A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) az urbanisztikával hivatásszerűen foglalkozók, illetőleg az urbanisztika iránt elkötelezetten érdeklődők szakmai-társadalmi szervezete.A MUT Alapszabálya, www.mut.hu 1966-ban alapították. A 49 alapító tag 11 szakmát képviselt. A Társaság szervezésében minden évben megrendezésre kerül az Országos Urbanisztikai Konferencia.
Története balra|bélyegkép|Sarlós István, a MUT első elnöke
Megalakulása A Magyar Urbanisztikai Társaság a Kádár-korszakban jött létre, alapító közgyűlését 1966 február 4-én tartották. Az eseményen Trautmann Rezső akkori építésügyi miniszter tartott beszédet, amelyben kifejtette az új szervezet működésének célját: a települések építésével és fejlesztésével foglalkozó politikusok és szakemberek munkájának összefogása, legyen szó építészekről, várospolitikusokról, szociológusokról, közlekedési szakemberekről, demográfusokról, vagy higiénikusokról. A Társaság célja lett a helyi tanácsokkal és a lakossággal való kapcsolattartás is a városfejlesztési kérdésekben. Trautmann javaslatára a MUT élére az MSZMP egyik fontos politikusát, Sarlós Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökét (tehát a mai budapesti főpolgármesteri pozíció elődjét) nevezték ki. A Társaság első székháza a Rákóczi úton helyezkedett el.
Tevékenysége a rendszerváltásig A Magyar Urbanisztikai Társaság működésének korai időszakában szoros politikai kontroll alatt működött, de még így is szabadabb fórumot biztosított a szakmai eszmecserének mint az állami munkahelyek. Az ország kommunista vezetése emellett kiemelt jelentőségű témaként kezelte az urbanisztikát, jelentős anyagi forrásokat biztosított a MUT működéséhez és rendezvényein miniszterek, miniszterhelyettesek is nagy számban képviseltették magukat. A Társaság első nyilvános rendezvényét, amelyet A szocialista társadalom életformáinak hatása a települések fejlesztésére címmel tartottak meg, számos másik követett. Rendszeresen szerveztek tematikus konferenciákat, ankétokat, például a műemlékvédelemről (1968), az iparosodó városok fejlesztési problémáiról (1970), az üdülővárosok helyzetéről (1974) és Vác szerepéről a budapesti agglomeráció fejlesztésében (1975). A MUT közleményben állt ki Ceaușescu romániai falurombolása ellen.
Rendszerváltás 1989-ben a rendszerváltást követően a MUT radikális változáson ment keresztül. Vezetőinek több mint 80%-át lecserélte, az új vezetőség pedig az önvizsgálatot és a megújulást tűzte ki célul. A tagok jelentős része távozott, elsősorban a hivatalnokok és politikusok, és megszűnt az állami támogatás is, amely a működés anyagi hátterét biztosította. A szervezet átköltöztette központját a szintén területfejlesztéssel foglalkozó VÁTI Gellérthegy utcai irodaépületébe, majd 2000-ben vette meg jelenlegi székházát a Liliom utcában. A szervezet átalakítása sikerrel járt, az átmeneti visszaesés után társasági élete fellendült.
A modern MUT A rendszerváltás utáni MUT egyik első jelentős projektje az 1992–1995 között működő Nemzeti Településügyi Fórum volt, amelynek feladata az újonnan demokratizálódott ország törvénytervezeteit véleményezte, a fórum munkájában a MUT irányítása alatt 33 kormányzati, önkormányzati és szakmai szervezet vett részt. Újraindult a Társaság hírújságja is, az Urbanisztika. A 90'-es évek újítása volt a MUT szakmai tagozatainak létrejötte is, az első ezek közül a Főépítészetek Tagozata volt, amelyet számos másik követett. Rendszeres tevékenységgé vált a kisebb műhelyviták rendezése, amelyből évente 8-10-et tartottak éppen aktuális témakörökben. 1994-ben belépett az Európai Térbeli Tervezők Tanácsába (ECTP-CEU), amely az EU által hivatalosan elismert szervezetként biztosítja a közös európai tervezési és gyakorlati keretrendszert. (A 2000-es évektől továbbra is folyamatosak maradtak a konferenciák és előadások egy-egy jelentős város, illetve falutervezési kérdésben. A MUT az évek során több állásfoglalást is kiadott, 2011-ben az Ócsán épülő bérlakás-együttes terveit nevezték átgondolatlannak, amely a városközponttól és a szolgáltatásoktól távol telepítette le a hátrányos helyzetű családokat. Állásfoglalást adtak ki a budapesti Múzeumliget tervei ellen is, és 2015-ben, amikor a kormányzat megszüntette a 300 m² alatti családi házak építésének engedélyezését, szintén a tervezet ellen foglaltak állást.
Célja A Társaság célja a sokféle szakma összehangolt tevékenységéből álló magyar urbanisztikának, a térségi és településfejlesztésnek, tervezésnek, irányításnak és működtetésének minél sikeresebbé hatékonyabbá és eredményesebbé tétele. Ennek érdekében feladatának tekinti különösen: Új szakmai ismereteknek a feltárását, valamint a gyakorlat hazai és nemzetközi tapasztalatainak gyűjtését, ezeknek a tagsághoz történő gyors továbbítását; A szakmagyakorlás feltételeinek javítását, az elméleti és a gyakorlati tevékenység fejlesztését, illetőleg ennek elősegítését, az urbanisztikai szemlélet széles körű terjesztését, alkalmazását; Az urbanisztika képviseletét a nem kormányzati nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió vonatkozásában harmonizációs folyamatokban, valamint különösen a környező államok hasonló jellegű szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel megvalósítandó rendszeres és szervezett kapcsolat-kiépítésben; A tagság igényeihez igazodó szakmai klubélet megteremtését. A tagságának szakmai és a szakma általános etikai tisztasága feletti őrködést.
A Társaság a cél elérése érdekében kiemelt feladatának tartja a tagjai közötti szakmai kapcsolatok gondozását, szervezését, valamint az urbanisztikai jellegű döntésekben hatáskörrel rendelkező kormányzati és önkormányzati szervezetekkel való, szakmai-társadalmi keretek közötti együttműködést. A Társaság szoros kapcsolatra törekszik az állampolgárokkal és ezek önkormányzati szervezeteivel, a szakmai, a kamarai és más társadalmi szervezetekkel; az állami szervekkel, valamint a tudományos és az oktatási intézményekkel, továbbá gazdasági társaságokkal; kész velük intézményes szervezetközi együttműködések létrehozására.
A 2018-ban megválasztott elnökségnek ezen kívül a következő főbb célkitűzései vannak:
Az urbanisztikai és tervező szakma megnyitása mindazok előtt, akik városokkal, térségekkel és tervezéssel foglalkoznak, világossá téve, hogy ez nem csupán egy technikai-műszaki és építészeti diszciplína, hanem társadalomtudományi, gazdasági, földrajzi szakterületek sokaságának közös metszete. Fiatalítás: meg kell érteni, és meg kell szólítani a fiatalokat, be kell vonni őket a társaság életébe, munkájába, jelen kell lenni az egyetemeken. Szövetségkötés olyan szakmai társaságokkal, csoportokkal, közösségekkel, amelyek kapcsolódó területen vagy szinergiát jelentő küldetéssel működnek. A határon túli magyar szakemberek, szervezetek bevonása. A nemzetközi kapcsolatrendszer építése, ahol nem csak az a cél, hogy új partnereket és nemzetközi kapcsolatokat szerezzünk: itt az idő, hogy Magyarország és általában Kelet-Közép-Európa bekapcsolódjon a tervezés nemzetközi szakmai-tudományos diskurzusaiba.
Feladatai A Társaság a célok elérése érdekében
eseti és/vagy tartós jelleggel szakmai tagozatokat, területi csoportokat, sajátos célú munkacsoportokat vagy szűkebb szakmai műhelyeket hozhat létre; hazai és nemzetközi részvétellel konferenciákat, kongresszusokat szervez; segíti a szakturizmus fejlesztését; műhelymunkákat, klubdélutánokat; hazai és nemzetközi eredményeket, módszereket ismertető bemutatókat, konzultációkat; nyilvános szakmai vitákat rendez; kiadványokat, hírlevelet és más információkat jelentet meg, honlapot működtet; továbbképzési programokat szervez, valamint szükség szerint a közép- és felsőoktatás urbanisztikát (szakmát és szemléletét) érintő programjai érdekében kezdeményező és közreműködő lépéseket tesz; az urbanisztika területén működő szakemberek szakmai minősítési szempontjainak kidolgozásában, a minősítési eljárásban közreműködik; a települési tervek szakmai bírálati rendszerének kialakításában és működtetésében tevékenykedik, szükség esetében ilyen létrehozását javasolja; állásfoglalásokkal és vélemények kialakításával segíti a terület- és településpolitikai döntések szakmai megalapozását. az urbanisztika terén végzett elméleti és gyakorlati teljesítmények elismerésére kitüntetéseket, díjakat, jutalmakat alapít, tűz ki és adományoz, illetve a kormányzatnak ilyenek létesítésére és adományozására javaslatot tesz. A díjadományozási szabályzatot az Elnökség hagyja jóvá.
Tagsága A Társaságnak egyéni, jogi, és tiszteletbeli tagjai lehetnek, tagsága a 2015-ben mintegy 100 egyéni és 80 jogi tagból áll, ezek között a magyar urbanisztika legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberei, valamint mintegy 60 önkormányzat is megtalálható.
Egyéni tag lehet az a nagykorú magyar vagy tartós magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki az urbanisztika valamelyik területével hivatásszerűen foglalkozik; aki korábbi munkájában az urbanisztika valamely területén jelentős tapasztalatokat szerzett; vagy az urbanisztika bármelyik szakterületén felsőfokú végzettséget nyújtó oktatási intézményben felsőfokú végzettséget már megszerzett pályakezdő szakember is, ha tanulmányai során ez irányban figyelemre méltó eredményt mutatott fel, ha a Társaság Alapszabályát és programját elfogadja, s kéri felvételét a Társaságba.
A társaság jogi tagja lehet az az önkormányzat, társadalmi szervezet, illetve közhasznú társaság amelyik saját munkájában fontosnak tartja a Társaság által képviselt szakmai törekvéseket és szakszerűséget, és ezért munkájában igényli a Társaságnak a tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat; elfogadja a Társaság Alapszabályát és meghirdetett programját, s kéri felvételét.
A Társaság tiszteletbeli tagja lehet az urbanisztika területén vagy érdekében mutatott kiemelkedő teljesítménye, a kölcsönös szakmai kapcsolatok ügyének előmozdítására terén kifejtett tevékenysége alapján az a magyar és külföldi állampolgár, aki ezt az Elnökség felajánlása alapján elfogadja.
A Társaság támogató (pártoló) tagja az a gazdasági szervezet, amely tartós kötelezettség vállalással vagy eseti szerződéssel anyagilag támogatja a Társaság tevékenységét.
A tagsági jogviszony azáltal keletkezik, hogy a jelentkező belépési szándékát az Elnökség elfogadja, ill. a területi állásfoglalás alapján és a tagot nyilvántartásba veszi. Erről vagy az esetleges elutasításról a jelentkezőt értesíteni kell. Az elutasítás ellen panasszal a Közgyűléshez lehet fordulni. A Közgyűlés döntése végleges.
A tagfelvételi kérelemhez mellékelni kell egy szakmai életrajzot, továbbá – ha a jelentkező lakó- vagy munkahelyén működik ilyen – a területi csoportnak és/vagy vezetőjének állásfoglalását, ennek hiányában két MUT tag ajánlását.
Működési modellje A Társaság célkitűzései megvalósításának gyakorlati feladatait területi és szakmai alapon szervezett csoportokban végzi, amelyek az érdeklődés függvényében a tagság közvetlen kezdeményezésére jönnek létre, illetőleg közreműködésével működnek.
A területi csoportok elsősorban az érdeklődő tagság földrajzi megoszlása (lakóhely, munkahely, cég, szervezet székhelye) alapján az adott térség sajátosságainak figyelembe vételével törekszenek a társasági célkitűzések helyi érvényre juttatására.
A szakmai csoportok alapvetően egy-egy szakmai témát vagy átfogóbb kört igyekszenek az urbanisztika sajátos nézőpontjából feldolgozni, ill. képviselni.
A létrejött szervezetek működési rendjüket – Az alapszabállyal összhangban – maguk állapítják meg. Szabályzatukban mindenképpen rendezni kell a szervezet tisztségviselőinek megnevezését, hatáskörét, megválasztásuk rendjét és a megbízatás időtartamát.