállalkozások. A függetlenségi mozgalom első hulláma 1963-ban jelentkezett, terrorista támadásokkal. A terrorista mozgalmak körülbelül egy évtized alatt kifulladtak, elvesztették tagságukat, támogatottságukat.
Közben azonban megjelent egy rendes politikai párt, amely az állami függetlenségért küzdött. Ez a párt (Parti Québécois) 1977-ben választásokat nyert, ők alakíthatták meg a tartományi kormányt. Azzal kezdtek, hogy a francia nyelvet a tartomány kizárólagos államnyelvévé nyilvánították, 1980-ban pedig népszavazást tartottak Québec állami függetlenségéről. Ezt - mint ahogy a későbbi hasonló népszavazásokat is - elvesztették, de sokáig ők adták a tartományi kormányt.
Földrajz Québec nagy területű (Franciaország háromszor férne el benne) és meglehetősen ritkán lakott. Az egyes területek nagyban különböznek egymástól a különböző földösszetétel, éghajlat (eltérő szélesség és hosszúság) és a vízhez való közelség miatt. A Szent Lőrinc-alföldek (Délen) és a Kanadai-pajzs (Északon) alkotja a két fő földrajzi területet és rendkívül különböznek egymástól.
Vízrajz Québec rendelkezik a világ egyik legnagyobb édesvíz tartalékával, ami területének 12%-t borítja. A világ megújuló édesvíz készletének a 3%-át birtokolja, míg népessége csupán a világ 0,1%-át teszi ki. Több mint fél millió tó található itt, amiből 30 250 km²-nél nagyobb területű, és 4500 folyó, amik az Atlanti-óceánba ömlenek. A legnagyobb mesterséges tó a Caniapiscau tároló, amit a Saint James projekt keretében hoztak létre vízienergia létrehozása céljából. Legnagyobb természetes tó a Mistassini tó.
Vadvilág A nem lakott területek vadvilága nagyrészt a fehérfarkú szarvas, a jávorszarvas, a keleti pézsmatulok, a rénszarvas, a fekete medve és a jegesmedve teszi ki. Ezen kívül előfordul még a puma, a prérifarkas, a keleti erdei farkas, a vörös hiúz és a sarki róka. Leggyakoribb állatok között szerepel a keleti szürkemókus, a hócipős nyúl, az erdei mormota, a bűzösborzfélék, a mosómedve, a csíkosmókus és a kanadai hód.
A Szent Lőrinc-folyó és annak torkolatának állatvilágát főként tengeri emlősök képezik. Ezek az állatok, mint például a kék bálna, a beluga és a csukabálna egészen az Orléans-szigetig felmerészkedik.
Népesség Legnépesebb települések +Québec legnagyobb városai népesség szerint (2021)KépRangVárosRégióNépességRangVárosRégióNépességKép120x120px|középreMontréal1.MontréalMontréal1 762 94911.Saint-Jean-sur-RichelieuMontérégie97 873középre|120x120pxLaval2.QuébecCapitale-Nationale549 45912.BrossardMontérégie91 525 3.LavalLaval438 36613.RepentignyLanaudière86 1004.GatineauOutaouais291 04114.Saint-JérômeLaurentides80 2135.LongueuilMontérégie254 48315.DrummondvilleCentre-du-Québec79 258középre|120x120pxQuébec6.SherbrookeEstrie172 95016.GranbyMontérégie69 025középre|120x120pxGatineau7.LévisChaudière-Appalaches149 68317.MirabelLaurentides61 1088.SaguenaySaguenay–Lac-Saint-Jean144 72318.BlainvilleLaurentides59 8199.Trois-RivièresMauricie139 16319.Saint-HyacintheMontérégie57 23910.TerrebonneLanaudière119 94420.MascoucheLanaudière51 183
Legnépesebb agglomerációk +Québec legnépesebb agglomerációi (2021)AgglomerációNépességMontréal Census metropolitan area4 291 732Québec Census metropolitan area839 311Ottawa - Gatineau Census metropolitan area353 293Sherbrooke Census metropolitan area227 398Saguenay Census metropolitan area161 567Trois-Rivières Census metropolitan area161 489Drummondville Census metropolitan area101 610Granby Census agglomeration90 833Saint-Hyacinthe Census agglomeration59 980Shawinigan Census agglomeration49 620
Nyelvek +Québec lakosainak anyanyelveNyelvLétszám (fő)Megoszlás (%)francia6 291 44074,8angol639 3657,6arab198 7852,4spanyol177 1552 1olasz90 9401,1mandarin kínai57 4450,7haiti kreol46 4750,6portugál41 5450,5görög34 0800,4román35 8100,4orosz31 7000,4vietnámi28 6300,3pandzsábi23 8250,3perzsa22 1300,3magyar4 8650,1 +Québec lakosainak nyelvtudásaNyelvLétszám (fő)Megoszlás (%)francia7 786 73593,7angol4 317 18054spanyol453 9055,5arab343 67541olasz168 0402haiti kreol118 0101,4mandarin kínai80 5201portugál65 6050,8orosz55 4850,7görög50 3750,6román44 5100,5német44 1700,5pandzsábi34 2900,4perzsa27 4300,3magyar6 8500,1
Etnikai megoszlás SzármazásLétszám (fő)Megoszlás (%)kanadai2 412 04029francia1 778 90021,4québeci931 94011,2francia kanadai588 8057,1ír404 1904,9olasz316 3153,8skót192 6852,3angol177 7102,1haiti156 0651,9fehér149 9551,8first nations (indián)138 0301,7német124 3051,5kínai123 9851,5arab104 7351,3európai99 4201,2akádi83 9451keresztény81 8201libanoni78 2100,9spanyol77 7350,9afrikai73 9300,9görög69 7050,8algériai65 8600,8indiai65 7900,8portugál64 3850,8lengyel63 5050,8zsidó57 3200,7orosz47 1950,6amerikai46 6000,6métis44 2750,5magyar23 3600,3
Vallási megoszlás VallásLétszám (fő)Megoszlás (%)katolicizmus4 472 55553,8vallástalan2 267 72027,3kereszténység464,0205,6iszlám421 7105,1ortodox kereszténység145 8051,8egyéb kereszténység104 7901,3judaizmus84 5301anglikán55 2900,7buddhizmus48 3650,6hinduizmus47 3900,6
Híres szülöttek 1968. március 30-án Québecben, Charlemagne városában született Céline Dion többszörös Grammy-díjas, világhírű énekesnő. Itt született Garou híres énekes is. 1950-ben a québeci Berthierville nevű faluban született Gilles Villeneuve autóversenyző. és a fia, a szintén autóversenyző (többek között a Formula–1-es világbajnok) Jacques Villeneuve is e tartományból való (1971. április 9., St-Jean-sur-Richelieu).
Jegyzetek
Fordítás
További információk Québec kormányzati oldala és Québec turisztikai oldala , és
Kapcsolódó cikkek
Jacques Cartier